Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-213

244 213. országos ülés 1911 augusztus 3-án, szerdán. példát, mint a szerződésnek ez a hatodik pontja nem tudok erre felhozni. Kállay Tamás: Ugy van! Ábrahám Dezső: Vájjon önök, t. uraim, a kik most a kormányon ülnek, nem épen olyan lelkiismeretben kötelességüknek íogják-e tartani az ilyen szerződések létrejövetelének megakadályozását, mint mi ? Hiszen ma önöknek, holnap nekünk válhatik kárunkra egy ilyen szerződési pontozat. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) De, t. képviselőház, kárára válik mindenkor a sajtó szabadságának és függetlenségének is, (Igaz ! ügy van ! balfelől.) mert egy ilyen díjkedvezmény, egy ilyen reíakczionális kedvezmény, mint a minő ebben a szerződésben is biztosítva van, nem való egyébre, mint a mindenkori szabad sajtó vélemény megölésére és a kormányt támogató mindenkori sajtóvélemények istápolására, (ügy van! balfelől.) Kállay Tamás : Nincs is olyan ! Nincs egyetlenegy lap sem, a mely a kormányt támogatná ! (Zaj.) Ábrahám Dezső: Hogy nincs olyan lap ? Lehet, hogy Kállay Tamás t. képviselőtársam nem olvassa. (Derültség.) Én azonban nagy súlyt helyezek rá, hogy a magyar közvéleményben továbbra is éljen az a meggyőződés, hogy még mindig van független magyar sajtó is. (Igaz! ügy van ! Helyeslés a baloldalon.) Ennek a szerződésnek 7. pontja szintén rendkívül fontos. Ez azt mondja, hogy tartozik a részvénytársaság mindazon röpiratokat, füzeteket és egyéb sajtótermékeket, a melyeket a magy. kir. kormány jelöl, — tehát itt nincs*az ellenzékről szó, t. ház, — ugy Budapesten, mint a vidéken egész szervezetének rendelkezésrebocsátásával, szállítási költség és közvetítési díj felszámítása nélkül olykép terjeszteni, hogy Budapesten tőzsdeügyfelei és a vidéken hirlapelárusitói és könyvkereskedői utján a nyert utasításhoz képest ingyen szétosztassa vagy a megszabott áron árusittassa. (Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) T, ház ! A Maró Gergelyek nem haltak ki még a magyar irodalomból ; az ilyen Maró Gergely-féle alakok özönével teremnek meg a kellő ellenszolgáltatás fejében és ezeknek megjelenendő röpiratait is azokban a kedvezményekben fogják részesíteni. Ha egyéb nem volna ebben a szerződésben, mint ez a két pontozat, már ezek is érdemessé teszik a kérdést arra, hogy azt a t. képviselőházban szóvá tegyem. Azonban egy másik érdekes dologgal is találkozunk ezen uj vállalat megalapítása körül. (Halljuk ! Halljuk,!) Itt ugyanis magasabbrangu kormánytisztviselők vannak anyagilag érdekelve, (Halljuk ! Halljuk !) részint mint igazgatósági, részint mint egyéb érdekeltségi tagok. Továbbá azzal a jelenséggel találkozunk, hogy olyan vasúti főtisztviselők, a kik a refakczia-osztály élén állanak, tehát a kiknek hivatalos kötelességük, hogy a magyar államvasutaknak refakcziális érdekeltségét ellenőrizzék, szintén bizonyos megállapított díjazás mellett vannak itt alkalmazva. Hogyan méltóztatnak elképzelni azt, hogy azok az itt anyagilag érdekelt tisztviselők, kenőén fogják ellenőrizhetni a magyar államvasutak érdekeinek megóvását ezen magánvállalat érdekeivel szemben. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nagyon szomorú dolgok ezek különösen a sajtó szabad gondolkozásának megnyilvánulása szempontjából. Hiszen méltóztatnak azt is tudni, hogy a régebbi ilyen szállítási vállalat, a Csomagszállitási és Kiviteli Vállalat, a mit említeni is volt szerencsém, hitelezési viszonyban van és pedig, fájdalom, leginkább azon sajtótermékekkel és napilapokkal szemben, a melyek a független közvélemény érdekeit szolgálják. (Felkiáltások jobbfelől : Ez fáj !) Mikor egy ilyen hadjárat — mert máskép nem nevezhetem — (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) indul meg egy független gondolkozású magánvállalattal szemben és istápolnak olyan vállalatot, a melynek ilyen szerződésileg biztosított jogai vannak, akkor nem tudom, hogy vájjon az önök érdekei is nem azt kivánják-e, hogy a sajtó a mindenkori kormánytól lehetőleg függetlenittessék. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezeknél fogva azt hiszem, hogy e szomorú tárgynál tovább időznöm teljesen felesleges és a következő interpellácziót van szerencsém az igen tisztelt kereskedelemügyi minister ur elé terjeszteni (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »1. Igaz-e, hogy a kereskedelemügyi ministerium az Altalános Beszerzési ésjäzállitási Vallattál szerződést kötött ? 2. Igaz-e, hogy a szerződés elsősorban és különösen olyan gyorsáruk, hírlapok szállítására vonatkozik, a mely szállítások lebonyolítása eddig a Magyar Kiviteli- és Csomagszállitási Részvénytársaság szerződésileg biztosított jogát képezte ? 3. Van-e tudomása a minister urnak, hogy az Altalános Beszerzési és Szállítási Részvénytársaság a kormány részéről nagyobb összegű évi készpénzszubvenczióban részesül ? 4 Igaz-e, hogy e készpénzszubvenczión kívül az Általános Beszerzési és Szállitási Részvénytársaság részére reíakczionális kedvezmény is biztosítva van a szerződésben ? 5. Van-e tudomása arról, hogy államvasuti tisztviselők is fizetett alkalmazottai most nevezett vállalatnak és összeegyeztethetőnek tartja-e azt, hogy épen a refakcziaosztály vezetői vannak így anyagilag érdekelve ? (Felkiáltások jobbfelöl : Sokat kérdez ! Milyen kíváncsi I) Justh Gyula : Ugy sem válaszolnak rá ! Ábrahám Dezső (olvassa): 6. összeegyeztethetőnek tartja-e azon állapotot a minister ur, hogy egy haszonra dolgozó magánvállalatnál, melynek az érdekei nem fedik mindig az állam érdekeit, magasabb állami tisztviselők és vasúti hivatalnokok anyagilag érdekelve legyenek ? (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) 7. Való-e, hogy a ministerium kikötötte a szerződésben magának, miszerint az általa megjelölt