Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-180

180. országos ülés 1911 június 19-én, hétfőn. 44S mondják, hogy elég sajnos, a kik a felett keseregnek, hogy a főváros közönsége meg volt fosztva, attól a szép látványtól, hogy ennyi és ennyi ezer, csak részben erőtől duzzadó ifjú végez itt gyakorlatokat a nagyközönség szemeláttára, mondom, ha maguk e t. képviselőtársaim abban a felelősségteljes állásban volnának, hogy nekik kellene határozniok, megtörténjék-e ez az összesereglés a fővárosban, nem határoznának-e ugy, minta hogy én határoztam, még pedig azon kettős alapon, hogy pedagógiai és egyéni testnevelési szempontból értéke ennek az országos -tornaversenynek semmi sincs, sőt káros hatása van. (Zaj baljelöl.) Kérem, mindjárt kifejtem. Már nemcsak a tornánál, hanem az egész világon a vizsgáknál is eltértek attól a régi rendszertől, hogy parádéra készitették elő a tanulókat és hogy annál a vizsgálatnál akarják tulaj donkéjjen a tanulás eredményét konstatálni, a mi lehetetlen. Hiszen az érettségi vizsgálatok elleni egész mozgalom, a mely részben jogosultsággal is bir, ez ellen a rendszer ellen irányul, a mely rendszer tulajdonképen meghamisítja a tanítás igazi eredményeinek megtudását, azt vagy véletlentől teszi függővé, vagy egy ad hoc magolásnak, egy ad hoc előkészitésnek rendszerét hozza be. Egész testi nevelésünknek ferde irányt adhat és ad is az az előkészület, hogy brillirozni, fényleni akarnak annál az országos tornaversenynél. Nem arra néznek, hogy annak az ifjúságnak, a melynek szintén különbözők a viszonyai, különbözők a testi diszpozicziói is vidékenként, a lehető legalkalmatosabb individualizáló testi nevelést nyújtsák, hanem arra néznek, hogy annál az országos tornaversenynél mentül inkább ragyoghassanak. Pedagógiai szempontból semmi, de semmi haszna nincs, inkább kára. Erkölcsi szempontból pedig a legveszedelmesebb dolgok közé tartozik, a melyeket ismerni lehet. A parlament iránti tisztelet tiltja, hogy jellemezzem azokat a tapasztalásokat, melyek ezen a téren tétettek, és a melyekről nekem hivatalosan tudomásom volt. Polónyi Dezső: Rendőröket kellett volna a mulatóhelyek elé állítani. Gr. Apponyi Albert: Hogy rendőröket állitsunk a mulatóhelyekre ? Először ezzel se volna segítve a dolgon. Lehetetlen az ellenőrzést oly módon gyakorolni ilyen nagy összejöveteleknél, hogy súlyos erkölcsi bajok keletkezésének útját álljuk. (Elénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Azért, hogy Budapest székesfőváros közönségének meglegyen mulatsága, hogy 10.000 ifjút lát tornászni, én legalább, a meddig nekem volt módom intézkedni, a felelősséget magamra nem vehettem. (Elénk helyeslés jobbjelől és a középen.) Inkább ne legyen meg ez a mulatsága Budapest közönségének, csak a reánk bizott ifjúságnak erkölcsi, sőt sok tekintetben testi integritásáról és épségéről is gondoskodjunk. (Elénk helyeslés jobb felöl és a középen.) XÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. VIII. KÖTET. Hogy ez helyes-e, vagy helytelen, nem tudom. A magam részéről hasonló körülmények közt ugyanezt tenném, és nagyon kérném a t. minister urat, vegye fontolóra ezeket a szempontokat, és rekonsziderálja, de nagyon, nagyon is, mielőtt magát arra elhatározza, hogy ezt az intézményt, a melynek, ismétlem, semmi pedagógiai értéke nincs, s csak látványosságszámba megy, restituálja. (Helyeslés jobbról és a középen.) Egészen más szempontok alá esnek a kerületi tornaversenyek, a hol homogén viszonyok között nevelkedett ifjak mérkőznek kisebb vidéki városokban, a hol az ellenőrzés is lehetséges. Ennek van értelme, ennek van pedagógiai értéke, de ezeknek a nagy látványossággal összekötött országos ünnepeknek nincs semmi pedagógiai értéke, a mely csak félig-meddig is ellensúlyozná az azokkal összekötött erkölcsi veszedelmet. (Ugy van ! a középen.) Ezekben körülbelül elmondottam volna azokat, a miket erre a tételre nézve elmondani szükségesnek láttam. A tétel ellen csak az a kifogásom, hogy az rendkivül kevés és csekély azzal a nagy feladattal szemben, a mely itt előttünk áll. En szivesebben szavaznám meg, ha sokkal nagyobb volna, mint a milyen. (Elénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem, kiván-e még valaki szólni ? A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister : T. képviselőház ! Egészen röviden óhajtok kitérni azokra, a mik e nagyfontosságú kérdést illetőleg elmondattak. Nem akarok most a részletekbe belemenni, mert hiszen az általános vita alkalmával elmondott két beszédemben rátértem a testnevelés kérdésére és elmondottam erre vonatkozólag nézeteimet. Mindazokat az argumentumokat, a melyeket Polónyi Dezső t. képviselőtársam itt felhozott, magamévá teszem és mindazt, a mit ő elmondott, szivesen aláirom. Hiszen én is igen nagy fontosságot tulaj donitok a testnevelésnek. A testi és lelki nevelésnek harmóniája az, a mi individualitásokat teremt, azért kell a testedzésre súlyt fektetni, mert csak igy lehet egyéniségeket nevelni. Miután pedig elsősorban az életre akarunk nevelni, ez megkívánja a testi nevelésnek intenzivebbé tételét, eltekintve attól, hogy általa tényleg a nemzeti öntudatot a legteljesebb mértékben fokozzuk és nemzeti ügyünknek teszünk szolgálatot. (Helyeslés.) A t. képviselő ur figyelmébe ajánlotta a nők testi nevelésének kérdését. Ezzel is kötelességszerűen foglalkozni fogok, valamint Ilosvay t. képviselőtársamnak azon javaslatával is, hogy a műegyetemi ifjúság körében a sport fokozottabb művelésére és különösen az evező-sport kifejlesztésére súlyt vessünk. (Helyeslés.) Sümegi Vilmos t. képviselőtársam lövészeti tanfolyam létesítésére hivta fel figyelmemet. Erre 57