Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-254
254. országos ülés 19ÍÍ s ülésén és ennek folytán csak a tegnapi nap folyamán, a ház naplójából vehettem tudomást gróf Esterházy Mihály képviselő ur beszédének az én igénytelen személyemmel foglalkozó részéről. Csak ma jutok tehát abba a helyzetbe, hogy erre vonatkozólag szavaim értelmének helyreigazítása és személyes kérdés czimén szót kérjek. (Halljuk !) A képviselő ur azt mondja (olvassa) : »Tisza István képviselő ur szerint ugyanis az egységes vezényleti és szolgálati nyelv olyan fontos kelléke a monarchia hadereje harczkészségének és egyöntetűségének, hogy arról semmiféle aspiráczió kedvéért nem lehet lemondani.« Azzal vezeti be ezt t. képviselőtársam, hogy én e szavakat egyik beszédemben mondtam. Nagyon lekötelezett volna a képviselő ur, ha erre az egyik beszédemre rámutatott volna, mert daczára annak, hogy ilyen nem ellenőrizhető alakban látta jónak támadását ellenem intézni, egész határozottan merem állítani, hogy soha sem ilyet, sem ehhez hasonló dolgot ebben az életben nem mondtam, (ügy van! jobbfelöl.) Az én álláspontom a vezényleti és szolgálati nyelv kérdésében mindig változatlanul a Deákpárti álláspont volt; az az álláspont, a mely az 1867-iki kiegyezés egyik politikai alkatelemének tekintette, hogy a vezényleti és szolgálati nyelv kérdését ne bolygassuk; abból konfliktust ne csináljunk, mert az ország sokkal nagyobb érdeke kivánja azt, hogy a király és a nemzet között helyreállott teljes harmónia segélyével a király és a nemzet vállvetett erőfeszítésével produktív nemzeti politikát folytassunk. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Polónyi Dezső : Kinai vezényszóval! (Mozgás a jobboldalon.) Gr. Tisza István : Ez volt álláspontom ebben a kérdésben mindig; ez álláspontom ma is. Az a támadás, a mit t. képviselő ur ellenem intéz, teljesen légből kapott és nekem jogtalanul és illetéktelenül tulajdonított állitásra van alapítva, a mely után, azt hiszem, nem veheti tőlem rossznéven a képviselő ur azt a kérést, hogy jövőre, ha saját magát megbecsülni akarja, . . . (Nagy mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Élénk helyeslés a jobboldalon.) , Elnök : Csendet kérek ! Darvay Fülöp : Csak az igazság szerint lehet Ítélni! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Tisza István : . . . legyen idézeteiben óvatosabb és lelkiismeretesebb. (Mozgás és zaj a szélsőbaloídalon.) A t. képviselő urnak eddigi működését, mondhatom, igazán rokonszenves várakozással tekintettem, (Mozgás.) mert tanulásról, tehetségről és komoly igyekezetről tett eddigi föllépéseiben tanúságot. Ezért egész jóakarattal kérem őt, hogy hagyja a csavarintás fegyverét másoknak, az igazán hivatottaknak. (Élénk derültség és mozgás a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Ennyit tartottam kötelességemnek szavaim értelmének helyreállítása czimén megjegyezni. zeptember 26-án, kedden. 235 Hogy személyes kérdésben is szót kell kérnem, ez annak tulaj donitható, hogy a t. képviselő ur beszédének további folyamán, igazán nem tudom micsoda indokból, mert erre a beszéd semmiféle támpontot nem nyújtott, Justh Gyula t. képviselő ur közbeszólt és egy izben azt mondta : »Tisza István paktál a nemzetiségekkel*, második izben pedig: »Hány szavazatot kaptunk a nemzetiségektől ?« Hogy én a nemzetiségi kérdésben húsz esztendő óta micsoda magatartást és eljárást követek, azt tudhatja mindenki, a ki igénytelen személyem közéleti működését figyelmére méltatja. Én igenis, békét akarok a nemzetiségekkel, (Elénk éljenzés a jobboldalon.) én igenis meg akarom győzni ez ország idegenajku polgárait, hogy saját jól felfogott érdekükben is tévúton járnak, ha a magyar egységes nemzeti állam épületét döngetik. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Egy hang (a szélsőbaloldalon): Frázis ! (Mozgás a jobboldalon.) Gr. Tisza István : Azokban az eszmecserékben is, a melyeket románajku érdemes polgártársainkkal egyszer-máskor folytattam, ugyanennek a meggyőződésemnek igyekeztem érvényt szerezni, ugyanerről igyekeztem őket meggyőzni. (Helyeslés a jobboldalon.) De minden békekisérletemben, történt legyen az a ház szine előtt, vagy négyszemközt való megbeszélésekben, a béke conditió sine qua non-ja gyanánt álhtottam oda, hogy azok, a kik békét akarnak a magyarsággal, fentartás és utógondolat nélkül helyezkedjenek az egységes magyar nemzeti állam alapjára, (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) hagyjanak fel teljesen mindenféle naczionalista politikai programmal és a politikai közéletben egyesüljenek, teljesen olvadjanak bele a magyar nemzeti alapon álló pártokba. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Erről igyekeztem meggyőzni érdemes románajku polgártársaimat. Ezt a munkát folytatni is fogom, (Helyeslés a jobboldalon.) a mint annak előfeltételei beállanak, és nem mondok le és nem mondhatok le a reményről, hogy ennek az igazságnak győzedelmeskednie kell. (Felkiáltások a jobboldalon : Fog is !) E törekvésemet kritika alá vonhatja mindenki, ha helyeslésével nem találkozik, — nézetem szerint ugyan alaptalanul, — de tehet érte szemrehányást mindenki, csak annak nincs joga nemzetiségekkel való paktálás ellen (Halljuk! Halljuk!) szemrehányást tenni, a ki a Tomics Jásák és Vlád Aurélék szövetségében . . . (Zajos helyeslés és taps a jobboldalon. Zaj és ellenmondás a szélsöbaloldalon.) Eitner Zsigmond : Csanádmegyében is láttuk tegnap ! (Nagy zaj. Elnök ismételten csenget.) Gr. Tisza István : .. . a Tomics Jásák és Vlád Aurélék szövetségében kereste a támaszt és érvényesülést, és a ki a túlzó nemzetiségi izgatókat azzal igyekszik saját czéljaira megnyerni, . . . (Nagy zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl. Elnök csenget.) Sümegi Vilmos: Justh Gyula keresi a saját czéljait? (Zaj.) 30*