Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-199

199. országos älés 1911 tálnak interpellácziója a közúti villamosközlekedési zavarok tárgyában, Polónyi Géza interpellácziója a szabadkőmives egyesületek alapszabályainak közzététele tárgyában, továbbá Zboray Miklós, Pető Sándor és Juriga Nándor képviselő uraknak szintén 30 napon belül előterjesztett interpellácziói, melyek mai napig is válasz nélkül vannak. Az 53. és 54. számú interpellácziók nem tárgyai felszólalásaimnak, ezekre nem is akarok kitérni, de remélem, hogy a nem szokás szerinti — fájdalom, ezt nem mondhatjuk, — de a kötelezett 30 napon belül a válaszokat meg fogjuk kapni. T. ház ! Szükségesnek tartottam felszólalásomat azért, mert fájdalom, az ellenzéknek igen kevés alkalma nyilik a jelenlegi parlamentáris állapotok között arra, hogy megfelelő ellenőrzési jogot gyakoroljon a kormány tevékenysége felett. Ha ugyanis a házban egyes törvényjavaslatok kerülnek tárgyalás alá, azoknak megvan a kellő többsége, az ellenzék tehát hiába akarja itt a maga parlamentáris felelősségrevonási jogát gyakorolni; az interpellácziók előterjesztésének jogával olyan jog nyilik meg az ellenzék számára, mely a ministeri felelősségnek kérdését az ellenzék és ezáltal az egész ország javára e, házban csak megerősítheti. Az interpellálási jog ugyanis minden képviselőnek nemcsak joga, hanem kötelessége. (Igaz! Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) Kötelessége pedig minden olyan esetben, a melyben bármely visszaélés a tudomására jut, vagy a melyben valamilyen közérdekű ügynek elintézését kivánja. Akkor tehát, a mikor az igen t. minister urak, vagy az összkormány az interpellácziókat válasz nélkül hagyják, nem tesznek eleget ama elemi parlamentáris kötelességnek, mely egyik legfontosabb alkotmányjogi garancziája nemcsak e háznak, de az ország alkotmányos jogainak is. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én tehát tisztelettel kérem, — ezúttal kérésemet az igen t. elnök úrhoz és az elnökséghez intézem — méltóztassék saját hatáskörében odahatni, hogy az illetékes minister urak az interpellácziókra a házszabályok 204. §-a által megállapított 30 napos záros határidőn belül válaszoljanak, mert, ha nem adatik meg az az alkalom, hogy a kisebbség éljen házszabályokadta jogával, és ha a házszabályokban körülírt ezen kötelességeire nem figyelmeztetik a kormányt, kénytelen lesz az ellenzék a parlamentáris garancziák által biztositott olyan fegyverekhez nyúlni, a melyek esetleg kellemetlenebbek lesznek, mint ez a mai felszólalásom. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Tisztelettel kérem tehát még egyszer a t. elnökséget, méltóztassék odahatni, hogy az illető minister urak, a házszabályokban előirt 30 napon belül válaszukat az interpellácziókra megadják. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Gróf Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az előttem szólott t. képviselő ur napirend előtti felszólalásának kezdetén kejelentette, hogy a házszabályok a kisebbség védelmére vannak megalkotva. En Julius 17-én, hétfőn. 1 ezt tagadásba venni nem akarom, de azt hiszem, hogy a kik a házszabályokat annak idején megalkották, azok előtt főleg az a czél lebegett, hogy a képviselőház részére minél nagyobb munkásságot biztosítsanak. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) De ettől eltekintve, van szerencsém kijelenteni, hogy nemcsak a házszabályok mérvadók a tárgyalások menetére nézve, hanem a preczedensek is, a melyekre ugyan ez alkalommal nagyobb súlyt fektetni nem kívánok. Mégis ki kell azonban jelentenem, hogy még körülbelül száz interpelláczióra várhatnánk, mielőtt megérnők azt a számot, a mely a múlt kormány idejében a válasz nélkül maradt interpellácziók számával egyenlő volna. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Mert mielőtt a múlt kormány működését befejezte, épen csak 152 interpelláczió maradt válaszolatlanul. (Elénk helyeslés és derültség a jobboldalon.) De daczára ennek, nem akarom ezt a preczedenst sem a magam részére, sem ministertársaim részére igénybevenni. Ezt igazoltam azzal, hogy a múlt hetekben, talán két héttel ezelőtt körülbelül 14 interpelláczióra adtam meg a választ. (Elénk helyeslés és tetszés jobbjelől.) Egyébként kijelentem, hogy az interpeUácziók mindnyájára meg fogjuk adni a választ. (Elénk helyeslés jobbjelöl.) Elnök : A házszabályok 204. §-a kötelezi a minister urakat arra, hogy az interpellácziókra 30 napon belül a választ megadják. Tekintettel arra, hogy a t. képviselő ur az elnökséghez intézte azt a kérést, hogy a minister urakat kötelességük teljesítésére felhívja, van szerencsém kijelenteni, hogy az elnökség ebben az értelemben fog eljárni és az interpellázciókra adandó válaszokat meg fogja sürgetni. (Elénk helyeslés balfelöl.) Napirend szerint következik a véderőről szóló törvényjavaslat (írom. 276, 356) folytatólagos tárgyalása. Ki következik ? Mihályi Péter jegyző: Gedeon Aladár! Gedeon Aladár: T. képviselőház ! (Folytonos zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Ha más államokat figyelemmel kisérünk, azt tapasztaljuk, hogy daczára az általános béke és lefegyverzés utáni vágyakozásnak, minden állam igyekszik a maga hadseregének harczképességét fejleszteni, erősíteni és fokozni. A midőn ezt a tényt konstatáljuk, ennek a szem előtt tartása mellett nem szabad napirendre térni azon kérdés felett, hogy mi is fejleszszük-e a hadsereget vagy sem. Szándékosan használtam ezt a szót, hogy »a hadsereget^, és nem mondottam a mi hadseregünket, mert, sajnos, nekünk magyaroknak hadseregünk nincsen. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) E kérdés felett, ismétlem, egyszerűen napirendre térni nem szabad. E kérdés tárgyalásával azt kell először figyelembe venni, hogy szükséges-e tényleg ennek a hadseregnek a fejlesztése,hogy anyagi eszközeink annak fejlesztését megengedik-e, és végül, a mi specziális viszonyainknál fogva, figyelembe kell vennünk még azt is, hogy nemzeti érdekünk szempontjából érdemes-e és