Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-190

286 190. országos ülés 1911 alatt szereplő másik gyártmány, a melyre nézve 12'5 %-os emelkedést kapunk. Azonban az igen t. pénzügyminister úrnak, a pónzügy­ministeriumnak és általában a kormánynak is az a politikája, hogy rendkívül nagy súlyt helyez a népszerűség megőrzésére. És mit tettek a pénzügyministeriumban a dohányáruk árának felemelésekor? Egyes áruknak árát, a melyeket nem egészen a köznép fogyaszt, felemelték ugyan, azonban az u. n. négykrajczáros kapadohány árát, a mely mindennajfi fogyasztási czikke a legszegényebb néposztálynak, nem emelte fel a pénzügyministerium, meghagyta azt az eddigi árban, azonban, hogy a finánczpolitika valami módon ne szenvedjen, nem az árát emelte, hanem a mennyiséget csökkentette. (Mozgás és derültség a szélsőbaloldalon.) A jó, becsületes magyar ember tehát újra meg lesz -elégedve a íinánez­ministeriummal, regföle bb a maga gyönyörűségét rövidíti meg azzal a hiányzó két grammal. így állunk a dohányáruk tekintetében. Nézzük meg most a szivarárak emelésének kér­dését. Itt már furcsán nyilatkozik meg a progresszivitás. Pl. legdrágább szivarunk, a regalitas, eddig 16 K 40 f.-es alapon számít­tatott; most felemeltetett 18 koronára, tehát az emelkedés 1.60 Ív, a mi körülbelül 10°/o-os emelkedésnek felel meg. A. trabukko emelkedési százaléka már ] 2—] 3°/o; ezzel szemben már a középminőségű szivaroknál 12%-os emelkedést tapasztalunk. De ha megnézzük a portorikót, a mely a kisebb emberek, a szegényebb néposztály és a lateiner emberek szivarja, ott már 15°/o-os emelkedéssel állunk szemben. A vegyes külföl­dinél, a mely még ennél is olcsóbb, már pláne 20 perczentes emelkedéssel állunk szemben. A rövid magyar szivarnál, a mely a népéletbe tökéletesen bevonult »kurta szivar« czim alatt, épen harmadával lesz több az uj ár, mint a régi. Röviden rátérek még a szivarkák kérdésére is. (Halljuk-! Halljuk!) Itt van a legdrágább szivarka, az általános forgalomban levő Nilus­czägaretta. Az emelkedés 20 n /o- De nézzük, hogy állunk az egész kis emberek számára legi­timált Spoi't-czigarettával stb. Ezeknél az emel­kedés a következő: régi ár 1 K 80 fillér, uj ár 2 K 70 fillér, tehát 90 filléres az emelkedés, vagyis épen 50%-os progresszivitás. A Jenidge 50°/o-os emelkedést mutat és a Virginiánál és drámáimnál épen ]00%-os az emelkedés. Gr. Batthyány Tivadar: Szóval megfordított ­progresszió. Ábrahám Dezső: Mindig hallottam a kor­mány részéről és a kormány minden tagja részé­ről hangoztatni a népjólét érdekében való mun­kálkodást, hallottam politdkai programmjuk alapján emlegetni a progresszivitást. Ha a progresszivitást így kell értelmezni, azt hiszem, ez inkább degressziót, mint progressziót jelent a kisemberek érdekében. (Ugy van! a bal- és széh'óbaloldahn.) július 1-én, szombaton. Interpelláczióm kérdését képezi az- is, hogy hajlandó-e a pénzügyminister. ur a kevésbbé vagyonos és szegény néposztály számára olcsó szivar gyártását elrendelni. Szükséges e kérdés felvetése, mert az alsóbb osztályok számára predesztinált szivarokat ezek nem tudják meg­fizetni. Különben is ugy tudom, hogy a kor­mány foglalkozik ily szivargyártmány életbelép­tetésével annyival is inkább, mert hiszen az osztrákok már be is vezették, és nálunk, ugy tudom, csak technikai akadályok késleltetik a forgalomba hozatalt, — értem az 5 filléres »cigarellos« életbeléptetését. (Mozgás.) Interpelláczióm 4-ik kérdését szintén kény­telen vagyok tárgyalni. Nevezetesen hajlandó-e a pénzügyminister ur rövid időn belül törvény­hozási utón intézkedni, hogy külföldi gyárt­mányoknak a magyar termékekre veszedelmes versenyét korlátozza. A mi specziális czigarettáinknak, bár nem ismerem őket, de ugy tudom a kimutatásokból, annyira felemelték az árát, hogy ezáltal a fo­gyasztó közönség a külföldi gyártmányok élve­zésére adja magát, mert a különbség a kettőnek ára közt alig jön számba. Ez már törvény­hozási intézkedés tárgyát kell hogy képezze, és ha jól tudom, a t. pénzügyminister urnái e tekintetben javaslat is van készülőben, hogy az engedélyilleték tárgyában a törvényhozási szabá­lyozás megtörténjék. A nélkül, hogy interpelláczióm tárgyává tenném, mégis szükségesnek tartom annak tisz­tázását, hogy a t. pénzügyminister ur hogyan gondolkozik az általános mozgósítás esetére el­rendelt ós mintegy 7—8 millió korona értéket kitevő dohánymennyiség tekintetébon, a melyet a hadügyminister állandóan kell hogy igénybe vehessen, mert hiszen ha kellően nincs meg­oldva a kérdés, ez a 7—8 millió korona értékű készlet, hacsak 5%-ot veszünk is, évi 350.000 K kamatdifferencziát jelent. Azt hiszem, erre megnyugtató választ fog adni a t. minister ur. T. képviselőház! Én interpellációmra már ezúttal is megadhatom a pénzügyminister ur nevében a választ. (Derültség.) A válasz az lesz, hogy felemelkedett a dohánygyártmányok ér­téke, emelkedtek a beváltási árak, a munka­bérek, egyéb relácziók is drágultak. - Ez félig-meddig igaz. Ezzel szemben azon­ban egy óriási ellenértéket, ellentényezőt kell felhoznom, nevezetesen azt, hogy'ezzel szemben óriási mértékben emelkedett a fogyasztás is. Már pedig velem nem fogja elhitetni senki, hogy a hol nagyobb a fogyasztás, ha emelked­nek is a munkabérek, vagy a beváltás, ott a kincstár oly veszteséggel dolgoznék. Ellenkező­leg mit látunk? Csak igen röviden kívánok rá­mutatni a számadatokra. Pl. az 1911. évi költ­ségvetésbe nem állitotta be az igen t. pénzügy­minister ur -az ezen esztendőben várható emel­kedését a dohányjövedéknek. - Őszintén megval­lom, ezt az intézkedést nem kifogásolom és

Next

/
Oldalképek
Tartalom