Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-188

216 188. országos ülés 1911 június 28-án, szerdán. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az egyezmény­nek, >yfelszerelésrók szóló IV. fejezetét). Elnök: Elfogad tátik. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az egyezménynek »A beteg•szállítmány<ohvh szóló V. fejezetéi). Elnök : Elfogadtatik. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az egyezmény­nek »A megkülönböztető jelvényrőh szóló VI. feje­zetét). Elnök : Elfogadtatik. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az egyezmény­nek »Az egyezmény alkalmazásáról és vétgreliajtá­sáróh szóló VII. fejezetét). Elnök: Elfogadtatik. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az egyezmény­nek t>A visszaélések és bűncselekmények megakadó­lyozásárók szóló VIII. fejezetét). Elnök : Elfogadtatik. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az egyezmény­nek »Az altalános rendelkezéseim czimű részét). Elnök : Elfogadtatik. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a törvény­javaslat 4. %-át). Elnök : Elfogadtatik. Most pedig következik a, napirend szerint a képviselőház könyvtárának az 1910. évi alatti gyarapodásáról, használatáról és számadásairól (írom. 285) a könyvtári bizottság jelentése. Pékár Gyula előadó: T. képviselőház ! Van szerencsém a t. háznak bemutatni a könyvtári bizottság előterjesztését a könyvtárnak az 1910. év alatti gyarapodásáról, használatáról és szám­adásairól. A mi a könyvtár gyarapodását illeti, összegezve a csere, ajándék és vásárlás utján való szaporulat külön számait, az 1910. évben a könyvtár gyara­podott 2535 kötettel. Ez a 2535 kötet a könyv­tárnak legutóbb kimutatott 68.351 kötetnyi állo­mányához hozzáadatván, a könyvtár jelenlegi állománya 70.886 kötet. A mi a könyvtár használatát illeti, a ház könyvtárában használt kötetek száma 3561. A ki­kölcsönzött és a helyben használt köteteket össze­gezve, az elmúlt 1910-ik év alatt használatott összesen 4412 kötet. A könyvtár újrarendezése és a mutatkozó hiányok pótlása folyamatban van, A katalógus­tervezet elkészült. Mindezek beterjesztése után a könyvtári bi­zottság nevében kérem a t. házat, méltóztassék, ha a bizottság addig ujabb előterjesztéssel nem élne, az 1912. évi költségvetésbe a könyvtár ja­vadalmául 12.000, könyvkötésre 3000, a régibb országgyűlési iratok gyűjtésére pedig 10.000 koroná­nak felvételét elhatározni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólam? (Nem!) Ha szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. Miután a jelentésben három tétel foglaltatik, tételenként fogom a kérdést feltenni. (Helyeslés.) Az első kérdés az, megszavazza-e a t. ház az 19J2: évi költségvetésbe a könyvtár javadalmazá­sául a 12.000 koronát, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház meg­szavazza. A második tétel: könyvkötésre 3000 korona. Méltóztatnak megszavazni: igen, vagy nem ? (Igen!) Kimondom, hogy a ház a tételt meg­szavazza. A harmadik tétel: Régibb országgyűlési iratok gyűjtésére 10.000 korona. Méltóztatnak megsza­vazni 1 (Igen !) Kimondom, hogy a képviselőház ezt a tételt is megszavazza. Most következik napirend szerint a gazdasági bizottság jelentése a szolgálati szabályzat uj ja­vaslata (írom. 326) tárgyában. Bujanovics Gyula előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a múlt év nyarán a gazdasági bizottság megkezdte működését, a képviselőház hivatalai, tisztviselői és alkalmazottai részéről felgyülemlett és benyújtott, többnyire, sőt nagy­részt jogos és méltányos kívánságok oly nagy tömegével találkozott, hogy ezeknek egyenként és egyénenként való elintézése a legnagyobb ne­hézségekbe ütközött volna. Miután pedig továbbá a fizetésrendezés nemcsak az állami tisztviselők­nél, de, hogy ugy mondjam, az egész vonalon, mindenütt napirenden van, a gazdasági bizottság a felmerült kérdéseket azáltal vélte helyesen és véglegesen elintézni, ha az egész szolgálati sza­bályzatot veszi revizió alá, (Helyeslés.) annál is inkább, mert a magyar törvényhozás képviselő­házának magas közjogi állása és kiváltságos hely­zetéhez sem lett volna méltó, hogy az általános fizetésrendezésből épen a ház tisztviselői marad­janak ki. (Élénk helyeslés.) A gazdasági bizottság a szolgálati szabályzat státus- és fizetésrendezés jellegével biró revízió­jánál az utolsó évek tapasztalatait, felmerült szükségleteit vette figyelembe, és azonfelül tekin­tettel a súlyos megélhetési viszonyokra, az ál­landó drágaságra, a tisztviselők és összes alkal­mazottak fizetésének javítására és anyagi helyze­tének javítására iparkodott. A szervezést illetőleg az eddig jóknak bizo­nyult szabályok legnagyobbrészt érintetlenül maradtak. Ebben az irányban a gazdasági bizott­ság csak arra törekedett, hogy az uj szabályzat­ban különösen a mostoha előlépési viszonyok javítása szempontjából a státust lehetőleg egy­ségesítse, a különböző hivatalokat és szolgálati ágakat harmonikus összhangba és szervezetbe hozza, azok harmonikus együttműködését biz­tosítsa, a hivatalos szolgálattal járó jogokat és kötelességeket minden kétséget kizárólag pre­czizirozza, és hogy a hiányzó munkaerők pót­lásával — erre szolgál néhány uj állás szervezése — az egész szervezetnek életerős működését a jövő­ben is lehetőleg biztosítsa. Az anyagi helyzet javítására szolgál az uj állások szervezésén kívül, a melyek majd idővel az előlépési viszonyok javításában fogják hatá­sukat éreztetni, a rangosztályok fokozataiban való gyorsabb előlépés biztosítása, továbbá egyes állások magasabb rangosztályokba való sorozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom