Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-179

118 179. országos ülés 1911 június 17-én, szombaton. heti a házban. (Mozgás jobbfdŐl.) Kérem, száz­számra meg tudnám nevezni az illetőket. Mi közöttünk. a különbség az, hogy mi be merjük ezt vallani és hogy mi teljesítjük a választóknak tett Ígéretet, az urak jjedig ezt nem teszik. (Mozgás a jobboldalon.) Nagyon téved pl. Hock .János képviselőtársam és különösen Kovácsi Kálmán t. képviselő ur abban, hogy ez a kul­tuszvita azért fajult el, mert mi vittük bele a felekezeti kérdéseket. Tiltakozom ellene. Hantos Elemér: Polónyi vitte bele! Szmrecsányi György: A ki itt volt és figye­lemmel kisérte a tárgyalásokat, figyelte a szó­noknak beszédét, annak látnia kellett, hogy a ki erről az oldalról szólalt fel, mintegy védekező beszédet mondott. A támadások nem mi tőlünk indultak ki, kezdték már a munkapártnak érte­kezletén, Várady Zsigmond, és onnan indult ki. (Élénk ellenmondások a jobboldalon.) De uraim, méltóztassanak nekünk elhinni, hogy bennünket a legkevésbbé sem fog az fe­szélyezni, akármilyen módon fognak önök minket, talán szavainkat elferdítve is, odaállítani az ország szine elé, minket ez kötelességünk telje­sítésében sem feszélyezni, sem akadályozni, sem semmiképen befolyásolni nem fog. (Élénk helyeslés a baloldalon. Mozgás és zaj a jobboldalon.) Mi választóinknak tett azon igéretünket, hogy keresztény alapon állva követeljük, hogy a kormányzat minden ágában, az állami élet megnyilvánulásának minden terén a keresztény irány vezessen és domináljon, és ezen alapuljon, bármily terrorisztikus felléj>éssel szemben is megtartják. (Zajos derültség a jobboldalon; felkiáltások : Mi terrorizálunk ?) Elnök: Csendet kérek! Szmrecsányi György: Tizennégy ember csak nem fog 413 embert terrorizálni? Mégis cso­dálatos, hogy a mikor önöknek kényelmes, akkor azt mondják, hogy a néppárt terrorizál. Más­részt azt halljuk, hogy mit akarnak, hiszen csak tizennégyen ülnek itt ? (Mozgás.) Sem ezzel a dologgal, sem egyebekkel bennünket követendő és követett politikánkban megakadályozni nem fognak. Annak kijelentésével, hogy a tételt nem fogadom el, zárom szavaimat. Kovácsi Kálmán: Félreértett szavaim értel­mének helyreigazítására kérek szót. (Zaj.) Elnök: A tételhez nem kivan szólni senki ? (Nem!) Akkor a vitát bezárom. A minister ur kíván szólni. Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azokra a beszédekre, a melyeket Kelemen Samu, Várady Zsigmond és Kovácsi Kálmán t. kép­viselő urak elmondtak, méltóztassék megengedni, hogy részletesen azért ne reflektáljak, mert e kérdésekről már tegnap az általános vita folya­mán bőségesen beszéltem. (Igaz! (Ugy van! a jobboldalon.) Nem ellentétes vélemények és né­zetek állnak itt egymással szemben, de ellenté­tes világnézletek, (Ugy van! jobbról) a melye­ket én összeegyeztetni nem tudok, mert sokkal kisebb ember vagyok, semhogy világnézleteket összeolvasztani tudnék. Itt különböző felekezeti kérdések merültek fel, a melyeket eliminálni mindnyájan képtele­nek vagyunk. Azt hiszem, hogy leghelyesebben járok el tehát, ha — a mint tegnap kifejtet­tem — az aranyközéputon haladok, és minde­nek előtt a vallás szabadságát és a lelkiisme­reti szabadságot tisztelem az egész vonalon, tisztelem itt a házban, tisztelem az adminisz­tráczióban és működésem minden ágában. Kelemen Samu: Ez a fő, az adniinisztráczió. Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister: Arra nézve, a mit Kovácsi Kálmán t. képviselő ur mondott, kijelentem, hogy igenis őrködni fogok a jövőben a felett, hogy az ad­minisztrácziőba felekezeti tendenczia ne fészkelje be magát, (Élénk helyeslés.) mert igazságos akarok lenni és igazságot akarok szolgáltatni az egész vonalon, és meg fogja látni a t. képviselő ur, hogy nekem e tekintetben soha szemrehányást tenni nem fog. (Élénk éljenzés és taps a jobb­és a szélsöbaloldalon.) A mi Kovácsi Kálmán t. képviselő ur határozati javaslatát illeti, kijelentem, hogy mivel már tegnap is kifejtettem, hogy az aranyközép­uton akarok haladni, érzékenységet sérteni nem kívánok és most sem akarok a vita anyagának elinérgesitéséhez hozzájárulni. (Ugy van!) Arra az álláspontra helyezkedem, melyet gróf Andrássy Gyula is kifejtett, a kinek szabad­elvűségében e házban talán senki sem kételke­dik, a mikor azt mondta, hogy szerinte a szabad­elvűség megkívánja, hogy engedje meg az állam, ha akarnak ily kongregácziókat vagy felekezeti alapon álló egyesületeket a középiskolában léte­síteni ; azt hiszem én, e tekintetben nem lehetek szabadelvűbb, mint gróf Andrássy, (Mozgás és ellenmondás a szélsöbaloldalon.) a kire mint a liberalizmus klasszikus képviselője maga Várady Zsigmond t. képviselő ur is rámutatott. Kérnem kell tehát, hogy szíveskedjenek nekem segítsé­gemre jönni abban a tekintetben, hogy a szélső­ségeket kerülhessem, (Élénk helyeslés.) hogy a középúton haladhassak, ós ebből kifolyólag ké­rem a t. képviselőházat, méltóztassék ez alkalom­mal Kovácsi Kálmán t. képviselő ur határozati javaslatát mellőzni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, móltóztatik-e a tételt elfogadni? (Igen!) A t. ház a tételt el­fogadja. Következik a határozati javaslat fölötti határozathozatal. Kovácsi Kálmán: Félreértett szavaim meg­magyarázása czímén óhajtok szólani. Elnök: Majd később, t. képviselő ur. Most következik a határozati javaslat felolvasása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom