Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-190

190. országos ülés 191Í Julius i-én, szombaton. 273 teljesen jól szituált, sőt a szükségen felül jól szituált, a másik pedig az anyagilag teljesen letörött, anarchistává, világgyülölővé, nemzetközi érzésűvé, felforgató törekvésüvé vált forradalmi hangulatú tömeg. Erre a két táborra oszthatja csak a liberalizmusnak ilyen doktriner felfogása országunkat. Szerintem, ha mi a demokrácziát tényleg szolgálni akarjuk, ha azt kivánjuk, hogy az egész ország demokratikus alapon fejlődjék, akkor nem azt kell mondania a kormánynak, hogy felszabadítjuk az egyéni erőket, hanem azt, hogy védjük. Akkor aktiv intézkedésekkel kell segítségükre jönni. Pl. a parczellázási törvényt kellett volna a kormánynak megcsinálnia, vagy a parczellázásra szánt milliókat hasznosítania. A parczellázási törvényt annál is inkább be kellett volna terjeszteni .. . Lukács László pénzügyminister: Be van terjesztve ! Haller István : Hát, t. minister ur, ha be van terjesztve, akkor mindenesetre fontosabbnak tartom annak letárgyalását a nemzet érdekében, mint más sok javaslatét, a melylyel utóvégre mi igazán várhattunk volna. Egyébiránt hiánynak tartom azt is, hogy arra sem kaptunk még — legalább tudomásom szerint itt a házban nem — határozott ígéretet, hogy az ipartörvényt miképen óhajtják revidiálni. Pedig mostani alakjában ez is feltétlenül oka annak, hogy a kis exisztencziák egész tömege áldozatul esik a kapitalizmus konkurrencziájának. (Ugy van ! balfelól.) Egyébként szerettem volna látni egy olyan gyökeres reformokat jelentő földbirtokpolitikát, a mely képes lenne megváltoztatni ennek az országnak arczulatát, a mely képes lenne azt az egészséges vagyonelosztódást s vagyontagozódást létesíteni ebben az országban, a mely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy erős vagyoni helyzetet és komoly, magasabb fokon álló kultúrát lehessen teremteni. Kétségtelen, hogy a hitbizományokon, a latifundiumokon, az óriási komplexusokon való gazdálkodás birtokpolitikája az, a mi nálunk feltétlenül egészségtelen ; ezen változtatni kell. (Ugy van!) Nagy örömmel hallottam, a mikor Serényi gróf igen tisztelt földmivelésügyi minister ur azt mondotta, hogy kedvencz ideája volna a majorátusok áttelepítése erdőbirtokokra. (Felkiáltások bcdfelől: Beksics mondotta!) Mindegy. Ha nem is uj az idea, sokkal többet ér az uj ideánál is, ha ezt az ideát ténynyé változtatja valaki. Itt nem határoz az, hogy az idea Beksicsé és nem az övé; ha csak a végrehajtás fűződnék is az ő nevéhez, mindenesetre Magyarország történetében oly oszlopot állítana magának, mint igen kevés minister. Azért nagyon is helyeselném, hogy e majorátusok áttelepítésével felszabadítsuk ^a legmagyarabb vidékeken azokat a területeket, a melyek, egy kézben lévén, nem alkalmasak intenzív gazdálkodásra, azonban annál alkalmasabbak arra, hogy a nép fiai elől, ezrek meg ezrek HÉPVH. HAPLÓ. 1910 1915. IX, KÖTET. elől, falvak egész sorozata elől elvonják a terjeszkedés lehetőségét és megakadályozzák, hogy ez az egészségesebb birtokmegosztás ebben az országban tényleg létrejöhessen. Igen fogok örvendeni, ha ennek az ideának a megvalósítására fogok látni valami törekvést, de, őszintén bevallom, nem tudom elhinni, hogy a t. túloldal a maga mai összetételében ilyen egészséges, demokratikus és a szocziális követelményeknek mindenképen megfelelő törvényjavaslattal valaha ebbe a házba jöjjön. (Ugy van ! a néppárton.) Ezt csak uj választási rendszerre való áttéréssel érhetjük el, a mely a nép lehető legszélesebb tömegét belevonja az alkotmány sánczaiba. Osak akkor remélhető tényleg egy olyan demokratikus érzésű kormány . . . (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Szmrecsányi György: Hiszen valósággal kaszinóznak ! Lehetetlen itt tárgyalni! Elnök ." Méltóztatnak látni, hogy minden lehetőt megteszek. Szmrecsányi György : De legyen is foganatja ! Elnök: Csendet kérek ! Tessék folytatni! Szmrecsányi György : Tanácskozásképes számban sem vagyunk jelen ! Elnök : Negyvennégyen vagyunk, kérem, ha tetszik, eziránt érdeklődni. Haller István: Csak akkor remélhető, mondom, hogy tényleg lesz egy olyan demokratikus érzésű kormányunk, a mely országmik társadalmi, szocziális és vagyoni viszonyait, közgazdasági fejlődését egészen átváltoztató törvénynyel fog a ház elé jönni. T. ház! A bizalom felkeltésére felhozatott többszörösen az a tény, hogy a pénzügyi egyensúly helyreállott, és ez főképen a jelenlegi kormánynak és a kormány pénzügyministerének az érdeme. Nos, bevallom, hogy számtanilag csakugyan helyreállott ; de ez a nemzet szempontjából nagyon keveset ér ! Pénzügyileg az egyensúly csak akkor áll helyre, ha a kiadások fedezésére a nemzettől megkívánt bevételek olyan terheket rónak csak a nemzetre, a melyeket vagyoni létének veszélyeztetése, fejlődésének meggátlása nélkül könnyen elbir. Már pedig ezt nem lehet jDajűron elintézni, ezt nem lehet mérlegek felállításával elintézni, ezt konstatálni kellene és ennek konstatálására nincs meg ma még, nem áll ma még sem nekünk, sem a t. túloldalnak rendelkezésére a kellő mód és eszköz. Mert hogy vájjon csakugyan ezek az adótörvények és ezek a terhek, a melyeket viselnünk kell, a melyeket már most is viselünk, nem akadályozzák-e meg a kis exisztencziák vagyoni fejlődését, ezt nem tudjuk innen a házból megállapítani, ez egy hosszadalmas és nagy apparátussal dolgozó statisztikának volna a feladata. De a hogy én az országot ismerem, — igen sokat járok-kelek benne — az a véleményem, hogy igenis, a pénzügyi egyensúly a magángazdaságok jövedelmei és terhei között nincsen helyreállítva és ilyen adórendszer és ilyen politika mellett nem is lesz egyhamar helyreállítható. (Ugy van! a néppárton.) 35