Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-209

209. országos ülés 1911 július 28-án, pénteken. 161 Ostffy képviselőtársam múltkori kérését visszavonta. (Helyeslés balfelől.) Én abban a meggyőződésben vagyok, t. képviselőház, hogy Ostffy Lajos képviselőtársamnak még abban az esetben is elő lehetett volna terjesztenie ezt a kérést, ha a ház esetleg múltkori kérése felett negatíve határozott volna, vagyis ha megtagadta volna az akkor kért szabadságidő engedélyezését. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Méltóztassanak megengedni, hogy nagyon röviden, a házszabályok erre vonatkozó szakaszaival indokoljam, hogy mire alapitom én ezt a felfogásomat. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Az én felfogásom szerint a házszabályok a legszorosabban, a legszigorúbb módon, tehát szószerinti tartalmukat véve alapul, értelmezendők és magyarázandók. (Igaz l Ügy van! balfelől.) Szükséges ez különösen a kisebbség szempontjából. De, t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk ! balfelől.) én a szabadságolás iránti kéréseket nem is tartom olyan kéréseknek, illetőleg kérvényeknek, a melyek tekintetében egyugyanazon ülésszak alatt esetleg ellentétes vagy két különböző határozatot hozni ne lehetne. (Igaz! Ugy van! balfelől. Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Mert méltóztassanak csak megnézni a házszabályok ide vonatkozó szakaszait, méltóztassanak megnézni pl. a 238. §-t, a mely az indítványokról és a javaslatokról intézkedik és a mely azt mondja, hogy (olvassa) : »A ház által elvetett indítvány vagy javaslat ugyanazon ülésszak alatt többé tanácskozás alá nem kerülhet.« Én azt hiszem, hogy Ostffy Lajos képviselőtársam szabadság iránti kérése és az általunk ez oldalról előterjesztett hasonló kérdések e szakasz alá semmiképen sem vonaliatok. (Igaz ! Ugy van a bal- és a szélsőbaloldalon.) De még kevésbé vonhatók ezek a kérések a házszabályok egyéb, nevezetesen 240-től 249-ig terjedő szakaszainak rendelkezései alá, a melyek meg a kérvényekre vonatkoznak. Mert hiszen méltóztassanak csak tekintetbe venni azt, hogy mit mond a házszabályok 242. §-a. (Olvassa) : »Az elnök által a háznak bemutatott kérvény felolvasatlanul a kérvényi bizottsághoz tétetik át.« Tehát sem az eddigi gyakorlat, sem az ilyen szabadságolás iránti kérések természete nem involválta még sohasem azt, hogy ezeket külön a kérvényi bizottság elé utasítsák, (Igaz! Ugy van! balfelől.) sőt ellenkezőleg, ezeket direkt csak szavazásra teszi fel az elnök, minden további tárgyalás nélkül, s e kérdések felett a ház egyszerűen szavazással, vita nélkül határoz. (Ugy van! a baloldalon.) De igazolja álláspontomat a házszabályoknak még egy második szakasza is, nevezetesen a 246. §., a mely azt mondja (olvassa) : »01y tárgyra vonatkozó kérvény — tehát a házszabály itt is kérvényt emlit — mely felett a ház akár valamely tagjának indítványa, akár előbb benyújtott kérvény folytán már határozott, azon ülésszakban többé nem tárgyalható, s a bizottság által ezen KÉPVH. NAPLÓ 1910—1915. x. KÖTET. egyszerű megjegyzéssel jelenti be a háznak, tudomás végett.« Már pedig a szabadságolás iránti kérés nem utasittatik bizottsághoz és nem kerül bizottsági tárgyalás alá, (Zaj. Elnök csenget.) tehát már ezen szempontokból, a házszabályok ezen rendelkezéseiből is kitűnik, hogy ez nem olyan kérés, a melyről ugyanazon ülésszakban esetleg ellentétes határozatokat hozni ne lehetne. (Igaz I Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nekem tehát épen ezért, a házszabályokra támaszkodva ki kellett fejtenem, hogy miért nem osztjuk mi az általunk különben igen t. elnök urnak álláspontját. (Igaz! Ugy van! Helyeslés balfelől.) Azért, mert ragaszkodunk a házszabályok által nekünk biztosított összes jogainkhoz, a melyeket érvényben is kívánunk tartani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelől.) Lovászy Márton jegyző: Gróf Batthyány Tivadar ! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! (Zaj jobbfelől. Elnök csenget.) Előttem szólott t. képviselőtársaim már egészen világosan beigazolták és bebizonyították a házszabályokból azt, hogy a képviselő uraknak a házhoz intézett azon kérése, hogy szabadság engedélyeztessék részükre, nem tartozik a képviselőházhoz benyújtott többi kérvényekhez, a melyeknek kritériuma, hogy azokat vagy törvényhatóságok nyújtsák be, vagy pedig képviselők ellenjegyezzék. Egészen világos, hogy ezek a kérések külön elbánást igényelnek és így az általános kérvényezési jogra vonatkozó rendelkezések erre az esetre semmi szin alatt sem alkalmazhatók. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. képviselőtársaim a házszabályok szavaira és rendelkezéseire való hivatkozással, azt hiszem, már tisztázták a kérdést, én azonban mint a gyakorlat embere szeretem az ilyen kérdéseket gyakorlati példákkal megvilágítani, mert ezek illusztrálják legjobban az ilyen vitás vagy vitássá, tett kérdések elintézésének lehetőségeit. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon. Elnök csenget.) Tegyük fel, í. ház, hogy több, vagy mondjuk, sok képviselő rövid időn belül hosszabb, 2—3—4 hónapos szabadságot kér. Megtörtént az utolsó hetekben is, hogy egyes képviselő urak hosszú szabadságot kértek és azt meg is kapták és megtörténhetik igen sok képviselő részéről egyidejűleg. Akkor a képviselőház egészen helyesen és korrektül, azt mondhatja, hogy ha mindezeknek a képviselő uraknak megadjuk az ilyen hosszú szabadságot, akkor a ház határozat- és tanácskozási képességét veszélyeztetjük, ennélfogva ilyen hosszú szabadságidőt az illető képviselőknek nem adunk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tisztelettel kérdem már most, hogy az a képviselő, a ki a kért négyhónapi szabadságot nem kapta meg, ezzel el lenne ütve attól a jogtól, hogy legsürgősebb ügyeinek elintézése végett háromheti szabadságot kérhessen ? (Elénk helyeslés a 21