Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-177

350 177. országos ülés 1911 június lí-én, szerdán. Kétségtelen, azt mindannyian elismerjük, hogy a vészjelet és riadót e harczhoz legelőször Polónyi Géza képviselőtársam adta meg. (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) Nem most, hanem az április 7-iki ülésben, (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) a mikor sikerült neki a vallási érzékenykedést kezdetben felpiszkálni, megművelni a talajt, (De­rültség. Ugy van ! a jobboldalon.) a melybe később a magot hintette. (Elénk derültség, ügy van! Ugy van! jobbfelől.) Nem csodálom, hogy ezt a czélt elérte. A fővárosi törvényhatóság elzsidósodásáról oly adatokat hozott föl, a melyek egy-két vér­mesebb temperamentumnak a fejébe hajtja az indulatokat. Magam is megdöbbentem, a mikor hallottam, hogy a főváros törvényhatóságában tulajdonképen ma már csak négy a keresztény majoritás. Azt hiszem, nem szükséges bebizonyí­tanom, hogy én felekezeti elfogultság kérdésében mégis vitán kivül állottam mindig, és mégis az én öklöm is összeszorult titokban, (Derültség.) a midőn Polónyi G éza t. képviselőtársamtól hallottam, (Derültség jobbfelől.) hogy az még sem járja, hogy mig mi itt keresztény türelmet hirdetünk, addig a judaizmus titkosan szervezkedik és egymásután dobál ki minket a mi közéleti pozicziónkból. De mégis, hogy biztos alapon álljak, utána néztem az adatoknak. (Élénk derültség jobbról.) Mert bocsánatot kérek, egy kis kontroll és óvatosság az embernek a parlamentáris életben mindig szükséges, még talán a t. képviselő úrral szemben sem árt. (Elénk derültség a jobboldalon.) És csodálatos eredményre jutottam. (Halljuk! Halljuk ! jobbról.) És itt a t. képviselő ur szavait én a napló szerint idézem. (Olvassa.) »400 bizott­sági tag közül, beleszámítva minden keresztény elemet, keresztény van 202, és zsidó pedig 198. E szerint, a mint tetszik látni, a főváros közgyű­lésén négy a keresztény többség.« Ez kétségtele­nül nem arány — ezt már én mondom, t. ház és az érzékenyebb lelkűek előtt talán bizonyos fele­kezeti sérelemre elég ok is. De én átnéztem a lis­tát és azt találtam, hogy a többség nem négy, hanem 55. (Derültség.) Hédervári Lehel: Tévedett! Hock János: Mert az arány igy áll. Zsidó szavazat van 183, ezzel szemben van 238 keresz­tény közgyűlési szavazat. Ez a majoritás. De ha ebből leütjük azt a 21 főtisztviselőt, akkor is a tiszta keresztény többség 36. Lehetetlen tehát zsidó majoritásról beszélni a főváros közgyűlésé­ben, a mikor 21 főtisztviselő között, a kik tulaj­donképen a tanácsban a főváros ügyeit vezetik, mindössze egy zsidó van. De menjünk tovább. Azt mondja a t. képviselő ur, és itt ismét szó szerint idézem szavait (olvassa) : »Már most méltóztassanak megnézni, hogy a bi­zottságokban a numerikus kisebbségben levő zsidóság, illetőleg a szervezett szabadkőműves propaganda milyen módon érvényesiti magát. A közigazgatási bizottságban van 5 keresztény és 5 zsidó.« Ezt ő mondja. (Olvassa) : »A fe­gyelmi választmányban egy keresztény, egy zsidó, az igazoló - választmányban három keresztény, hat zsidó« és folytatja (olvassa) : »Ezt azért em­lítem fel, hogy méltóztassék figyelemmel lenni, hogy különösen a választásokat vezető komissziók­nál mennyire ügyelnek arra, hogy numerikus többségük teljesen biztosítva legyen. A bíráló­választmányban van egy keresztény, négy zsidó, a kijelölő-választmányban van két keresztény és négy zsidó.« Nem csodálom, hogy ezen adatok jóhiszemű elfogadása után Huszár t. képviselőtársam közbe­szólott : Faji tendenczia ! — Molnár János kép­viselőtársam pedig közbeszólott: Ez az igaz­ság ! Sajnálom, mert a meggyőződéseket nem szeretem háborgatni, hogy a számadatok egyszerű csoportosításával ki kell mondanom: Nem ez az igazság ! A közigazgatási bizottság fegyelmi választ­mánya áll öt rendes és két póttagból. Ezek név­szerint a következők : Elnök: Fülep Kálmán; rendes tagok : G-assner Pál, Mosdóssy Imre, dr. Morzsányi Károly, dr. Vázsonyi Vilmos; pót­tagok : Kulday Béla és dr. Szebeny Antal; jegyző : Csaplovics Pál. A bizottságról azt mondja Polónyi t. képviselőtársam : Van benne egy keresztény, egy zsidó. Van benne hat keresztény, egy zsidó. (Derültség.) Az igazoló-választmányban Polónyi Géza kép­viselő ur szerint van három keresztény és hat zsidó. A kilencztagu bizottságnak tehát két­harmada tulaj donképen kellemetlen vallású. (De­rültség.) Az igazság pedig az, hogy van benne öt keresztény és négy zsidó. A bíráló választmányban Polónyi Géza kép­viselő ur szerint van egy keresztény, négy zsidó. A valóság szerint a hat tag között van egy zsidó és öt keresztény. (Elénk derültség.) Elősorolom a neveket: dr. Bródy Samu, Eiüep Kálmán fő­polgármester, Morzsányi Károly, dr. Preyer Hugó, Radocza János, dr. Szebeny Antal. Ugyan kit nézett ezek közül a képviselő ur zsidónak í Til­takozom nemcsak az igazságnak, de a vissza­keresztelésnek is ilyen módszere ellen. (Derültség.) A kijelölő választmányban Polónyi képviselő ur szerint van két keresztény, négy zsidó ; a valóság szerint a hét tag között van két zsidó. Elnök Eülepp Kálmán: tagok : Hűvös József, Radocza János, dr. Vázsonyi Vilmos, dr. Hegedüs János, Márkus József, Polónyi Géza. (Derültség.) Csak az a különbség, hogy hármat választ közülök a közgyűlés, a többit kinevezi a főpolgármester. Nem értem, hogyan találhatta meg ezek között Polónyi képviselő ur a négy zsidót; lehetetlen — hacsak magát is tévedésből hozzájuk nem számította. (Elénk derültség.) így festenek a valóságban azok az adatok, a melyek előterjesztésével akarták, az antiszemita mozgalmat újból feleleveníteni; az az áprilisi beszéd, a mint méltóztatnak látni, tulaj donképen nem más, mint beharangozás egy uj budapesti vecsernyéhez. (Derültség.) Ezen önkényes számadatok bemutatásából

Next

/
Oldalképek
Tartalom