Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-199

18 299. országos ülés 1911 július 17-én, hétfon. nagy része, a kiktől a szaktudást nem leket és nem szabad eltagadni, mert kiszen ők szakemberek, mást mond. Épen ugy, a mint én nem mernék egy ügyvéddel ügyvédi dologban erősködni, kogy jobban értem a jogot, méltóztassék megengedni azt, kogy mi szakképzettségünknél fogva igen is komolyan, őszintén mérlegelve a dolgokat, állapítsuk meg azt, a mi a kadseregre üdvös, vagy helytelen. Ebből a szemponttól kiindulva azt akarnám mondani, kogy a katonáknak, jelesen a hadvezetőségnek mindegy volna, akár két évig, akár károm évig szolgál az illető, és itt sem kényelmi szempont, sem brutaktási vágy nincs, kanem tisztán az a konszideráczió, kogy 3 év nélkül a lovasságnál vagy a lovagló tüzérségnél teljes kiképeztetést elnyerni nem leket. De különben, a mint méltóztatnak tudni, és a mint később még kifejteni kívánom, azok az emberek, a kik 3 évig szolgálnak, annyi rekompenzáoziót kapnak, kogy az közgazdasági szempontból majdnem felér a kétéves szolgálattal. Zlinszky István : írni-olvasni tanítsák őket, akkor elég lesz a két esztendő. Hazai Samu honvédelmi minisíer: Immár be akarnám váltani azon igéretemet, kogy ezen törvényjavaslat két kiváló mozzanatát: a kétéves szolgálatot és, a létszámemelést a polgári élet szempontjából fogom megvilágítani. (Halljuk! Halljuk/) T. képviselőház ! Sok ember akkor, a mikor bizonyos törekvések mellett vagy ellen hangulatot akar csinálni, a tömeg lélektanát szem előtt tartva tárgyáról színezett és nagyméretű képet szokott festem. Most a midőn a rövidített szolgálatról és az ezzel egybekapcsolt létszámemelésről és természetesen több költségről van szó, a javaslat ellenzői, a törvényjavaslat ellen kangulatot keltendő, rámutatnak arra, kogy Ausztriában és Magyarországon a kadsereg, a mely eddig körülbelül 400.000 főből állott, immár 500.000 főre fogja felemelni létszámát. Rámutatnak arra is, hogy Európának 450 millió lakosa közül körülbelül 120 vagy 130 millió munkakereső férfia megy munkakereső egyed számba és ezen 120—130 millió munkakereső férfi közül körülbelül 4 milliót von el a moloch a polgári életkeresettől. Ez, pénzben kifejezve és az államok részéről költött katonai kiadást szem előtt tartva azt mondják, hogy ezen 4 millió katona az államoknak 6000 millió koronába kerül évenkint és ha még azt a közgazdasági veszteséget hozzászámítjuk, a melyet kozzászámitani kell, mert az illetők a polgári keresettől elvonatnak és ka egyes egyéni munka évi értékét ezer koronában állapítják meg, akkor ekkez a 6000 millió koronákoz még hozzácsapnak elmaradt közgazdasági produkczió czimén 4 milkárdot, ugy, hogy azt mondják, hogy az államoknak Európában a katonaság évenként 10 milliárdba kerül, a mely 10 milliárdot 4%-kal tőkésítve, lakozzák azt, hogy Európa 250.000 millió koronányi tőkeveszteséget szenved az által, hogy 4 millió katonát tart békében. Már most Ausztria-Magyarországra vonatkoztatva mindezt, azt mondják, hogy mi reánk, ha a javaslat törvényerőre emelkedik, körülbelül 30 milliárdnyi tőkeveszteség fog esni. Az adatoknak ilyeténképeni beállítása után a javaslat ellenzői összecsapják kezüket és így kiáltanak fel: Milyen nagy szerencsétlenség ez Európára és milyen nagy szerencsétlenség a mi országunkra nézve ! Ennek köszönhetjük az adóprést, ennek köszönhetjük azt, hogy a kultúra visszamarad. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mit nem lehetne ebből az óriási nagy összegből csinálni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez igaz ! Ugy van I) Iskolákat építhetnénk, a szegény tisztviselők fizetését javíthatnánk, (Igaz ! Ugy van!. balfelől.) utakat építhetnénk, szocziálpolitikát csinálhatnánk, (Igaz! ügy van I a baloldalon.) szóval, mindent elérhetnénk, míg ezen óriási nagy kiadások előbb-utóbb a tönk szélére juttatják ezeket az országokat és köztük Magyarországot is. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezen elrettentő beszédek kaliatá'ra a nép egy része pillanatnyilag talán megdöbben, de ezt sem teszi kelyesen, mert kiszen tárgyilagosabb beállítás mellett tárgyilagosabb, de a mi a fő, vigasztalóbb konklúzióra lehet jutni. (Halljuk! Halljuk 1 balfelől.) Legyen szabad nekem ezt a következőkben bebizonyítanom. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Mindenekelőtt meg akarom jegyezni, kogy nem igazságos dolog a katonaság teherlapjára dupla krétával irni . . . Egy hang (a baloldalon)'. Szimplán is sok ! Hazai Samu honvédelmi minisíer:... először azt a követelést, a melyet a katonaság pénzügyileg támaszt, másodszor pedig ugyancsak erre a teherlapra azt a közgazdasági veszteséget is, a melyet állítólag előidéz. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Nem igazságos ez, a mi kitűnik abból is, ha tekintetbe veszszük, hogy a közgazdaságnak a katonaság csak annyiba kerülhet, a mennyit ez a produkczió elvesztése czimén követelket, az oi pénz pedig, a mit az állam katonaságára évenként költ, az nem tőkeveszteség, a mennyiben belföldön költetik el, hanem csak kamatveszteség, viszont pedig pénzügyi szempontból azt kell tekintetbe venni, a mit tényleg a rendezett háztartás szempontjából az állam költ, veszteségként pedig legfeljebb azt, a mit az állam elveszít olyan adók czimén, a mit különben katonai szolgálatot teljesítő polgáraitól megkapott volna. Ha tékát igazságosak akarunk lenni, akkor bírálat alá véve a katonai intézményt, külön kell azt pénzügyi, és külön kell közgazdasági szempontból elbkákiunk, mert ezeket a fogalmakat összevegyiteni abszolúte nem lehet. (Igás ! Ugy van I jobb felől.) Egy hang (a. baloldalon) : Jó katona, de rossz matematikus!