Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-211
211. ORSZÁGOS ÜLÉS 1911. Julius 31-én, hétfőn, Kabos Ferencz elnöklete alatt, Tárgyai : A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Biráló-bizottsági jelentés bemutatása. — Névszerinti szavazások. — Lovászy Márton sürgős interpellácziója. A ministerelnök válasza. A kormány részéről jelen vannak: gr. KhuenHéderváry Károly, gr. Serényi Béla, gr. Zichy János, Székely Ferencz, Hazai Samu. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 20 perczkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Szász Károly jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Nyegre László jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Zlinszky István jegyző ur. Méltóztassanak meghallgatni a legutóbbi ülés jegyzőkönyvét. Szász Károly jegyző (olvassa az 1911 Julius 29-én tartott ülés jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvnek a nagyváradi és a szarvasi népgyűlés kérvényére vonatkozó passzusának jelolvasása után éljenzés a szélsőbaloldalon.) A gróf Batthyány Tivadar határozati javaslatára vonatkozó passzusnál élénk helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon. Polónyi Géza a terembe lép. Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen ? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. (Helyeslés.) Polónyi Dezső képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. (Zaj jobbfelöl.) Polónyi Dezső: T. ház ! A házszabályok helyes magyarázása czéljából és érdekében kívánok röviden nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk l) A pénteki ülésről szóló képviselőházi naplóban olvasható az a jelenet, a mely gróf Batthyány Tivadar képviselőtársunk beszéde alatt lefolyt. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Gróf Batthyány Tivadar képviselőtársunk ugyanis az akkori ülés végén felállt és egy rövid kijelentést tett, melynek során azt találta mondani, hogy (olvassa): »Az igen t. miniszterelnök urnak rabulisztikus válasza . . .« Tovább nem juthatott a mondatban, mert erre a kijelentésére nagy zaj keletkezett és az akkor elnökölt Berzeviezv Albert igen t. elnök ur őt minden felhívás és figyelmeztetés nélkül e kifejezésért rendreutasította. (Helyeslés és felkiáltások: jól tette!) i. A házszabályok 221. §-a egészen világosan megmondja, hogy — a többi között: »ha a szóló a háznak valamely tagja ellen durva sértést követ el, az elnök őt rendre utasíthatja.« Bizonyos gyakorlat is kialakult e házszabály értelmezése tekintetében. Midőn valamely képviselő ur egy másik képviselővel szemben nem durva sértést, de mégis egy olyan határvonalon mozgó kitételt alkalmazott, akkor az elnök többnyire figyelmeztette arra, hogy használjon parlamentárisai} b jelzőt vagy kifejezést. Ugy emlékezem, — utána is néztem, nagy szorgossággal kutattam is ebben az irányban és megállapítottam — hogy ez a kitétel »rabulisztikus« vagy »rabulizmus« több ízben használtatott, (Ugy van ! balfelöl.) de soha egyetlen alkalommal nemcsak rendreutasitást nem vont maga után, hanem még elnöki figyelmeztetés tárgyává sem tétetett. De nem is tétethetett, mert ebben a szóban, hogy »rabulisztikus«, személyt érdeklő ás személyt érintő sértés nem foglaltatik. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Elhiszem és átértem, hogy maga ez a szó »rabulizmus« bizonyos visszás érzést kelthet fel, azonban sértést már csak azért sem képezhet, mert hiszen már az ókortól kezdve egész filozófiai iskolák alakultak, a melyeknek egyedüli és főeszköze a rabulizmus alkalmazása volt. (Zaj jobbfelöl.) Már az ókorban a szofisták, a kik valamely tétel felállításánál, illetőleg levezetésénél okvetlenül bizonyos eredményre kívántak jutni, bizonyos esetben nem is tudtak máskép, csak az úgynevezett rabulizmus által odajutni. (Ugy van! balfelől.) 26*
