Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-225
225. országos ülés 1911 képviselő ur által ellenjegyzett kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Justh János képviselő urnak ezzel szemben beadott inditványa felett; a névszerinti szavazást az Erzsébetfalván megtartott népgyűlésnek Beok Lajos képviselő ur által ellenjegyzett kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Justh János képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett; a névszerinti szavazást a Körmenden megtartott népgyűlésnek Beck Lajos képviselő ur által ellenjegyzett kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Justh János képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett; a névszerinti szavazást a Jászárokszálláson megtartott népgyűlés polgárságának gróf Batthyány Tivadar képviselő ur által ellenjegyzett kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Justh János képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett; végül a névszerinti szavazást a kisjenői függetlenségi és 48-as párti polgárságnak Justh Gyula képviselő ur által ellenjegyzett kérvényére vonatkozó elnöki előterjesztés és Justh János képviselő urnak ezzel szemben beadott elleninditványa felett. Ezen névszerinti szavazások elintézése után fog áttérni a ház a véderőre vonatkozó törvényjavaslat általános vitájának folytatására. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nincs észrevétel ? (Nincs.) E szerint kimondom, hogy a ház ezen javaslatot határozattá emeli. Következik gróf Batthyány Tivadar képviselő ur sürgős interpellácziója a sajtószabadság megsértése miatt. (Halljuk! Halljuk I balfelöl.) Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Minden nemzet szabadságintézményei mérvének és mértékének, annak a ténynek, hogy egy országban, egy államban alkotmányosság, alkotmányos szabadság áll-e fenn, elsősorban és mindenekelőtt az a kritériuma, hogy a hatalom abban az országban miként bánik el a sajtóval, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) miképen kezeli a sajtószabadságot, mint a nemzeti szabadságnak, a nemzeti törekvéseknek, a haladásnak, az alkotmányos életnek egyik legelső intézményét. Maga a sajtószabadság oly magasan álló intézmény és jog, a melynek megsértése esetében a sérelem olyan felháborító, hogy nekem, a kinek kötelességet kell pártom megbízásából teljesítenem, a midőn a sajtón esett sérelem ügyét a ház elé terjesztem, nem szükséges hangulatkeltő szólamokkal dolgoznom, (Ugy van! a bal- és a jobboldalon.) nem szükséges, hogy a szenvedély húrjait pengessem, mert a tény egymaga annyira súlyos, hogy minden szabadságszerető ember érzelmeit felháborít ja. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nem fogok tehát a szenvedély húrjain játszani, daczára annak, hogy a ministerelnök urnak az ülés folyamán a sajtó küldöttei előtt tett kijelentése után tisztában vagyok azzal, hogy a legnagyobb sajnálatomra a ministerelnök ur előterjesztendő kérésemet nem fogja kedvezően elintézni. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj és felatigusztus 21-én, hétfőn. 423 kiáltások a haloldalon : Nem kell a sajtószabadság ! Elnök csenget.) Helyes-e vagy nem az a válasz, a melyet a ministerelnök ur a sajtó szervezett küldötteinek adott, arra nézve megengedem, hogy itt a ház is illetékes véleményt mondani és határozatot hozni, de azt hiszem, ennek a válasznak hatása messze ki fog terjedni ezen ház falain túl az egész országban a szabadságszerető, a sajtószabadságot tisztelő polgárok közé. (Élénk helyeslés.) Méltóztassék megengedni, hogy ezek után rátérjek a tényállásnak lehető rövid előadására. A múlt pénteken megjelent »A Nap« czimű újság vezérczikket hozott, a mely a királyi ügyészség és az arra hivatott magyar kir. vizsgálóbíró véleménye szerint királysértést tartalmaz. A törvény szerint illetékes tényező az eljárást megindították és az illető lapszám elkobzását elrendelték. Én szívvel-lélekkel királyhű érzelmeket táplálok. Mindig helytelenítem, ha az alkotmány másik tényezőjét, a királyt, sértik. Ezért legkisebb kifogásom sincsen az ellen, hogy, ha valaki, a ki a királysértés bűnét elköveti, illetékes birája elé kerüljön. (Helyeslés a baloldalon.) Idáig tehát nemcsak kifogásom nincs, sőt az adott viszonyok között a nélkül, hogy a czikk tartalmának bírálatába mennék, egyszerűen helyeslem azt, hogy az illetékes és felelős tényezők, ha a czikkben sértést láttak, azt a törvény utján meg akarják torolni. Ez az ügy át van adva az illetékes fórumnak, a független magyar bíróságnak. Ez fogja megállapítani, elkövettetett-e a királysértés bűne ? Ha igen, akkor bűnhődni fog, a ki a bűnt elkövette. Azonban, t. képviselőház, sajnos, ezzel a kérdés aktái lezárva nincsenek, mert sajnálattal kell megállapítanom, hogy a mióta gróf Khuen-Héderváry ministerelnök ur . . . (Élénk éljenzés a jobboldalon és a középen.) Kun Béla: Majd lesz még lassúbb is az éljen ! (Mozgás.) Eitner Zsigmond : Hallottunk mi már bukott ministereket megéljenezni! (Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! Gr. Batthyány Tivadar: . •. a ministerelnöki széket elfoglalta, egy egész sorozatát látom azon intézkedéseknek, a melyek az én legbensőbb hitem és meggyőződésem szerint a sajtószabadsággal, az 1848: XVIII. t.-czikk 1. §-ával össze nem egyeztethetők, sőt annak szellemével és rendelkezéseivel ellenkeznek. Az idézettem törvény ekkép szól (olvassa) : »1. §. Gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.« Hangsúlyozom, szabadon terjesztheti. Ezzel szemben csak néhányat kívánok itt előhozni a sérelmes intézkedések közül. (Halljuk! Halljuk ! balfelól.) Megállapíthatjuk többek között a következőket. (Zaj.) A kormánynak egyik joga, hogy a sajtó hírszolgálatára, a mely elsősorban és eminenter közérdek, a hírlapok részére szabadjegyeket engedé-