Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-255

248 255. országos ülés 1911 sieptember 27-en, szerdán. hogy (Zaj. Elnök csenget.) . . . Kérsm, én várhatok. (Helyre ! Helyre ! a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak helyüket elfoglalni. Ráth Endre : A házszabályok 239. §-ára hivatkozom, a mely, a mint már emiitettem, intézkedik a felől, hogy az előterjesztett interpellácziók állandóan nyilvántartatnak és 30 naponkint az elnök által felolvastatni rendeltetnek, vagyis nyilvánvalóan az a czél, hogy ugy a ministereket figyelmeztessék kötelezettségükre, a mennyiben még nem válaszoltak volna az interpellácziókra, valamint figyelmeztessék az előterjesztő képviselőket is arra, hogy a kellő választ még meg nem kapták. Hogy indítványomat annak daczára, hogy mi abban a felfogásban vagyunk, hogy a házszabályok imjserative rendelkeznek, mégis bátor voltara bejegyezni, annak egyenes czélja az, hogy a ház határozatilag mondja ki, igenis, hogy a házszabályoknak ezt a részét igy kivánja értelmeztetni, és ezért voltam bátor indítványomba beletenni azt a kifejezést, hogy kötelesek a ministerek válaszolni. (Mozgás.) T. ház ! Hogy miért terjesztem elő indítványomat most, mi ennek közvetlen oka, erre nézve elmondhatom, hogy mindnyájan meggyőződtünk arról, és alkalmunk van meggyőződni a napi kiosztásból, hogy 97 interpelláezió vár ministeri válaszra. Nagyon jól tudom, a t. ministerelnök urnak legutóbbi nyilatkozataiból közvetlenül értesültünk arról, hogy ő mintegy preczedenst lát abban, hogy a megelőző időszakban is előfordultak talán esetek, a midőn talán ennél nagyobb számú interpellácziókra nem válaszoltak, (ügy van! a jobboldalon.) Hock János: Helytelen és törvénytelen volt. (Felkiáltások a jobboldalon : Akkor kellett volna szólni I) Egy hang (a jobboldalon) : Helytelen, a mit tesznek ! Elnök : (csenget). Csendet kérek ! Ráth Endre: Ha mentségül arra hivatkoznak, hogy mit tett a megelőző kormány, akkor ne feledkezzenek meg arról, hogy nincs joguk kritizálni a megelőző kormányt és nincs joguk az önök viselkedése tekintetében különbséget tenni az akkori korszak és a mostam korszak között. Nagy Sándor : Emelték a kvótát! Ráth Endre : Másik nagy érve a túloldalnak, hogy az obstrukczió megkezdése óta az interpelláezió jogával meglehetős intenzive élt. Ez tény; de tény az is, hogy az első interpelláezió, a melyre válasz nem adatott, előterjesztetett 1910 Julius 13-án, az obstrukczió pedig megkezdődött 1911 Julius 13-án és az obstrukeziót megelőző egy esztendő alatt... Mártonffy Márton: Hát van obstrukczió ? Ráth Endre : ... 57-re szaporodott fel azoknak az interpelláczióknak a száma, melyekre a képviselőház választ nem kapott. Azon két és fél hónap alatt, a mióta az obstrukczió folyik, csak 40 interpelláezió terjesztetett elő, és ha bárki veszi magának azt a fáradságot, hogy ez interpelláczióknak csak a czimeit is áttekinti, akkor meggyőződést szerezhet arról, hogy ez interpellácziók mindegyike a legkomolyabb, a legfontosabb, a legeletbevágóbb kérdésekkel foglalkozik, (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) és nincs közöttük egy sem olyan, a mely a minister urak érdeklődését kötelességszerüleg ki ne hivná. (Igaz I ügy van ! a szélsőbaloldalon.) De, t. képviselőház, ha egyébként nem fektetnénk súlyt arra, hogy ezen interpellácziók választ nyerjenek, meg kellene ezt tenni már csak a külső forma tekintetéből is. Megtörteink ily módon az, t. képviselőház, hogy egy esztendőn keresztül naponta kinyomatik a választ váró interpellácziók között pl. a következő két interpelláezió (olvassa) : »A 26. pont alatt Huszár Károly interpellácziója a ministerelnökhöz egy csalással és közokirathamisitás bűntettével vádolt egyénnek udvari tanácsosi méltósággal való kitüntetés tárgyában előterjesztett interpellácziója. (Derültség jobbjelöl és felkiáltások : Erre rögtön kapott választ !) Vagy a választ váró interpellácziók között ott szerepel Juriga Nándor interpelláezió ja a belügyministerhez Rákóczy Lajos vágujhelyi főszolgabírónak Verbón, hivatalos formában elkövetett bankbetörése tárgyában. (Derültség a jobboldalon. Zaj. Elnök csenget.) Én nem teszem most vita tárgyává, nincs is jogomban, nem is ismerem a tényállást. . . . (Folytonos derültség a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Ráth Endre : . . . hogy igazak-e ezek a tények. Mártonffy Márton: Jól is teszi. (Zaj jobbfelől.) Ráth Endre : Én nem kérdeztem Mártonffy Márton t. képviselő úrtól, hogy jól teszem-e. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Ismétlem, t. képviselőház, én nem vitatom azt, hogy minő a tényállás. Méltóztassék azonban azt a szomorú dolgot tekintetbe venni, hogy nap-naj) után az ország szine előtt. . . (Felkiáltások jobbfelél: Szavazzunk!) képviselők, törvényhozók veszik a kezükbe ezt a napirendet. Sőt, a mint méltóztatnak tudni, a parlamenti kölcsönös gyakorlat révén az összes nyomtatványok a külföldi parlamenteknek is megküldetnek, (Folytonos zaj jobbfelől. Elnök csenget.) és ha csak egyetlenegy külföldi ember akad is, a ki olvassa . . . (Zaj jobbfelől: Felkiáltások a jobboldalon : A névszerinti szavazásokat! Derültség jobbfelól.) Polónyi Géza : A börziánerek olvassák. (Derültség jobbfelól.) Igen, olvassák. (Zaj. Felkiáltások jobbfelól: Megszólalt a propeller !) Elnök : Csendet kérek t. képviselőház ! Ráth Endre : Megmaradok továbbra is azon felfogásom mellett, hogyha csak egyetlen egv ember akad a külföldön vagy idebent e hazában, a ki figyelemmel kiséri, hogy hónapokon, sőt egy félesztendőn keresztül. . . (Igaz ! ügy van !