Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-222
222. országos ülés 1911 augusztus 12-én, szombaton, 387 letek gyűlésein egy tanférfiu — nem tisztviselő •— a ki a minister ur nevében igyekezett a vidéki tanítókat dirigálni többféle irányban, még jDedig először abban az irányban, hogy a megyei egyesületeknek reformálni kellene az alapszabályait, vagyis, hogy küldjék fel alapszabályaikat, hogy a hurkot kissé szorosabban lehessen megkötni az egyesületi szabadság szempontjából; másodszor, hogy kérjék azt, hogy ez a hivatalos tanitói lap, a mely most már havonként kétszer jelenik meg és azelőtt hetenként jelent meg, újra mint olyan szellemi táplálék, a mely a vegyvizsgálatkor teljesen egészségesnek találtatott, ki legyen szolgáltatva a magyar tanítóságnak, s ismét hetenként jelenjék meg, s végül harmadszor, figyelmébe ajánlotta a tanítók egyesületének, hogy a patronage-egyesületek közül első sorban a katholikus patronage-egyesületeket kell pártolni és igénybe venni. Azt hiszem, hogy ezen tanférfiunak a vidékre járogatása és agitácziója sokkal kevésbbé törvényes és megfelelő, mint a Tanítók Országos Szövetsége kiküldötteinek megjelenése, a kik egyszerűen alapszabályaik értelmében jártak el. A rendelet igy folytatja tovább (olvassa) : »Ez okból a minister ur ő nagyméltósága utasítására értesítem a tekintetes elnökséget ő exczellencziájának abbeli elhatározásáról, hogy a minister ur egyfelől a jelzett agitátórius szereplést — t. i. a vidéken való megjelenést — tovább is elnézni és megengedni nem hajlandó és ha a lap a jelzett iránynyal haladéktalanul fel nem hagy, meg fogja tiltani a szövetség hivatalos lapjaként való megjelentetését és másfelől már most hangsúlyoznia kell, hogy a mennyiben a szövetség nyári közgyűlésének lefolyása, hangja, a legcsekélyebb kifogásra is okot szolgáltatna, ezért a felelősséget az elnökségre kell hárítania és ki kell jelentenie, hogy ennek következményekép kónytelenitve lenne az alapszabályok 37. §-ában foglaltakhoz képest a vizsgálatot elrendelni és a magyarországi tanítóegyesületek országos szövetségének működését eshetőleg fel is függesztenk. fs, Ez tehát a második felfüggesztéssel való fenyegetés. A tanítók szabad egyesületének megtörtént felfüggesztése után tehát most a Tanítók Országos Szövetségét is felfüggesztéssel fenyegeti a rendelet; elő akarja irni azt, hogy a Tanítók Országos Szövetségének alapszabály szerint megjelenő hivatalos lapja milyen tartalommal jelenjék meg ; egyszerűen rendeletileg és leirattal akarja elintézni azt, hogy azt az alapszabály szerinti jogát a szövetségnek hogy hivatalos lapot adasson ki, megvonja, a mint rendeletileg intézkedett arra nézve, hogy a szövetség hivatalos lapjának szerkesztőjét eltiltotta a lap további szerkesztésétől. Ebben a tárgyban Benedek János t. képviselőtársam már interpellácziót jelentett be, én azonban a tényállás teljes kiderítése czéljából bátor vagyok a következőket előadni. A »Tanitó« czimű lap az országos szövetség alapszabályai szerint jogos kiadványa az országos szövetségnek, mert az alapszabályok 3. pontjában ez foglaltatik (olvassa) : »Az országos szövetség czéljai szolgálatára mindenekelőtt állandóan megjelenő hivatalos lapot ad ki, a mely a szövetkezett tanító-egyesületek tulajdona.« Ezt az alapszabályt a kultuszminister ur jóváhagyta, tehát ehhez ő ép ugy köteles tartani magát, mint az egyesület és az egyesületi jog keretében tollvonásokkal, pillanatnyi szeszély, hangulat vagy hiúság szerint, azért, mert olvastunk egy czikket, a mely nem tetszik nekünk, az alapszabályokon változtatni nem lehet. A »Tanitó« czimű lap megjelenik tehát a szövetség alapszabályainak értelmében, a »Tanitó« czimű lap szerkesztője jDedig nem olyan tanító, a ki egyszerűen engedélyt kért arra, hogy szerkeszszen — s ez az, a mit a t. házzal meg kell értetnem, — hanem a »Tanitó« czimű lap szerkesztője a szövetségnek alapszabály szerint három esztendőre e végből, s e minőségben megválasztott tisztviselője. Es megválasztott tisztviselője lévén a szövetségnek, az egyesületi jog és a sajtójog alapján működik, őt tehát a minister semmiféle rendelettel el nem tilthatja a szerkesztéstől, mert ő mint egyesületi választott tisztviselő a minister által jóváhagyott alapszabályok alapján egyesületi funkeziókat teljesít akkor, mikor a szerkesztést végzi. De igen érdekes, hogy e jóváhagyott alapszabályok 17. §-a a következőket mondja: (Olvassa) : »A szerkesztő a szövetsógtanács és az egész országos szövetség hivatalos közleményeit felelősség mellett közreadja, egyéb közlések elrendezésében és feldolgozásában azonban önállóan jár el, közérdekű véleménye nyilvánításában senki által nem korlátozható és felelősséggel erre nézve csak a sajtóbiróságnak tartozik. 55927. szám. Jóváhagyom 1909. június 16-án. A minister helyett: Tóth államtitkár.« A ministerium tehát tudomásul vette azt, hogy a szövetségnek a szerkesztője választott tisztviselő, hogy közérdekű kérdésekben a maga véleménye és belátása szerint jár el és ebben csakis sajtójogilag korlátozható. Ezt tehát nem lehet egyáltalában azon, értékében, törvényességében és még fennálló érvényében nagyon kétes 1890. február 17-iki rendelet alá vonni, a mely annak idejében kimondta azt, hogy a lapszerkesztést is tanitói mellékfoglalkozásnak deklarálja, politikai lapra engedélyt egyáltalában nem ad, egyéb lapok szerkesztéséhez pedig ministeri előzetes engedély szükséges. Ennek a szerkesztőnek, Wernernek az esete egyáltalában nem vonható e rendelet alá. E rendelet törvénytelen volt akkor, a mikor keletkezett, a fővárosra és bármely törvényhatóságra nézve pedig annál kevésbbé érvényes, mert számunkra nem lehet jogforrás egy, a tanfelügyelőhöz intézett körrendelet; a törvényhatóságra nézve csak az a rendelet jogforrás, a mely a törvényhatósághoz annak rendje és módja szerint elérkezik és a mely ellen a törvényhatóság, ha jónak látja, remonstrálhat; a melyet törvényesség vagy czélszerűség 49*
