Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-185

június 24-én, szombaton 166 185. országos ülés 1U11 lyozza személyi érdekük kielégítését. (Igaz ! ügy van! balfelől.) Éppen a mai napilapokban is olvashattunk egy hasonló esetet, mely a kulturállamok legelsőbbikében, Fiancziaországban történt meg évekkel ezelőtt. Az akkori ministerelnök és bélügyminister, Waldeek-Rousseau, egy olyan állomáson szállt be a vonatba, hol felszálló utasnak nem lett volna szabad beszállania, és tette ezt a vasúti tisztviselő és a jelenlevő préfet határozott tiltakozása ellenére. Másnap a kamarában olyan jelenetek játszódtak le, hogy az a ministerelnök kénytelen volt lemondani. (Zaj és derültség a jobboldalon.) Holló Lajos: Ez nevetnivaló dolog? Sümegi Vilmos: Angliában kisebb dolgokért buktak el kormányok. (Zaj.) Elnök : Sümegi képviselő urat figyelmeztetem, hony közbeszólásokkal ne zavarja a szónokot. Kovács János : . . . azt a vasúti tisztviselőt pedig, ki kötelességét hiven telj esitette, kitüntették. Azt kérdezem most már a t. háztól, hogy ha ott Nagyszalontán az a vasúti tisztviselő kötelességéhez hiven járt volna el, vájjon kitüntetésben részesült volna-e minálunk . . . Justh Gyula: Elcsapták volna! (Zaj.) Kovács János :.. . és nem esett volna-e az az ember kötelességtelj esitésének áldozatául ? Dániel Gábor: Hát a koaliczió alatt ? (Zaj.) Justh Gyula: A koaliczió ilyent nem csinált. (Nagy derültség jobbfelől. Zaj a baloldalon.) Lovászy Márton : Tessék rámutatni az esetre. (Zaj.) Justh Gyula : Csak olyan levegőbe való beszéd ez! (Zaj.) Minden alapot nélkülöz. (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Kénytelen leszek a közbeszóló urakat névszerint figyelmeztetni. Justh Gyula: De ott is, kérem. Elnök : Tessék csendben meghallgatni a szónokot. Kovács János : Viszont jsedig azt kérdezem, t. ház, hogy ha a fegyelmi vizsgálat ezt a vasúti tisztviselőt hivatalos kötelességmulasztásban fogja találni, meg lesz-e büntetve, vagy ha nagyhatalmú pártfogója révén ez a büntetés el lesz neki engedve, nem fog-e ez az eset a többi tisztviselőkre demoralizálólag hatni, (Igaz / Ugy van ! balfelől.) és nem fognak-e esetleg a jövőben oly esetek előfordulni, mikor sokkal fontosabb és nagyobb érdekek megsértésével a törvényt kijátszszák ? (Zaj jobbfelől.) Dániel Gábor: Hát mikor a sztrájkra biztattak ? (Felkiáltások a baloldalon: Ki biztatott ?) Kovács János: Azt hiszem, hogy mindnyájunknak már gyermekkorunktól kezdve tanítják a vallástanban azt, a mi minden vallásnak fontos dogmája, hogy tiszteld atyádat és anyádat és elöljáróidat; de azt hiszem, hogy mindegyik vallás feltételezi azt, hogy ezeknek az elöljáróknak és szülőknek cselekedetei mindenkor helyesek. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mozgás a jobboldalon.) És mennél erősebb legyen valaki,, sőt mennél magasabb polczon álljon, mindenkinél, még a koronás fők és az uralkodó családok körében is megtaláljuk a törvénytiszteletet, mert a törvénytisztelet nélkül nem arrogálhatja a maga részére sem senki a tiszteletet. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Láthatjuk ezt egy analóg esetből is. mely szintén az elmúlt napokban történt meg, a mikor a német császár az egyik fiát azért, mert a vonatot az egyik állomáson hosszabb ideig tartóztatta fel, mint a mennyi a menetrend szerint megengedhető volt, határozottan megrótta. Lovászy Márton : Pedig az is van akkora ur, mint Tisza István ! (Felkiáltások a szélsőbal-oldalon : Nincs ! Derültség.) Csuha István : Szalontán nincs ! (Derültség a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Kovács János: Nálunk is a közélet terén szereplő legnagyobb férfiaink legtiszteletreméltóbb tulajdonságai mindenkor a törvénytisztelet és a szerénység voltak. Annál nagyobb konsternácziót idéz elő az olyan eset, mikor közéletünk egyik kiváló szereplő egyénisége szabálytalanságot követett el, a maga hatalmát felhasználva egy nagyon is alantas állású szegény tisztviselővel szemben. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Ép azért, hogy a jövőben ehhez hasonló esetek elő ne fordulhassanak és a vasúti szabályzat és az utazó közönség érdekei megsértve ne legyenek, a következő kérdést vagyok bátor intézni a kereskedelemügyi minister úrhoz (Olvassa) : »Van-e tudomása a kereskedelemügyi minister urnak arról, hogy f. hó 20-án a nagyszalontai vasútállomáson a pályaudvarról kiindult vonatot a vasúti szabályzat határozott tilalma ellenére nyílt pályán megállította az ügyeletes tisztviselő, azt visszarendelte a pályaudvarra, hogy arra gróf Tisza István felszánhasson ? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Szép dolog! Élénk éljenzés a jobboldalon és a középen.) Justh Gyula : Ez egy kulturkép Magyarország közéletéből. (Éljenzés a jobboldalon.) Holló Lajos : önöknek ez kel!! Lovászy Márton : Gyönyörű doiog ! (Felhiáltások a szélsőbaloldalon : Szép dolog I) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lovászy Márfon: A sötétség országa! Szégyeljék magukat. (Zaj.) Elnök: Lovászy Márton képviselő urat most már rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon:) Kovács János: . . . »Hajlandó-e a kereskedelemügyi minister ur ezen szabálytalanság miatt a vizsgálatot megindítani és megállapítani, hogy kit terhel a felelősség ezen szabálytalanság elkövetéseért? Hajlandó-e a kereskedelemügyi minister ur az iránt intézkedni, hogy hasonló esetek, melyek az utazó közönség érdekeit sértik, a jövőben elő ne fordulhassanak ős figyelmeztetni a tisztviselőket, hogy rájuk egyedül hivatali esküjök és a szolgálati szabályzat kötelező és ezt más