Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-200
40 200. országos ülés 19: meg kell tudnunk azt, kog}^ az igen t. többség taktikájának meghatározására, az ő véleményének tolmácsolására a ministerelnök ur van-e hivatva vagy más \ (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Mi köze hozzá !) Kozma Andor: Hát az egyesült szélsőbalnak M a vezére ? (Nagy zaj a ház mindkét oldalán.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, hallgassák meg a szónokot. Lüvászy Márton : Erre a közbevetett szóra azt válaszolom, hogy igenis közünk van hozzá. A t. többség felelői azokért, a miket elvállal és véghez visz és minekünk is és az országnak tudnunk kell, hogy kit illet a felelősség. (Zaj és fölkiáltások a jobboldalon: Ministeri felelősség!) Szüllő Géza: A ministerelnök felelős ! Most természetesen Khuen-Héderváry Károly! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Lovászy Márton : Mielőtt további elhatározásainkat megtennők, nyiltan és egyenesen a ministerelnök úrtól kérdezzük, azonositja-e magát azokkal a nyilatkozatokkal és elvárjuk tőle, hogy erre a kérdésre egész egyenesen, nyiltan, férfihoz és gentlemanhoz illően, »igen«-nel vagy »nem«-el válaszolni fog. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) További elhatározásainkat ettől teszszük függővé. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Félkiáltások a jobboldalon : Szavazzunk! Elénk derültség és fölkiáltások a baloldalon : Mi felett ?) Elnök: Most Szmrecsányi György képviselő urat illeti a napirendelőtti felszólalás joga. Szmrecsányi György: A tegnapi zárt ülés folyamán, mikor azokat a sajnálatos jelenségeket tapasztaltam, (Derültség és zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) a melyek azon gorombaságokban és sértegetésekben kulmináltak, a melyeket az ellenzékre irányítottak a t. túloldalról, (Zaj és fölkiáltások a jobboldalon: Miféle gorombaságok azok!) akkor felkeltem és kijelentettem, hogy hozzájárulok Justh Gyula t. képviselőtársam azon kijelentéséhez, hogy mig a megtámadott ellenzéki pártok teljes elégtételt nem kaptak, itt minden parlamenti rend és tanácskozás megszűnjék. (Hoszszantartó helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én abból soha titkot nem csináltam, sem ellenzéki t. barátaim előtt, sem magánbeszélgetéseimben, a melyeket a t. túloldal tagjainak nagy részével folytattam, hogy én a technikai obstrukcziót mindig elitéltem. (Derültség a jobboldalon.) A technikai obstrukcziót elítéltem és azt csakis olyan ultima ratiónak tekintettem, a melynek alkalmazása csak a legvégső esetben lehetséges. (Zaj a jobboldalon.) Nagy Sándor: Itt van az ultima ratio ? Egy hang (a jobboldalon) : Helyesli ? (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Szmrecsányi György: Legyen szives türelemmel meghallgatni a képviselő ur. Én ugyan még nem hallottam a képviselő urat beszélni, de biztosithatom, hogy felszólalása alatt én türelemmel leszek. (Halljuk ! Halljuk ! a, baloldalon.) Julius 18-án, kedden. Én hivatkozom azon kijelentésemre, a melyet különösen az igen t. tulaloldal számos tagja előtt tettem, hogy én, a mennyiben a véderővitánál technikai obstrukczió indul meg, csakis abban az esetben vennék abban részt, ha itt az ellenzékkel szemben, fegyvertársaim ellen erőszak követtetnék el bármely irányban. (Zaj és derültség a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Hogy mi az az erőszak, az az egyéni gusztusnak dolga. (Derültség és zaj jobbfelől. Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Én ezt ugy értem, hogy önérzetemen erőszakot követ el ki engem sérteget és a ki velem gorombáskodik. Én nem várom meg azt, hogy bottal jöjjenek nekem, elég, ha érzem, hogy engem jogaimban sértettek, hogy rajtam erőszakoskodtak. (Zaj a jobboldalon és balfelől. Elnök csenget.) Elnök: Kénytelen vagyok félbeszakítani a képviselő ur felszólalását. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő ur azt mondotta, hogy itt valaki a képviselők jogai és meggyőződése ellen erőszakosságot követett volna el. (Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Ha ilyesmi történt volna a képviselőházban, ezt megakadályozni az elnökség kötelessége. (Ugy van ! a jobboldalon.) Ez tehát tulaj donkép vád volna az elnökséggel szemben. (Zaj a baloldalon.) Kénytelen vagyok lelkiismeretesen konstatálni, hogy ebben a házban senkinek jogain, nyilatkozatán, meggyőződésén senki erőszakot nem követett el. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) Szmrecsányi György: Kérem, a nélkül, hogy én az igen t. elnök úrral vitába óhajtanék bocsátkozni, ugy látóin, hogy félre méltóztatott az én szavaimat érteni. En azt mondottam, hogy én önérzetemnél fogva erőszaknak tekintem azt, ha valaki velem gorombáskodik, vagy engem sérteget. (Zaj a jobboldalon.) A t. ellenzéki pártokról volt szó, és ennélfogva joggal magamra is vehettem azt. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások jobbfelől: Obstrukczióról volt szó l) Én azonban nem akarok tovább ezen általános dolgoknál immorálni. hanem miután t. barátom Désy Zoltán és t. barátom Lovászy Márton beszéde alatt a túloldalról azt kérdezték, hogy mi volt a sértegetés és mivel érezzük magunkat sértve, hát bátor leszek ezt röviden tisztázni és a tényállást, ugy a hogy az megtörtént, előadni. (Halljuk/ Halljuk ! a baloldalon.) A tegnapi ülésen, mikor Benedek János t. barátom a zárt ülés indokolását megkezdette, ő ezt meglehetős bonhomiával tette; konstatálom is, hogy a háznak minden oldalán derült arczokat láttunk és hogy semmiféle izgalomnak még csak nyoma sem volt. Szóvá tette tehát Benedek János azt, hogy gróf Tisza Kálmán t. képviselő ur egy biharmegyei községben a parlamenti ellenzéket sértő nyilatkozatot tett. Hát, t. képviselőház, ahhoz, hogy egy hiharmegyei község kupaktanácsában mit méltóztatott gróf Tisza Kálmánnak mondani, engedelmet kérek, az
