Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-212

212. országos ülés 1911 augusztus 1-en, kedden. 233 tudnak bújni és nem botlanak bele a saját sarkantyújukba, addig körülbelül elmúlik 6—8 hét. Akkor megkezdődik a lovagolni tanulás a longán, a gyakorlatozás, a mi eltart télig. A következő tavaszszal jön a négyszögben való lovaglás, a szakaszgyakorlat és a századgyakorlat; jönnek azután a nagyobb gyakorlatok, egyszóval, mikor a legénység az első esztendejét kitölti, még alig tud lovagolni és inkább csak ugy bajtársai közé beszorítva tudja ezeket a gyakorlatokat elvégezni, de vezetni, öreg huszárnak lenni még nem alkalmas. Azonkivül még annak is ki volna igy téve, hogy a második esztendőben mint altiszt — mert hiszen a második esztendőben már neki kellene tanitani azokat a kik újonnan bejönnek — mondom, ki volna téve annak is, hogy mint altiszt tanitsa a bevonuló remondákat, belovagolja őket, a mi természetesen még kevésbbé lehetséges. (Zaj a baloldalon.) Preszly Elemér: A honvédhuszárok jobbak, mint a közösek ! Tallián Béla: Kérem, a honvédhuszárokra ugyanaz áll, a mi a közösekre. Meg vagyok győződve, hogy egy esztendő alatt sem azt a honvédhuszár közlegényt, sem pedig azt a közös hadseregbeli huszárközlegényt nem lehet ugy kioktatni, hogy a következő esztendőben már mint altiszt szolgáljon és ő tanitsa a bevonuló ujonczokat. Ez teljes lehetetlenség. (Zaj bal felől. Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) Már pedig, azt hiszem, senki sem akarhatja közülünk azt, hogy oly módon szervezzük a lovasságot, hogy annak legénysége nem, teljesen és minden tekintetben korrekté kiképzett, jól lovagló, kötelességét ismerő és annak eleget tenni tudó emberekből álljon. T. képviselőtársaimnak egy másik része nem volt megelégedve azokkal a konczessziókkal, a melyeket előbb már említeni voltam bátor, és csak a századnyelv vagy pedig a közgazdasági önállóság ellenében lett volna hajlandó a hadügyi kérdések tárgyalására. (Zaj balfelől.) Bocsánatot kérek, nekem erre nézve sincsenek adataim ; én csak arra bazirozhatom felszólalásomat, a mit az akkori lapokból olvastam, specziel pedig azokra, a mik Justh Gyula t. képviselőtársain bécsi audiencziájával kapcsolatosan kerültek nyilvánosságra. (Zaj balfelől.) De ez különben is tökéletesen mellékes. Kétségtelen tény az, hogy az akkori koaliczióban együtt lévő pártok, a kik itt ma mint ellenzék egyesültek, a hadsereg fejlesztésére vonatkozólag, legalább az én tudomásom szerint, egyik részről sem állították fel a kérdést ugy, hogy a hadsereg fejlesztését megtagadják, hanem ellenkezőleg, hajlandók lettek volna reá, ki erősebb, ki kevésbbé erős, ki pedig még minimálisabb konczessziók ellenében. Az egyik rész az önáUó hadsereget, a másik a századnyelvet, a harmadik pedig a gazdasági önállóságot állitotta fel ellenértékül. (Zaj a baloldalon.) Én és az a párt pedig, a melyhez nekem tartozni szerencsém van, azt az álláspontot foglaljuk KÉPVH. NAPLÓ 1910 —1915. X. KÖTET. el, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatokat minden koncpsszió nélkül szükségeseknek tartjuk. (Nagy zaj a baloldalon. Helyeslés jobbfelöl.) Mezőssy Béla: Ez a hiba! Rudnyánszky György : De igy van jól! Tallián Béla: A kormány, a mely ezeket a javaslatokat beterjesztette, belátta ennek elkerülhetetlen szükségességét, mert meg volt győződve, hogy nemcsak az ország védelme szempontjából, de egyúttal politikai szempontból is kivánatos, hogy ez a szálka a nemzet testéből előbb-utóbb kihuzassék, és igy politikai viszonyaink is mielőbb a normális kerékvágásba jussanak. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon. Zaj balfelől.) Ezért terjesztette be a kormány ezt a törvényjavaslatot, a melyet mi a magunk részéről teljes odaadással támogatunk is. (Igaz ! Ugy van! Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Zaj és felkiáltások balfelől : Ujjonghatnak! Ujjonghatnak!) Lovászy Márton : Most hoch-oljanak ! Tallián Béla: Még csak azt az egyet kívánom hangsúlyozni, hogy ezeknek a törvényjavaslatoknak általunk való megszavazásához kötjük azt a kívánságot, sőt ha szabad ezt a kifejezést használnom : azt a követelést is, (Ugy van ! jobbfelél.) hogy a kilenczes bizottság programmja a maga teljes valóságában hajtassék végre. (Élénk helyeslés jobbfelől. Felkiáltások a baloldalon : Mikor ? Mikor ?) Kérem, én ezt nem kötöm határidőhöz. (Zaj balfelől.) Nekem megvan e tekintetben a kormány iránt a bizalmam, és meggyőződésem az, hogy ez a párt még a kormánynyal szemben sem fog tágítani attól a követelésétől, hogy a kilenczes bizottság programmja teljesen végrehajtassék. (Igaz! ügy van ! jobbfelől.) Rudnyánszky György: Nem bízzuk a jövő generáczióra ! (Zaj a baloldalon. Felkiáltások : Mi van a jövő generáczióval ?) Justh Gyula mondta ! (Folytonos zaj balfelől. Elnök csenget.) Elnök". Csendet kérek! Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy hallgassák meg nyugodtan a szónokot. Tallián Béla: De hiszen a kilenczes-bizottság programmjának legnagyobb része, kivéve a zászlóés jelvénykérdést, már végre is van hajtva. (Ellenmondások balfelől.) Bocsánatot kérek, a magyar esapattesteknek magyar hatóságokkal való levelezése tisztában van. A katonai nevelőintézetekben lévő helyeknek száma 1323-ra emelkedett fel; a katonai nevelőintézetekben a vizsgálati ós tanítási nyelv oly fejlődésnek indult, a minőt ezelőtt 6—8 esztendővel még senki sem mert remélni ; (Igaz I Ugy van ! a jobboldalon.) azonkivül a katonai büntetőtörvénykönyvben, a mely itt fekszik a képviselőház asztalán . . . (Felkiáltások balfelöl: Rosszabb, mint a régi 1) Rudnyánszky György: El sem olvasták! (Igaz I Ugy van ! Zaj a jobboldalon. Közbeszólások balfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Tallián Béla : . . . a büntetőtörvénykönyvben a magyar nyelv érvényesülése biztosítva van; 30