Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-204
92 204. országos ülés 1911 Julius 22-én, szombaton. szavazás Csuha István képviselő ur szabadságidő engedélyezése iránti kérése felett; 3. névszerinti szavazás báró Manndorfí Géza képviselő urnak szabadságidő engedélyezése iránti kérése felett; 4. névszerinti szavazás Beek Lajos képviselő ur szabadságidő engedélyezése iránti kérése felett; 5. névszerinti szavazás Ostffy Lajos képviselő ur szabadságidő engedélyezése iránti kérelem felett; 6. a véderőj avaslat tárgyalásának folytatása. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni % (Igen!) A legközelebbi ülés ideje és napirendje ekként megállapittatván, át fogunk térni az interpelláeziókra. Van szerencsém bejelenteni, hogy Benedek János és Lovászy Márton képviselő urak kérték interpelláoziój uk megtételének elhalasztását. (Helyeslés.) Szász Károly jegyző: Jaczkó Pál! Jaczkó Pál: Tekintettel arra, hogy a Bosznia és Herczegovina területén felállított postatakarékpénztárnál észlelt visszaélések tárgyában jelentettem be interpellácziómat, s tekintettel arra, hogy itt mindenesetre okiratokkal kívánok bizonyítani, az okiratokat azonban ez ideig megszerezni nem tudtam, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat a következő interpellácziós napon terjeszthessem elő. Elnök : Azt hiszem, a ház ehhez hozzájárul. (Helyeslés.) Szász Károly jegyző: Kovácsi Kálmán ! Kovácsi Kálmán : Az elhangzott beszéd után, melynek hatása alatt állok, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat a következő interpellácziós napon mondhassam el. Elnök : Azt hiszem, a t. ház ehhez készséggel hozzájárul. (Helyeslés.) Szász Károly jegyző : gróf Batthyány Tivadar ! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Magam érzem legjobban, hogy azon esemény után, — mert politikai nagyhatású esemény volt gróf Andrássy Gyula igen t. képviselőtársamnak az imént elmondott beszéde, (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) a mely az én felfogásom szerint a hatvanhét hattyúdalát is magában foglalja, (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj a jobboldalon.)— és ezen beszéd hatása alatt most egy helyi kérdésben interpellálni nehéz dolog. Ha mégis teszem, és kérem erre a t. ház engedélyét, teszem ezt azért, mert egy kötelességet kell pótolnom, a mennyiben az az ügy, a melyet itt röviden előterjeszteni kívánok, szükségessé teszi, hogy a t. minister ur figyelmébe ajánljam és intézkedését kérjem. Minthogy pedig ott, hol ezt tulajdonképen megtehettem volna, a vallás- és közoktatásügyi tárcza részletes vitája során betegségem akadályozott meg abban, hogy az ülésben megjelenjek, kérem, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat lehető rövid indokolással előterjeszthessem. (Halljuk ! balfelől.) Arról van ugyanis szó, hogy már hosszabb ideje folynak a szekszárdi állami főgimnázium mellé felállítandó internátus ügyében a tárgyalások a város és a vallás- és közoktatásügyi minister ur között. A tárgyalások egy része teljesen kielégítő befejezésre jutott, az a része t. i., hogy a város mit vállaljon magára és viszont a kormány mit kivan a maga részéről e tekintetben tenni. MegáUapodtak a ministerium és város abban, hogy a város felépiti az internátus épületét, ezzel szemben a ministerium visszaenged a városnak egy évi járulékot, melyet a város annak idején megfizettettett az államkincstárnak. E tekintetben teljes a megállapodás. Valamint megvan a megállapodás arra nézve is, hogy az internátus felállítására a város megfelelő telket hajlandó és képes a minister ur rendelkezésére bocsátani, A város egy telket közvetlenül a gimnázium mellett, e czéba fel is ajánlott. Ez a terület azonban, sajnos, nem elég nagy. A t. minister ur, nézetem szerint indokoltan, azt kívánja, hogy a mennyiben ott egy internátus felállíttatik, hogy T az elég térséggel birjon, hogy kertet és testgyakorlóteret biztosítson a növendékeknek. A városra nézve azonban egyszerűen fizikai lehetetlenség más telket felajánlani, mert ilyen a város tulajdonában nincsen. Ellenben közvetlenül a főgimnázium mellett terül el a vallásalapnak tulajdonát képező és harmincz holdat kitevő vásártér. Ez a vásártér a vallásalapnak mindössze 6869 K évi jövedelmet hoz. A város maga az egész vásártérért, négyszögölenként í K-t ajánlott fel, a mi kerek összegben 200.000 K-t tenne ki, ugy hogy a mai államkötvények kamatozását, 4'2 százalékos kamatot véve, világos, hogy a vallásalap, ha a tulajdonát képező vásárteret eladná a városnak, anyagilag nemcsak nem károsodnék, hanem jövedelme ez által fokozódnék. A város ajánlata már régebbi idő óta a ministerium előtt fekszik, mindezideig azonban sem pozitív, sem negatív iráiryban nem nyert eMntézést. Mindaddig, a míg a vásártér megvásárlásának ügye nem lesz elintézve, az internátus fel nem állitható. Már pedig jól méltóztatnak tudni, hogy manapság mindinkább csökken azon polgári családok száma, a melyek hajlandók és képesek vidékről gimnáziumba vagy más középiskolába bejött gyermekeket kosztosokul elfogadni. Tolna megyében már kisebb helyeken is a gimnáziumok mellé felállítottak internátusokat, ugy hogy azon veszedelem előtt állunk, hogy ha nem állítunk fel Szegszárdon is internátust, akkor az állami gimnázium el fog néptelenedni. De a szülőknek is érdeke az internátus felállítása, mert tagadhatatlan, hogy az internátusban a gyermekeket rendszerint olcsóbban láthatják el, a mellett nevelésükre és testi épségükre is nagyobb figyelem fordítható. Ilyen körülmények között tehát nagyon szükségesnek és fontosnak tartanám, hogy ezen ügy minél előbb rendeztessék. A minister urnak ez módjában van, a mennyiben lesz szíves ezt az ügyet sürgősen elővenni, letárgyaltatni és azután lehetőleg méltányos alapon a várossal megegyezni. Nem akarok itt kitérni egyéb körülményekre, egyszerűen csak utalok arra, hogy a mióta ez az országgyűlés együtt van, ismételten bátor voltam