Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-255

255. országos ülés 1911 szeptember 27-én, szerdán. 267 kezembe akadt az »Agramer Tagblatt«-nak és az »Agramer Zeitung«-nak — az egyik ellenzéki lap, a másik a horvát kormány félhivatalos lapja, — egy -egy tudósítása, a mely beszámol arról, hogy annak idején, a mint méltóztatnak emlékezni reá, a fiumei püspökség kérdése tétetett szóvá itt a képviselőházban a költségvetési vita során. Akkor, — hogy hogyan és miként, nem kivánom ma kutatni — denikve, egy nagy akczió indult meg Horvátországban ebben a kérdésben az iránt, hogy pártkülönbség nélkül egyesiteni kell az összes politikai tényezőket és ezekkel egy óiiási nagy demonstrácziót kell végeztetni. Mindjárt e helyütt rámutatok arra, hogy nekik ez a legteljesebb mértékben sikerült is. Az Agramer Tagblatt június 28-iki számában már előre figyel­meztet, hogy a szándékolt elválasztása Fiúménak nagyon könnyen a kezdete lehet a horvátországi magyar uralom végének. (Mozgás: a szélsőbal­oldalon.) A következő napon elmondja, hog)'' óriási tömegben pártkülönbség nélkül vonultak fel Zágráb piaczára az emberek, és itt talán méltóztassék megengedni, hogy szórói-szóra olvassam fel a közleményt (olvassa) : »Nun die gestrige Protest­versammlung hat den Beweis geliefert, dass man auf die Zerfahrenheit der kroatischen Partéién bauend kéme Politik gegen Kroatien maciién kaim, und dass im Augenblick der Gefahr allé Partei­difíerenzen schwinden. Das mag auch eine Mahnung für Ungarn sein. Most kérem következik : Und wenn der Priester Doktor Ferdó Rozics im Namen der Starcsevics-Partei und der Geistlich­keit seine Rede in das Gebét ausklingen lässt, — méltóztassék figyelni — »dass in den Wellen des Meeres, an dessen Küste die Wicge der Kroaten stand, die Feinde Kroatiens untergehen mögen«, (Mozgás.) »und von der Zuhörersohaft stürmisch akklamiert wird, so ist das wohl ein Zeichen, wie tief und wie auírichtig die Abneigung gegen Ungarn in der kroatischen íntelligenz und Bürger­schaft wurzelt«. Még többen szólaltak fel hasonló szellemben. A gyűlés befejezése után az egész tömeg széjjelment Zágráb utczáin, és a legszégyenlete­sebb magyarellenes tüntetéseket és magyarüldö­zéseket végezte, természetesen a Tomasics Miklós bán rendelkezése alatt álló zágrábi rendőrség szemeláttára és tétlensége mellett, a nélkül, hogy egy árva lépéssel a rend helyreállítása érdekében ott valamit tett volna. Akkor tehát, a mikor Szekulics Lázár t. kép­viselőtársunk eljön hozzánk és egy igen szép be­szédben hirdeti a horvát bán nagy unionista mi­voltát, akkor odalenn a horvát bán tényekkel ilyeneket liferál számunkra. (Ugy van! a szélső­baloldalon.) Sümegi Vilmos: Öt kell elliferálni! Polónyi Dezső : Még egy igen érdekes kérdés lenne e fejtegetésbe beállítható, és ez a Banjanin­féle mentelmi ügyben hozott hires báni rendelet. Nem kivánom a kérdést hosszasan tárgyaim, mert elvégre egész reményünket mégsem adhatjuk fel arra nézve, hogy a mikor a mentelmi bizottság egy, nézetem szerint is elfogadható javaslattal kíván a t. ház elé lépni, akkor a többségi akarat megnyilvánulása egyszer talán az emberi kor leg­végső határa előtt mégis egy nappal tárgyalás alá fog kerülni. (Mozgás jobbról.) Darvai Fülöp : Ne tessék obstruálni! Sümegi Vilmos: Tűzzék napirendre! (Zaj; Elnök csenget.) Darvai Fülöp : Most más javaslat van napi­renden ! Polónyi Dezső : Boldogult Ugron Gábor január hó 26-án tette meg a bejelentést, és abban az hiszem nincs köztünk különbség, pártkülönbség nélkül megállapítottuk, hogy a bán ismert rende­lete a magyar közjog alapelveibe ütközik és semmi szín alatt fenn nem tartható. Akkor kiadatott a kérdés a mentelmi bizottságnak. Történtek egyes jelenségek, a melyek kritika tárgyává tehetők, de a kérdés éle elvétetett ismét egy olyan délszláv ízű rendelkezéssel, hogy a báni tábla megsemmi­sítette a Bánj anin-féle ügyben a birói határozatot, azzal az indokolással, hogy mivel a Szábor enge­délye hiányzott, nem lehetett eljárni. Ha kívánja Darvai Fülöp képviselő ur, megmutatom . . . Darvai Fülöp : Ismerem. Polónyi Dezső : . . . mint a mentelmi bizottság előadójának a báni tábla indokolását rendelke­zésére bocsátom. Darvai Fülöp : Az iratok közt van. Polónyi Dezső: Tudniillik nem a magyar kép­viselőházra alludál, hanem azt mondja : a miatt, mert a szábortól nem kérték ki, holott a báni rendelet értelmében onnan kellett volna kikérni. Ez a báni rendelet a mentelmi jog kérdésében a kétségtelenül lánczolatosan összefüggő események­ből egy olyan kiemelkedő pont, melyre nyíltan ráolvasható, hogy csak egyik eszköze a Tomasics Miklós bán azon működésének, melyet ő messzebb néző tervek szolgálatában végez — Ugron Gábor boldogult képviselőtársunk használta e szót — és pedig oly irányban, hogy minden lépéssel a ma­gyar államiságot degradálják és lehetőleg a horvát államiságot domborítsák ki a velünk szemben való viszonylatban. E politikai jelenségek láttára, azt hiszem, joggal fogamzik meg bárkiben legalább is az a gyanú, hogv Tomasics Miklós bán politikailag semmi szin alatt nem képviselheti a mi érdekeinket lenn Horvátországban. (Élénk helyeslés a bal­oldalon.) Gr. Batíhány Tivadar: Le kell mondania, és pedig azonnal ! Polónyi Dezső: De hogy kétség ne legyen valahogy e kérdésben, méltóztassék megengedd, hogy most egy olyan súlyos dologra mutassak rá, mely nézetem szerint már nem is e határon mozog, de kétségtelenül olyan jelenségekre utal, melyek kimerítik teljesen a magyar büntetőtörvény­34*

Next

/
Oldalképek
Tartalom