Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-177

356 177. országos ülés 191 i egy portugál emberrel, a ki orosz konzul is volt Oportóban. A mikor kiszállottunk Lisszabonban, akkor voltak az általános képviselői választások. Óriási köztársasági szenvedélyeket mozgattak ott meg ezek a választások. És akkor azt mondotta nekem az az orosz konzul, hogy minden nagyobb város alá van aknázva államformái válságra törekvő politikai tendencziákkal. Lisszabon, Ojwrtó Coimbra és a többi nagy portugál városok tisztán republikánusok. A monarchiát támogatja még néhány tányérnyaló és néhány, fényben tündöklő arisztokrata, egy-két királyhű ezred, a melyet nem mernek innen eltenni, a tengerészet már nem és a mi a fő, a papság is teljesen azonosítja magát a monarchia érdekeivel. S mi lett a következménye ? A köztársaság megalakult, a monarchia ebben a harezban elbukott és az egyház most mutogatja a világnak azokat a sebeket, a melyeket a visszhatás, a reakczió tulaj donkéj)en reá ütött. Én, t. ház, nem akarom anyaszentegyházamat ennek kitenni. (Elénk helyeslés.) De nemcsak én, hanem a római Curia bölcsesége is belátta, hogy lehetetlen a katholikus hitéletet hozzáfűzni és hozzácsatolni egyes változó politikai áramlatokhoz és irányzatokhoz. Épen ezért encziklikákat bocsátott ki, hogy senkit politikai meggyőződéseért vallási szempontból ne üldözzenek, mert a politikai szabadság és meggyőződés vonatkozik az én hazámnak, nemzetemnek, fajomnak jogaira, hagyománybeli közösségére és történelmi hagyományainak összeségére, az én hitéletem pedig bevonul az én lelkem szentélyébe és foglalkozik az én Isten és embertársam iránt való viszonyaimmal és kötelezettségeimmel. (Élénk helyeslés és tetszés.) Ezért, t. ház, a kultuszvita tárgyalása alkalmával lesz még módom azokat a kérdéseket, a melyek szorosan a kultúrával foglalkoznak, előhozni, most csupán a kultusztárczának kultuszvonatkozásaival foglalkoztam, hogy szolgálatot tegyek vele egyházamnak, megnyugtassam a saját lelkiismeretemet, szolgáljam hazámat, mert a társadalmi békét és nyugalmat szeretném én szerény beszédemmel valahogy helyreállítani. (Általános, élénk helyeslés és taps. A szónokot számosan üdvözlik minden oldalról.) Elnök: Posgay Miklós képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kivan nyilatkozni. (Folytonos nagy zaj. Halljuk ! Halljuk !) Posgay K/íikíós: T. képviselőház ! Az előttem szólott t. képviselőtársamat mindenki ugy ismeri, mint aranyszájú Hock Jánost. (Élénk helyeslés és felkiáltások a jobboldalon : Az is !) Épen azért csodálkozom a felett, hogy a kit az Isten ilyen szép adománynyal áldott meg, egy másik képviselőtársával szemben, a kinek kevesebb a szólási tehetsége ugy járjon el, a mint ő tette és hogy engem ennyire, megtámadjon. (Felkiáltások : Nem tette! Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Én, ha nem is ugyanazokkal a szavakkal, a melyeket ő mondott, ugyancsak ezt a czélt akartam elérni. (Nagy zaj és dejunius Ih-éíi, szerdán. rültség jobbfelól.) Helyesebben tette volna, ha azoknak, a kiktől ő most e szép beszéde által ilyen tapsokat csikart ki, e beszédet nem ma. hanem másfél hónappal ezelőtt mondotta volna el, mert akkor nem lettünk volna kitéve annak, hogy olyan beszédek hatása alatt keljen felszólalnunk, a melyekben más felekezetekhez tartozó képviselőtársaink által minduntalan sértve lettünk. (Folytonos zaj.) Ha t. képviselőtársam ezt a beszédét másfél hónappal ezelőtt mondotta volna el, ismétlem, hogy nem lettünk volna kitéve annak, hogy a katholikus vallást folytonosan sértegessék. (Zaj.) Csak ennyit kívántam megjegyezni. (Helyeslés és zaj.) Elnök : T. ház ! Minthogy szólásra még két szónok van feliratkozva, a vitát most félbeszakitjuk. Mindenekelőtt leszek bátor a t. háznak javaslatot tenni, a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. (Halljuk I Halljuk !) Javaslom, hogy miután holnap ünnep van, legközelebbi ülését a ház holnapután, pénteken, reggel 10 órakor tartsa és ezen ülés napirendjére a ma megszakított költségvetési tárgyalás folytatását tűzze ki olyképen, hogy a mennyiben a vahas- és közoktatásügyi tárcza elintéztetnék, azután az igazságügyi tárcza tárgyalása következzék. (Helyeslés.) Azt hiszem, erre nézve a t. ház egyetért, s ezért ezt tehát határozatképen kimondom. Mielőtt a ház határozata értelmében az interpellácziókra áttérnénk, figyelmeztetnem kell a t. házat, hogy az ülés végén fogunk határozni a báró Vojnits István képviselő ur által az ülések idejének meghosszabbítására vonatkozólag tett indítvány dolgában. (Felkiáltások jobbfelól: Most !) A házszabályok ugy rendelik, hogy az ülés végén. Három interpelláczió jelentetett be, azonban az egyik interpellálni akaró képviselő ur, Rakovszky Béla, bejelentette nálam eltávozását és interpellácziója megtartásának elhalaszthatását kéri. Azt hiszem, a t. ház beleegyezik, hogy a képviselő ur interpelláczióját a legközelebbi interpellácziós-napon mondhassa el. Következik 1 Szász Károly jegyző: Juriga Nándor ! Jliriga Nándor: Tekintettel a t. ház türelmetlenségére, egyik interpellácziómról, a melyet Turchányi Ödön Nyitra vármegye alispánja ügyében akartam beterjeszteni, lemondok. Másik interpelláczióm azonban egy oly fontos és eklatáns ügyre vonatkozik, hogy erre vonatkozólag kérnem kell a t. ház türelmét és azt is, hogy ne méltóztassék azt tekinteni, hogy ezt épen én mint nemzetiségi képviselő mondom, mert ez tulaj donképen tisztán bankügy, financziális ügy, a mely egy főszolgabíróval került összefüggésbe. A tényállás egész röviden a következő. A vágujhelyi járás főszolgabirája, Rákóczi Lajos ur, június 8-ikán délelőtt 11 órakor a szolgabírói írnokkal, Szluka Emillel, beállított a váguj helyi népbank fióküzletébe és anélkül, hogy az ottlévő