Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-223

398 223. országos ülés 1911 augusztus 16-án, szerdán. Most pedig következnek äz interpelláoziók, [ Szőj ka Kálmán jegyző: Ábrahám Dezső ! Elnök: Ábrahám Dezső képviselő ur elfoglaltsága miatt nem lehetvén jelen, azt kérte, hogy engedje meg a t. képviselőház, hogy interpelláczióját a legközelebbi interpellácziós napon mondhassa el. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a képviselőház Ábrahám Dezső képviselő ur kérését teljesiti. Ki következik ? Szojka Kálmán jegyző: Ráth Endre! Elnök." Eáth Endre képviselő ur hasonló kérést terjeszt a ház elé. Azt hiszem, hogy a képviselőház Ráth Endre képviselő urnak is megengedi, hogy interpellácziójáü a legközelebbi interpellácziós napon mondhassa el. (Helyeslés.) Ezt határozatképen kimondom. Ki következik ? Szojka Kálmán jegyző: Jaozkó Pál! Elnök: Jaezkó Pál képviselő ur hasonlóképen azt a kérést terjeszti a ház elé, hogy interpelláczióját a legközelebbi alkalommal terjeszthesse elő. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni. (Igen !) Határozatképen kimondom. I W*Ki következik ? F- Szojka Kálmán jegyző: Győrffy Gyula! h f Győrffy Gyula : T. képviselőház ! Az 1848 : III. t.-cz. Magyarországon a végrehajtó hatalmat a királyra ruházta ugyan, de hozzáfűzte azt a korlátozást, hogy ezen végrehajtó-hatalmat és a többi felségjogokat csakis felelős, alkotmányos ministerek utján és csak a törvények értelmében gyakorolhatja. A végrehajtó-hatalomnak ezen alkotmányos kezelési módján változtatott az 1867 : XII. t.-cz. némely vonatkozásában, de lényegében nem. T. i. azokra az ügyekre nézve, a melyeket az 1867 : XII. t.-cz. közösöknek ismert el, szintén nem változtatta meg a ministeri felelősség elvét, annak tartalmát és terjedelmét, csupán arról kivánt gondoskodni, hogy ezen felelősség miként gyakoroltassék a magyar országgyűléssel szemben; Ennek egyik módja a közös ügyek tárgyalására az országgyűlés által évenként kiküldetni szokott országos bizottság, a hol a magyar országgyűlés ezen bizottsága utján a közös ministereket mindig felelősségre vonhatja. Másik lényegesebb és közvetlenebb módja az, hogy az 1867 : XII. t.-cz. a ministerelnöknek a közös ügyek intézésére befolyást biztosított és ezen befolyás rendjén a magyar országgyűlésnek joga és alkalma van a közös ministerekkel szemben a felelősséget bármikor érvényesíteni, joga és alkalma van mindazokat a felvilágositá.sokat kérni, — és a ministerehiök köteles azokat megadni — a melyek a közösügyi ministerek működésére vagy a közös ügyek mikénti intézésére és azok megítélésére nézve az országgyűlésnek szükségesek. Ennek alapján kívánok kérdést intézni a t. ministerelnök úrhoz, báró Schönaich közös hadügyminister lemondása tárgyában, , még pedig [ azért, — különösen hangsúlyozom — mert ezen lemondás, mely a magyar és a bécsi lapokban állandó napi tárgyat képez, oly hirek kíséretében jelenik meg és tárgyaltatik és oly okokra vezettetik vissza, a melyek közül némelyek, ha valóknak bizonyulnának, igenis alkalmasak volnának arra, hogy a magyar országgyűlésben megrendítsék azt a bizalmat, amelyet a felségjogok és a végrehajtó hatalom alkotmányos kezelése körül eddig állandóan tanúsított. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nevezetesen ezen lapközlemények a közös hadügymmister bukását álíandóan oly befolyásra vezetik vissza,... Kállay Tamás : Pedig csak köszvényes ! Kovácsi Kálmán : Menjen a helyére, onnan beszéljen. Innen nem is illik, nem is szabad. (Zaj.) . Kállay Tamás: Elnöki rendreutasitás ! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Győrffy Gyula: . .. a mely egyenesen alkotmányellenes. Én nem vagyok hajlandó feltételezni, hogy Magyarország leendő trónörököse, a ki maga is majd a trónra fog jutni, oly befolyást iparkodjék gyakorolni a végrehajtó hatalom gyakorlására, . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Győrffy Gyula: ... a mely őt az alkotmány értelmében egyáltalában meg nem illeti és a mely ellen a magyar országgyűlés nemcsak 1848 óta, de 48 előtt is állandóan tiltakozott, t. i., hogy a korona a magyar nemzettől és a magyar országgyűléstől független közegek által informáltassék és befolyásoltassék. (ügy van ! Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) Ezt én a trón leendő örököséről már csak saját érdekében sem tételezhetem fel, mert hiszen majd ő is fog abba a helyzetbe jutni, a hol ezen illetéktelen befolyás elől ugy az alkotmány, mint saját érdekében is kell, hogy meg legyen védelmezve. De viszont azt sem tételezhetjük fel, hogy a korona a saját alkotmányos kötelességét e tekintetben lanyhán venné és megengedné, hogy az ő korlátlan és kifogástalan elhatározására más befolyás érvényesülhessen, mint melyet a törvény megenged, t. i. olyan befolyás, a mely az országgyűlésnek is felelősséggel tartozik és a mely ezt a felelősséget vállalja is. (Helyeslés a szélsőbaloldálon.) Minthogy tehát e kérdés ennyire fontos, csodálatomat kell kifejeznem a felett, hogy az a hír határozott és illetékes czáfolatban eddig nem részesült, és már ez oknál fogva is indokolt jelen interpelláczióm előterjesztése, hogyannak kapcsán a t. ministerelnök urnak alkalma legyen, hogy e híreszteléseket, teljes megnyugvásra, megczáfolhassa. De van további indokom is. A múltkor a napirend megállapítása alkalmával felmerült egy indítvány, a mely azt czélozta, hogy a szőnyegen lévő véderőtörvényjayaslat vétessék le a napirendről, mert a közös hadügyminister megbukott. Az igen t. ministerelnök ur akkor, szerintem is nagyon helyesen, kijelentette, hogy a közös hadügyminister bukása és e javaslat között ily érte-