Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.
Ülésnapok - 1910-193
340 193. országos ülés 1911 hanem országszerte is, mindenütt nagy haladást és gyarapodást és azt a jóleső látványt mutatja, hogy a nemzet békésen dolgozik, (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélsőbaloldalon:) Ez az, a mire az országnak legelsősorban szüksége van és ezen anyagi gyarapodás az, a mely legjobban biztosithatja a fegyveres erő mellett a haladás előbbrevitelét és minden vállalkozás sikerét. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Én is azt mondom, hogy nem "elég csak a haderő fejlesztése, hanem igenis meg kell oldani mindazon gazdasági és kulturális feladatokat, . . (Helyeslés jobbfelöl. Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: ... a melyeket egy nemzet maga elé tüz, mert csak ezeknek harmonikus együttműködése és együttfejlődése mellett számithatunk arra, hogy tényleg boldogulni fogunk. (Ugy van! jobbfelől) Batthyány Tivadar gróf t. képviselőtársam több kérdéssel is foglalkozott, de különösen a külpolitikára terelte figyelmünket és arra hívott fel minket, hogy vegyünk példát Portugáliától, Törökországtól és talán Angolországtól. . . (Halljuk ! Halljuk !) Eitner Zsigmond: Portugáliától ? Itt is köztársaságot csináljunk ? (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: ... a hol — szerinte — mindenütt egészen szabadon nyilatkozik meg a nemzetek akarata, a miért is boldogulásuknak előfeltételei megvannak. Azt hiszem, a t. képviselő ur ezen példák előhozásával arra akart minket biztatni, hogy nemjünk ugyanazon az utakon, a melyeken ezek a menze.tek járnak. Azonban nehéz volna választani hogy a három közül melyiket kövessük, mert ezek mégis csak igen különböző politikát folytatnak. (Derültség jobbfelől.) De egyben teljesen egyetértek t. képviselőtársammal és ez az, hogy a nemzetek szabad fejlődése nekünk igen szimpatikus, örömmel nézzük is azon nemzetek haladását és korántsem irigyeljük tőlük azt, ha ők olyan helyzetbe jutnak, hogy élvezhetik a nemzet szabad akaratnyilvánítását s ha intézményeiket ugy rendezhetik be, a hogy az nekik legjobban esik. (Helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő ur azután áttért arra, hogy vannak bizonyos európai kérdések, a melyek igen érdekelhetnének minket és hogy e tekintetben várhatja a képviselőház a kormánytól a szükséges felvilágosításokat. Elsősorban az albán kérdést emiitette. (Halljuk ! Halljuk !) Nemrégiben volt alkalmam a házban arról jelentést tenni, hogy tulaj donképen milyen állást foglaltunk el e kérdésben. Hozzátettem még korrekcziójaképen annak, a mit t. képviselőtársam mondott, hogy annak idején, mikor külkormányzatunk Konstantinápolyban, azon barátságos viszonynál fogva, a melyben ma Törökországgal élünk, bizonyos tanácsokkal élt ezen kérdés helyes megoldása érdekében, Julius 5-én, szerdán. ugyanakkor Montenegróhoz is kellett volna fordulnunk. En ugyan akkor is kijelentettem, hogy ezt megtettük, mégis ki kell korrigálnom t. képviselőtársamat a miatt, mert azt hiszi, hogy miezt csak utóbb tettük meg, pedig a dolog nem ugy van, mert mi még sokkal előbb hivtuk fel Montenegró figyelmét bizonyos nemzetközi kötelezettségekre, mintsem megtettük volna azt a lépést Konstantinápolyban. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Különben a kérdés maga jelenlegi stádiumában remélhetőleg kedvező megoldást fog nyerni, annál inkább, mert hisz épen azon lépés következtében, a melyet külügyi kormányzatunk tett, bizonyos diplomácziai kialakulás is biztosíttatott és pedig ugy, hogy a legközelebbről érdekelt hatalmak egyesültek abban, hog} 7 ezen kérdést közös jóakarattal megoldásra segíteni igyekeznek. Ennek következtében hiszem is, hogy nem fognak olyan eüentétek felmerülhetni, a melyek háború veszélyét vonhatnák maguk után. A marokkói kérdés már igazán egy kissé távolabbról érdekel bennünket (Derültség.) és alig hiszem, hogy alkalmunk legyen ezzel közelebbről is foglalkozni. Természetes, hogy szövetségesünknek minden lépését e tekintetben is szimpátiával kisérjük és sikert kívánunk neki. Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Lehet, hogy közelebbről fog érdekelni minket, mint Albánia ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Mondom, a marokkói kérdés olyan távol esik azon kérdésektől, a melyekre vonatkozólag a mi szövetséges viszonyunk fennáll, hogy ebből, hitem szerint, legalább is reánk nézve semmi komplikáczió nem támadhat. (Felkiáltások balfelŐl: Na ! Na !) T. képviselőtársam felemiitette itt a házban azt a sérelmet is, hogy a legközelebb tárgyalandó véderőtörvényekben Bosznia is fel van említve, sőt bizonyos intézkedéseket is tartalmaznak ezen törvények Boszniára vonatkozólag. Kifogásolja t. képviselőtársam, hogy ilyen intézkedéseket akkor teszünk, mikor még a Bosznia közjogi helyzetével foglalkozó és azt rendező törvényjavaslatot nem tárgyaltuk le. Én magam is fájlalom, hogy ez a rendezés még nem történt meg, de ennek nem volt semmi más oka, mint az, hogy az időbeosztás nem engedte meg ezen tárgygyal is foglalkoznunk, annál kevésbbé, mert — mint tudjuk — ha ezt a törvényt itt letárgyaltuk volna is, megmaradt volna a nehézség, hogy Ausztriában mikor kerül az tárgyalás alá, mivel pedig itt olyan dologról van szó, a mely közösen érdekel bennünket, az itt letárgyalt javaslat csak akkor emelkedhetett volna törvényerőre, ha azt már az osztrák parlament is elfogadta volna. Azt lehetne mondani, hogy ime, a Boszniára vonatkozó törvényt nem tárgyaljuk Ausztria miatt, más, minket szintén közösen érdeklő törvényjavaslatokat pedig tárgyalunk. Erre csak az a feleletem, hogy ezeknél a törvényjavaslatoknál a nemzet életébe vágó élő kérdésekről van szó, a