Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-179

179. országos ülés 1911 június 17-én, szombaton. 421 Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 2. Rovat. Az állami felsőbb leányiskolák és internátusok bútorának és felszerelésének kiegészítésére 10.500 korona. Elnök: Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : 3. Rovat. Állami felsőbb leányiskolái főzőtanfolyamok felszerelésére és a szükséges helyiségek átalakítására 5000 K. Elnök: Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 4. Rovat. Egyes állami felsőbb leányiskoláknál szükséges nagyobb helyreállításokra és beszerzésekre 29.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): Beruházások. A győri állami felsőbb leányiskola és internátus építésére szükséges 500.000 K első részlete 100.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 532.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): Vizsgálati bizottmányok. Rendes kiadások: XXI. fejezet, 16. czim. Rendes bevételek : IX. fejezet, 13. czim. Kiadás. Rendes kiadások 83.870 K. Szász Károly ! Szász Károly: T. képviselőház! A vizsgálati bizottmány tételénél én is a felekezeti iskolákkal kapcsolatos kérdésekről akarok szólni, azonban előre is kijelentem, hogy nem felekezeti, hanem kizárólag tanügyi szempontból. (Halljuk !) Az 1883 : XXX. t.-cz. értelmében a vallás- és közoktatásügyi kormányzat a felekezeti iskolák érettségi vizsgálataihoz kormányképviselőket küld ki. A törvény nyomán kiadott utasítás értelmében ezek a kormányképviselők rendszerint a felsőbb iskolák tanárai, vagy más kiváló szakférfiak köréből veendők. Mikor ezt az utasítást kiadták, a vallásos közoktatásügyi kormányzat előtt kétségkívül az lebegett, hogy a felsőbb oktatás tanárainak bepillantást keü engedni a középiskolák életébe, illetőleg a középiskolák érettségi vizsgálataiba, mert tudatában volt a kormányzat annak, hogy a középiskolai érettségi vizsgálat nem a középiskolának, hanem a felsőiskolának, az egyetemi oktatásnak szempontjából szerveztetett és a felsőoktatási érdekeket képviseli. A mikor az első érettségi vizsgálatot Poroszországban a XVIII. század végén behozták, akkor kizárólag azok számára hozták be ezt az intézményt, a kik bizonyos jótéteményekben, ösztöndijakban, segélydijakban akarnak részesülni a felsőbb oktatási intézetekben, és mikor később, a XIX. század dereka felé, gondolom a 30-as években reformálták az érettségi vizsga intézményét, akkor is kizárólag hangsulyoztatott, hogy ez az intézmény a felsőbb oktatás érdekeit tartozik szolgálni. Hiszen Francziaországhan is a baccalaureatus határozottan a felsőbb iskolák érdekében álló intézmény. Mikor Napóleon a XIX. század elején behozta a felsőbb iskolai intézetekre belépők vizsgálati szervezetét és ma is, a mikor a franezia baccalaureatus vizsgálatában részt vesznek középiskolai tanárok is, azért a bizottság tagjai túlnyomó részben egyetemi tanárok. Ép így van Magyarországon. Az 1883 : XXX. t.-czikk is hangsúlyozza, hogy egyik legfőbb feladata a középiskoláknak a felsőbb tanulmányokra való előkészitése és az érettségi vizsgálat ezt a czélját szolgálja a középiskoláknak. Már most a kiadott utasításnak és a törvény szellemének megfelelőleg a vallás- és közoktatásügyi kormányzat a középiskolai törvény meghozatala utáni időben tényleg tulnyomólag a felsőbbiskolai tanárok közül választotta azokat a kormányképviselőket a kiket a református és az ág. hitv. ev. középiskolákhoz — mert most csak ezekről kívánok szólni — kiküldöttek. Körülbelül négy esztendő óta azonban ez az irányzat megváltozott a középiskolai érettségi vizsgálati kormányképviselők tekintetében és az idén is a kiküldött kormányképviselők túlnyomó többsége a középiskolák tanáraiból és igazgatóiból vétetik és csak a kisebbség megy a felsőbb iskolai tanárok közül. Nekem volt alkalmam a vallás- és közoktatásügyi ministerium illető ügyosztályának vezetőjével erről a kérdésről beható eszmecserét folytatni és ugy vettem észre, hogy az illető tanácsos ur teljes tévedésben van az érettségi vizsgálat czélját és feladatát illetőleg, mert ő szem elől tévesztette azokat, a miket az imént kifejtettem és külföldi példákkal és történelmi tradicziókkal is illusztráltam t. i., hogy az érettségi vizsgálat a felsőbb iskolák szempontjából hozatott be és azt vallotta és azt vitatta velem szemben, hogy azért hoz javaslatba túlnyomó többségben középiskolai tanárokat, mert a középiskolai tanár ismeri legjobban a középiskola életét. Ez, nézetem szerint, teljesen téves felfogás és téves alap, mert hiszen nem ebből kiindulva kell azokat a kormányképviselőket kiküldeni. En nem azt mondom, hogy a kormányképviselők között nem lehetnek középiskolai tanárok, hiszen maga az utasítás mondja, hogy felsőbb iskolai tanárok vagy más kiváló szakférfiak küldessenek ki kormányképvíselőkül. Készséggel elismerem, hogy a középiskolai tanárok között is, a kik felsőbb iskolai magántanári képesítéssel nem birnak, akadnak olyan kiváló szakemberek, a kik hosszabb pályájukon a tudománynyal, irodalommal foglalkozván, valóban jogot formálhatnak arra, hogy kormányképvíselőkül kiküldessenek, de még azt a tendencziát is láttam a ministerium ujabb intézkedéseiben, hogy a fiatalabb középiskolai tanárokat küldik ki kormányképvíselőkül, a hol már igazán még mentséget sem tudnék találni erre az eljárásra és erre a tendencziára. En, igen t. képviselőház, csakis erre a körülményre akarom felhivni az igen t. minister ur figyelmét, és arra kérném, hogy a következendő észten-