Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-185

185. országos ülés 1911 Lukács László pénzügyminister: T. képviselő­ház ! (Halljuk. I Halljuk!) Mindenesetre meg­fontolás tárgyává teszem azokat, a miket Pető Sándor t, képviselőtársunk az ügyelőhelyettesek anyagi helyzetének rendezése tárgyában felemiitett és különösen kiterjesztem figyelmemet az óbudai dohánygyárban levő ilyen alkalmazottak sorsá­nak javítására. De ez a kérdés, ugy tudom, tár­gyalás alatt van és épen ma nem vagyok abban a helyzetben, hogy erre a kérdésre nézve bővebb nyilatkozatot tegyek. A mi a kolozsvári dohánygyárban kiütött sztrájk ügyét illeti, az ugy folyt le, a mint azt t. képviselőtársam itt előadta, (Halljuk ! Halljuk !) hogy t. i. egy szép napon az összes szakmánybéres munkások, a kiknek legnagyobb része nő, olyan követelésekkel állottak elő, a melyek nem voltak teljesithetők és ennek következtében az illetők beszüntették a munkát. Megtörtént mindenféle kísérlet a békés kiegyenlítésre, de ezek az első hatóság részéről tett kísérletek semminemű ered­ményre sem vezettek, úgyhogy az igazgatóság kénytelen volt a gyárat bizonytalan időre bezáratni. Ennek természetes következménye az volt, hogy a munkások elvesztették keresményüket és több héten keresztül elestek ezen azelőtt élvezett jótéteménytől. Igen nehéz a sztrájk kérdésének igazságos méltánylása és elbírálása. En elmegyek még odáig is, hogy ott és abban az esetben, hogyha csakugyan méltánytalan az az elbánás, a melyet a munkaadó a munkással szemben követ, az ilyen munkabeszüntetések jogosultságát bizonyos kor­látok között nem akarom kétségbevonni. Csak ott szűnik meg azután az engedékenység, a hol az ilyen munkabeszüntetésnek semmiféle jogos alapja sincs és a hol az egvszerüén a lelketlen izgatásra vezethető vissza. Meggyőződésem sze­rint ez volt az eset a kolozsvári gyárban is. Méltóztassék, kérem, tekintetbe venni azt, hogy a kolozsvári, szakmánybérbcn dolgozó mun­kásoknak és különösen a munkásnőknek olyan keresetük van, a mely nem kisebb, mint az or­szág többi gyáraiban dolgozók keresete, sőt na­gyobb, mint pl. a temesvári dohánygyárban dol­gozóké. Pedig Temesváron a szakmánybéres női munkások bére a főbb munkásoké, minimumban 1 K 54 f., maximumban 2 K 59 f.. addig Kolozs­várott a minimum 1 K 10 f., a maximum 2 K 55 f. Azt hiszem, ha átlag azt mondhatjuk, hogy 2 K-t keresnek naponta ezek a női munkások, ezt túlságos csekélynek tekinteni nem lehet, különösen ha figyelembe veszszük, hogy ezen dohánygyári munkások és munkásnők nyugbér­igénynyel is bírnak, ami nagy jótétemény, olyan, a melyet más munkások nem élveznek. így történt a dolog, hogy miután a vezetőség a támasztott követeléseket teljesen jogosulatla­noknak ismerte fel, kénytelen volt a maga részéről is a passzív rezisztenczia álláspontjára helyez­kedni és elrendelte a gyárnak bezárását. Később azután megtörtént a kiegyenlítés, és miután körül­junius 2^-én, szombaton. 157 belül 900 munkás bocsáttatott el, illetőleg zára­tott ki, ezek közül mintegy 800 visszalépett ismét a munkába s körülbelül 100 és néhány ember az, a ki nem lett vissza véve. Meg kell mondanom, hogy én az ilyen esetekben kénytelen vagyok rigorózus álláspontra helyezkedni, mert külön­ben abszolúte nem vagyunk biztonságban az iránt, vájjon mindennap nem fogunk-e az állam 21 dohánygvárában hasonló eventualitásoknak kitéve lenni, ha túlságosan enyhén és lax módon kezeljük a fegyelmet. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Epén ezért, habár nem foglalkoztam még részleteivel ennek a kérdésnek de ma nem volnék abban a helyzetben, hogy ígéretet tegyek arra nézve, hogy mindazok, a kik ki vannak zárva, illetőleg kizárva maradtak, mindazok az utolsó szálig vissza fognak vétetni. Egyébként igen szí­vesen hajlandó vagyok ezt a kérdést is megfon­tolás tárgyává tenni. (Helyeslés.) Elnök : A tétel meg nem támadta tván. azt elfogadottnak jelentem Id. Következik ? Mihályi Péter jegyző (olvassa) : 2. rovat. Do­hányvétel 48,867.453 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 3. rovat. Do­hánygyártás 20,257.413 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 4. rovat. Dohányeladás 3,338.703 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Beruházások.- 1. rovat. Dohányvétel 259.000 K. Elnök," Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : 2. rovat. Do­hánygyártás 537.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : 3. rovat. Do­hányeladás 40.000 K. Elnök : Megszavaztatik, Hegedüs Lóránt előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság javasolja, hogy méltóztassék a t. háznak tudomásul venni a pénzügyminister urnak azon bejelentését, mely szerint a budapesti ferenczvárosi dohánygyár telkéből 1020 négyszögölet kitevő in­gatlanrész a dunamelléki ev. ref. egyháznak bérbe­adatott azzal, hogy bérbevevő az ingatlant a bérlet tartama alatt bármikor vagy annak lejártakor örök áron megvásárolhatja. (Helyeslés.) Elnök : A t. ház elfogadja a pénzügyi bizottság javaslatát és tudomásul veszi a pénzügyminister urnak most előadott bejelentését. Következik % Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Bevétel. Ren­des bevételek. Dohányvétel 17,406.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): 2. rovat, Dohánygyártás 30.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) 3. rovat. Dohányeladás. 147,551.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa) : Lottójöv

Next

/
Oldalképek
Tartalom