Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-179

179. országos ülés 1911 Szegeden miként történő nevelésére és ellátására érdekes adatok a következők: Szegeden ezidőszerint fiúgyermekek részére 9 nevelőintézet, 9 internátus van. Ennyi az ország egyetlen vidéki városában sincsen. Az első nevelőintézetet Glyertyámos torontálmegyei község alapította 1890-ben. A legnemesebb hazafias czél vezérelte e derék községet, a midőn az Alföld legnagyobb magyar városában azért szervezte az intézetet, hogy minél több sváb fiúnak alkalmat és lehetőséget adjon arra, hogy az elemi és közéjfiskolákat Szegeden végezhessék és igy a magyar nyelvet tökéletesen elsajátíthassák. Ugyanebből a czélból alakult a többi internátus is, melyek a következők: A Délmagyarországi közművelődési egylet nevelőintézete, Gyertyános község tápintézete, Gyertyámosi magyar nyelvterjesztő egyesület Szentháromság-utczai tápintézete, Gyertyámosi magyar nyelvterjesztő egyesület Kossuthutczai tápintézete, Délvidéki földmivelők gazdasági egyesületeinek fiunevelőintézete, Bohn-fóle szegedi diák-otthon, Magyar államvasutak tápintézete, Zsidó hitközség felügyelete alatt tanulók otthona, Kir. kath. tanitóképző internátusa. Nemzeti szempontból kiválóan fontos a volt 14 szerb bánáti határőrvidéki ezredből alakult vagyonközség mozgalma, a mely Szegeden 200 szerb anyanyelvű tanuló részére szándékozik nevelőintézetet alapítani. Az ügy olyan stádiumban van, hogy már ebben az évben hozzáfognak az építkezéshez. A felsorolt 9 nevelőintézetben a folyó tanévben 1223 növendék nyert elhelyezést és ebből a számból 70°/o idegen anyanyelvű, még pedig legnagyobbrészt sváb, oláh, tót, horvát és egy néhány olasz Fiúméból. A nevelőintézeti növendékeknek mintegy 60°/o-a középiskolákat, a gimnáziumokat és a reáliskolát látogatja, a többi a polgári, felsőkereskedelmi és felsőipariskoíát. Kétségtelen, hogy a szegedi nevelőintézeteknek nagy " hatása van egész Magyarországra. Az elhelyezés könnyűsége és a szülők részéről az a tudat, hogy gyermekeiket megfelelő helyen tudják ellátásba adni és szakemberek nevelésére bizni, évről-évre több és több tanulót hoz Szegedre. Es hogy ezen idegenajku növendékek Szeged város tiszta magyar levegőjének hatása alatt aránylag milyen rövid idő alatt tanulnak meg magyarul, s vallják magukat szivben és lélekben magyaroknak, arról meggyőződhetik mindenki, a ki csak egy alkalommal is meglátogatja ezeket az internátusokat. (Élénk helyeslés balfelöl,) Az az ifjúság, a mely Szegeden végzi középiskolai tanulmányait, minden kétséget kizáró módon magyarrá lesz nevelve, magyarrá lesz nyelvben, érzésben és gondolkodásban. Epén ezért nemzeti fontossággal bir, hogy a délvidéki ifjúság Szegeden folytathassa egyetemi tanulmányait is, hogy fejlettebb, önállóbb korában is megmaradjon eddigi környezetében, a magyar Alinius 17-én, szombaton. 397 földnek meg nem fertőzött levegőjét szívja magába továbbra is. (Élénk helyeslés balfelöl.) Szeged rekonstruktora, gróf Tisza Lajos, a király kéjjviselője és a magyar törvényhozás mandatáriusa a mikor Szegedről a királyi biztosság működésének befejeztével eltávozott, az ünnepi városi közgyűlésben bucsuzása alkalmával egy jfillantást vetett a jövőbe és egyebek közt ezeket mondotta: »Szeged már akkor senki által kétségbe nem vonhatólag az országnak második, az Alföldnek eddig első városa, nemcsak népességre és kiterjedésre, de tekintélyre és befolyásra is. Gyupontja a tudományos műveltségnek, a szellemi haladásnak, forrás, melyhez tódul az egész Alföld ifjúsága, hogy elsajátíthassa magának a magasabb fokú magyar műveltséget és azután mint annak apostola széledjen el különböző életpályákra az országban.« Azért idézem gróf Tisza Lajos szavait, hogy rámutassak azon igazságnak felismerésére, hogy Szeged akkor tölti be a magyar Géniusz szolgálatában nemzeti hivatását, ha gyupontja lesz a tudományosságnak, ha itt lesz a forrás, melyhez tódul az egész Délvidék ifjúsága, ha ott sajátítják el a magyar műveltséget, s ha onnan mennek szét, mint a.magyar kultúra apostolai az ország különböző részeibe. (Helyeslés balfelöl.) Tisztelt ház! Mielőtt beszédemet befejezném, a t. háznak és a t. kormánynak figyelmét felhívni óhajtom még egy tényre. Szeged város igen nagy áldozatkészséget tanusit, és úgyszólván erejének teljes megfeszítésével ajánl fel igen nagy vagyoni hozzájárulást a harmadik egyetem felállításához, de a hozott határozataiban felajánlott vagyoni áldozatot képes is teljesíteni a nélkül, hogy attól kellene tartani, hogy a városi életnek valamely más terén e miatt visszaesés fog bekövetkezni. Szeged város vagyoni erejének és pénzügyi helyzetének megvilágítása érdekéből ismertetni kívánom a következő adatokat. (Halljuk I Halljuk !) A vagyonmérleg szerint a város tulajdonát képező vagyon 65 millió koronában van felvéve, s ezzel szemben a városnak 17 millió korona adóssága van. A város tiszta vagyona tehát 48 millió korona. Minthogy azonban a város tulajdonát képező 67.000 katasztrális hold értéke a kataszteri tisztajövedelem alapján van a vagyoni leltárban felvéve, már pedig a forgalmi értéke és a tényleges jövedelem alapján értéke azon ingatlanoknak igen sokkal több, megállapíthatom, hogy a város tiszta vagyona közel 100 millió korona. A városi pótadó hosszú idők óta állandóan 50°/o; és hogy milyen természetes módon folyton emelkedik a város anyagi ereje és teherviselési képessége, annak feltüntetésére a következő adatok szolgálnak. Az állami adó évi összege az utolsó 10 évi