Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-223

253. országos ülés 19ÍÍ augusztus ífi-an, szerdán. 401 Elnök (csenget) : Csendet kérek. Kérem, szíveskedjenek helyeiket elfoglalni és meghallgatni Csermák Ernő képviselő urat. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Vertáil Etele: Nem beszél egy szót sem, mig társalognak. (Felkiáltások balfelől: Helyre !) Elnök (csenget): Csendet kérek. Kérem a képviselő urat, szíveskedjék megkezdeni beszédjét. (Halljuk! Halljuk!) Csermák Ernő: T. ház ! Az elsőrangú fontossággal biró politikai kérdések mellett kötelességemnek tartom bizonyos olyan kérdésekkel is foglalkozni, melyek a szocziális életet, a társadalmat, a kereskedelmet érdeklik, s a melyek a nemzet működésében, a szervek funkezionálásában igen nagy fontossággal birnak. (Helyeslés balfelől.) Ilyen kérdésnek tartom én és interpelláczióm tárgyává kívánom tenni a tőzsdebiróságnak, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok kebelében felállított választott bíróságnak a kérdését. Ha visszatekintek a mxütra, azt látom, hogy ebbben a kérdésben igen nagy hibák történtek. Előre kell bocsátanom, hogy én a legtöbb dologban nagy hive vagyok a szakbiróságnak, mert a szakbíróban, szakemberben épen olyan szoczialistát látok, mint pl. abban az orvosban, ki specziális kérdésekkel foglalkozik és könnyebben fel tudja ismerni annak a betegnek a baját. Éjjen azért hive vagyok a különleges bíróságoknak, a tőzsdebíróságnak és azoknak a választott bíróságoknak, melyek a termény- és gabonacsarnokok kebelében működnek. Nem akarok itt egyes részletekre kiterjeszkedni, melyek arra vonatkoznak . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Csermák Ernő : . . . hogy ezeknek a bíróságoknak a hatásköre bizonyos oda nem tartozó elemek szempontjából miként szabályoztassék, mert interpelláczióm keretében csak általánosságban akarok a kérdéssel foglalkozni. Kötelességemmé teszi ezt nézetem szerint az a tényállás, hogy a közelmúltban a szegedi Lloyd-társulat a maga kebelében egy választott bíróságot alakított, melyet a kereskedelemügyi mimster is az alapszabályok jóváhagyásával jóváhagyott. Ennek utána a bíróságnál felmerült kifogás folytán kétségessé vált, hogy vájjon ez a választott bíróság jogszerűen létezik-e vagy nem és egyáltalában, hogy milyen szabályok szerint működhet, vájjon az kivételes bíróságot képez-e, vagy pedig a közönséges választott bíróságok szabályai szerint alakítandó és köteles működni ? A m. kir. igazságügyminister ur értesülésem szerint egy leiratban akkép fejtegette a kérdést, hogy a közönséges választott bíróságnak a szabályai alá vonta ennek a választott bíróságnak a működését. Ez az különösen, a mi bennem azt a szándékot megérlelte, hogy a közönség megnyugtatása czéljából kérdést intézzek a m. kir. igazságügyminister úrhoz, hogy ebben a dologban mi az álláspontja ? 1868 előtt Magyarországon működött a tőzsdebiróság, és működtek hasonló választott birósáKÉPVH. KAPLÓ, 1910—1915. X. KÖTET. gok is. Mivel az 1868 : LIV. t.-cz. ezekről a bíróságokról egyszerűen nem rendelkezett, e bíróságok megszűntek, és bekövetkezett az az állapot, hogy törvényesen nem működhettek. A közönség azonban mégis szükségesnek tartotta létezésüket, s igy meg kellett alkotni az 1870 : II. t.-czikket, mely azután visszaállította a tőzsdebiróságot és rendelkezett arról, hogy visszaállíttassanak azok a különleges választott bíróságok is, melyek előbb működtek. A mi törvénykezésünknek, általában jogszabályainknak igen nagy hibái vannak. Egyik szindarabban szerepel az ördög, mely összeszedi a szétdarabolt ember különböző részeit, és csinál belőle újra egy egész embert. A mi jogszolgáltatásunkban, a mi magánjogi szabályainkban ennél rosszabb állapotok vannak, mert nálunk még az ördög sem tudja összeszedni azokat az egyes alkatrészeket, melyek bizonyos jognak alkatrészeit képezik és egymáshoz tartoznak. Mikor azután csinálunk jogszabályokat, a mi rendszerünk olyan, melyet talán képletesen odaállíthatunk Mikszáth Szent Péter esernyőjéhez, mikor t. i. egy foltozással állunk szemben, következnek olyan javaslatok, előttünk fog feküdni egy javaslat, melyben mintegy harmincz különböző törvényt módosítanak, melyben harmincz törvényre vetnek különböző foltokat, ugy hogy ezen rendkívül nehéz és bajos azután eligazodni. Ez a rendszer bőszülj a meg magát a választott biróságok kérdésénél is. A fejlemények további folyamán az 1881. évi LIX. t.-cz. a 94. §-ban megállapította hatáskörét ugy a tőzsdebiróságnak, _ mint a választott bíróságnak, azonban nem mondotta ki azt, hogy azokon a bíróságokon kívül, melyeket az 1870. évi II. t.-cz. visszaállítani rendelt, külön felállítja és törvényes bíróságoknak elismeri az összes vidéki csarnokok kebelében felállított választott bíróságokat is. Az 1891 : XVII. t.-czikk ugyancsak rendelkezik ezekről a választott bíróságokról, de megint csak nem mondja ki, hogy a jövőben alakulandó vagy az 1868 után addig alakult választott bíróságok szintén olyan biróságok jellegével ruháztatnak fel, melyek szabadon működhetnek. Én nem akarok ma az álláspontok között állást foglalni, nekem megvan a magam álláspontja, de nem az a feladatom ma, hogy kifejtsem, melyik álláspont helyes. Feladatom csak az, hogy rámutassak arra az irányra., melyet voltaképen követendőnek tartok és kérjem a m. kir. igazságügyminister urat válaszát abban az irányban, hogy engem ezen az utón támogasson és megerősítsen, hogy igy a jövőre nézve minden ilyen kétely ki legyen zárva. Kétely ugyanis annál inkább merül fel, mert a legújabban megalkotott polgári perrendtartás, az 1911. évi I. t.-cz., ugyanazon az állásponton van, mint az 1868 : LIV. t.-cz. Egyszerűen kihagyja a választott bíróságokat, nem rendelkezik róluk, ugy hogy azok ennek folytán szintén azonképen 51