Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-191

191. országos ülés 1911 Julius 3-án, hétfőn. 299 foglalásának az alapja, a mely szerint főfeladata lett volna megvalósítani az általános választójogot. Hiába hivatkozik itt az igen t. kormány ürügyül a népszámlálás eredményére. Mi ezt az ürügyet nem fogadhatjuk el, nem pedig azért, mert azt látjuk, hogy az igen t. kormány más, fontos javaslatoknál, a melyek a nemzet érdekét és jogát érintették, nem találta szükségesnek bevárni a népszámlálás eredményeit. Itten csak egyre utalok. A mikor az igen t. kormány 1911. évre szóló ujonczjutalékot beterjesztette, akkor, mint eddig is, alapul az 1900-iki népszámlálást vette. A mint pedig ez a javaslat törvényerőre emelkedett, pár hétre rá, megjelentek az 1910. évi népszámlálás eredményei, a melyekből kiderül, hogy a lefolyt 10 esztendő alatt Ausztriában a népesség körülbelül 2%-kal erősebben gyarapodott, mint Magyarországon. Ha tehát csak egy pár hetet várt volna a t. kormány az 1911. évi ujonczjutalék megszavaztatásával, akkor figyelembe vehette volna nem az 1900, hanem az 1910. évi népszámlálás eredményét, a melynek alapján Magyarországra jóval kevesebb ujoncz jutott volna, mint Ausztriára. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hát, t. képviselőház és t. kormány, az 1910. évi népszámlálás eredményeit csak akkor keU bevárni, csak akkor kell azoknak a feldolgozását figyelembe venni, a mikor a nemzetnek jogairól van szó, de a mikor a népjogok kiterjesztéséről, Ígéretek beváltásáról van szó, vagy a mikor ebből a nemzetre bizonyos előnyök származhatnának, akkor nem szükséges az 1910. népszámlálás eredményeit bevárni, hanem akkor el lehet járni az 1900. népszámlálás alapján. Azt látjuk, hogy, ha a kormány tervei sikerülnek, akkor Magyarország társadalmi, politikai és gazdasági regenerácziója évtizedekre elhalasztódik s ez a rideg, mindent kisajátító párturalmi rendszer megszilárdul, lerázhatatlanná válik és a hatalmat arra használja fel, hogy megtagadja a népjogokat, kijátszsza a nemzet jogait, lesülyeszsze hazánkat egyszerű adó- és katonaszállitó objektummá és egy idegen militáris hatalom szolgájává. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezért el vagyunk határozva, hogy a kormány törekvéseinek útját álljuk, hogy a kormányt — ezt vagy egy másikat — rászorítsuk annak a kötelezettségnek elvállalására, a mely immár a harmadik kormányt terheli Magyarországon és a melynél azt látjuk, hogy immár a harmadik kormány igyekszik alóla kibújni. Ezekkel az eszközökkel, a kormány törekvéseinek meghiúsításával iparkodunk ráterelni Magyarországot az igazi demokratikus fejlődés útjára, a melytől az ország regeneráczióját, alkotmányunk megszilárdítását várjuk és mivel mi a kormány törekvéseivel szemben állunk és a kormányban minden velünk szemben való törekvés megtestesülését látjuk, nem fogadjuk el a javaslatot és én a magam részéről-csatlakozom Holló Lajos t. képviselőtársam határozati javaslatához. (Elénk h$- ' lyeslés és éljenzés a szélsóbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Beszkid Antal jegyző: Ivánka Imre! Ivánka Imre: T. képviselőház! Az appropriáczió kérdése bizalmi kérdésnek tekintetik Európának majdnem valamennyi parlamentjében. Már ezért, a kormánynyal szemben való bizalmatlanságnál fogva sem fogadhatom el az appropriácziós törvényjavaslatot, de nem fogadhatom el azért sem, mivel mi minden 67-es kormány iránt egyaránt bizalmatlansággal viseltetünk, de különösen olyan hatvanhetes kormány iránt, a mely még azon kis eltérést, azon kis javítást a 67. kiegyezésen, a melyet az Andrássy Gyula gróf vezetése alatt álló csoport kíván, sem honorálja, sőt annyira megy, hogy a volt szabadeldvü párt kilenczes bizottsági programmját is teljesen elhanyagolja, sőt ellene cselekszik. De még ha nem tartoznám ,is a 48-as párthoz ha nem volnék is azok közül való, a kiket a nemzet idealizmusa telve vágyakkal és reményekkel és a rég táplált vágyak teljesülésének bizalmával egykor ideküldött, még ha 67-es volnék is, akkor sem fogadhatnám el az appropriácziót, egyrészt, mert minden parlamentárisán érző emberben kellemetlen érzéseket kelt ennek a kormánynak és többségnek létrejötte, másrészt pedig, mert egy éven keresztül, a mióta ez a kormány uralmon van, semmi jelét sem adta annak, hogy tényleg az ország boldogulását, fejlődését akarná. Azt mondtam, hogy minden parlamentárisán érző embernek kell, hogy ellenszenves legyen ennek a kormánynak a létrejötte s a többség megalakulása. Az európai parlamentek életében példátlan eset történt. Mintegy másfél év előtt megjelent egy elegáns gentleman kinevezve Magyarország rninisterelnökévé és sima modorban előadta, hogy ő nem reflektál a mostani többségre, nem törődik azzal, hogy a mostani többség neki bizalmatlanságot szavaz, ő nem törődik semmivel, mert ő választat és választat mindaddig, míg ide többséget nem hoz. A sima modorú gentleman szavait nem valami nagyon komolyan vette az akkor uralmon lévő többség s talán ez volt a hibánk és ez az oka annak, hogy ma kisebbség vagyunk. Inkább üres fenyegetéseknek tartottuk a többszöri választás emlegetését, mert nem tudtuk, hogy a sima modorú gentleman egy igen erőskezű választási taktikus és talán azt is lehet mondani, hogy jobban bíztunk egyesekben és kevésbbé tartottuk korruptnak az országot, mint a mii yen. Bíztunk egyes volt f egy vertársainkban, kik mély megvetéssel sújtották még azt a gondolatot is, hogy egy 48-as kormány esetleg a századnyelv nélkül átvegye az uralmat s ma azt látjuk, hogy a mély megvetéssel élők közül sokan a mostani többség kebelében igen jól érzik magukat, sőt annyira jól, hogy kiváló pozicziókat foglalnak ott el, a századnyelv pedig már régen-régen el lett felejtve a Lethe vizének tekinthető választási kasszán való keresztülmenetel folytán. Nem tartottuk annyira korruptnak az orszá88*