Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-177
177. országos ülés 191Í Ha e javaslatomhoz méltóztatnak hozzájárulni, akkor azt határozatképen kimondom. Hegedüs Kálmán, az igazolási állandó bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. Hegedüs Kálmán előadó : Az igazolási állandó bizottság a következő képviselők megbizó-levelét vizsgálta meg: Láng Mihály, Tauscher Béla és KristófEy József. Láng Mihály és Tauscher Béla megbizó-levele ellen alaki tekintetben semmiféle kifogás fel nem merült, sem panasz, sem peticzió nem érkezett, ennélfogva ezeket a mandátumokat a bizottság az A. jegyzékbe sorozta. Azonban Kristóffy József mandátuma ellen alaki tekintetben kifogás merült fel, nevezetesen tiz ajánló neve közül kilencz hiányzik. így a bizottság Kristóffy József mandátumát a B. jegyzékbe sorozta. Kérem, méltóztassék a jelentést tudomásul venni és ennek értelmében a további lépéseket megtenni. Elnök : Az igazolási állandó bizottság javaslata alapján Láng Mihály és Tauscher Béla urakat a kérvényezésre szabott harmincz napi határidő fentartásával igazolt képviselőknek jelentem ki. Kristóffy József képviselő ur mandátumát pedig a 190. §. értelmében a biráló-bizottság elé kell utasítani és pedig a hetedik biráló-bizottsághoz. A házszabályok értelmében a most megválasztott képviselő urak az osztályokba lévén kisorsolandók, minthogy az első osztályban egy üres hely, a negyedikben pedig három üres hely van, javaslom, hogy az egyik mandátum az első osztályba, a másik két mandátum pedig a negyedik osztályba soroztassék megejtett sorsolás utján. (Helyeslés.) Az általam most megejtett sorsolás alapján kimondom, hogy az első osztályba Kristóffy József képviselő ur, a negyedik osztályba pedig Tauscher Béla és Láng Mihály képviselő urak soroztatnak be. Kenedi Géza, a mentelmi bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. Kenedi Géza előadó: A budapesti kir. főügyész Beck Lajos képviselő urat hatóság elleni erőszak és súlyos testi sértés miatt kérte ki. (Mozgás.) Van szerencsém az e tárgyban kelt mentelmi bizottsági jelentést bemutatni azzal, hogy különvéleményt jelentettek be Győrffy Gyula képviselő ur és Kállay Ubul képviselő ur. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentést a különvéleményekkel együtt kinyomatni, szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével tárgyalni. Elnök: A mentelmi bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Most pedig következik napirend szerint az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalásának (írom. 211) folytatása. Juriga Nándor képviselő ur személyes megtámadtatás és félreértett szavai értelmének helyreigazítása czimén kért szót. június lí-én, szerdán. 335 Juriga Nándor: T. ház! A méltóságos államtitkár ur június 8-ikán tartott beszédében olyan kifejezéseket hallatott és nekem olyan véleményeket és mondásokat imputált, a melyeket mondani és hangoztatni nekem egyáltalában eszem ágában sem volt. Épen azért engedje meg a t. ház, hogy szavaimat megmagyarázzam. A méltóságos államtitkár ur . .. Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy régi gyakorlatunk szerint itt a házban nincsenek méltóságos államtitkár urak, hanem csak képviselők. Juriga Nándor: . . . bocsánat, t. képviselő ur azt mondotta, hogy (olvassa) : »Megvallom, megütközéssel kellett hallanom előttem szóló t. képviselőtársamnak azon állítását, hogy a magyar nemzet vagy a magyar kormány bármely nem magyarajku nemzetiséget, a mely ebben az országban él, nyelvétől megfosztani akarna«. Ezzel szemben bátorkodom konstatálni, hogy ezt én a magyar nemzetről nemcsak beszédem fonalán, de azelőtt sem soha nem állítottam . . . Múzsa Gyula: Akkor miért volt Váczon ? Juriga Nándor: . . . ellenkezőleg, én azt mondottam (olvassa) : »En nem mondom, hogy megvan ez a nyelvmegfosztás, csak attól félek, hogy igen sok helyen következménye lesz annak, ha a kultúrát tisztán csak egy faj, egy nyelvre szoritjuk«. Épen azért, ha a t. képviselő ur azt állítja, mintha ezen véleményemmel én a mag} T ar nemzetet megszóltam vagy rágalmaztam volna, engedelmet kérek, hogyha a t. képviselő úrral szemben konstatálom, hogy ebben tévedett. Azt állítja továbbá a t. képviselő ur beszédében, hogy (olvassa) : »Azonban engedjen meg az előttem szóló igen t. képviselőtársam, ha viszont egészen őszintén meg kell mondanom, hogy ebben az országban, a mety a magyar nemzet hazája, a nemzeti művelődés jellege csak magyar lehet. (Igaz ! ügy van ! balfelöl.) S ha t. képviselőtársam ezt is zokon veszi, ha ebben is magyarositási tendencziát, vagy a nyelvtől való megfosztás szándékát látja, akkor olyan kiegyenlíthetetlen ellentét áll fenn közöttünk, a melynek következtében egymást megérteni nem fogjuk. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) Én tisztelettel kijelentem, hogy beszédemben épen ellenkezőleg, a 8. oldalon azt állítottam és mondom (olvassa) : »Ha mi magyarul beszélünk, azt mondom, igaz, ebben az országban minden kultúrának magyarnak kell lennie*. Tehát a t. képviselő úrral szemben kénytelen vagyok újra konstatálni, hogy téved. A különbség talán csak az lehet közöttünk, hogy ő ezt a szót: »rnagyar« korlátoltabban fogja fel a maga nem törvényes értelmében, a mennyiben talán csak a faji szempontot érti alatta és magyar alatt érti csak a faj magyart: ellenben én törvényes alapon állván, értem alatta az összes nemzetiségeket is, mint a politikai magyar nemzetet. E tekintetben tehát lehet eltérés felfogásunk között. De hogy én tagadtam volna azt, hogy kultúránk magyar, ez nem áll,
