Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-175

302 175. országos ülés 1911 június 10-én, szombaton. a ház minden oldalán.) De érdekes az is, hogy mi, a kik mindig a közegészségügy orvoslásáról beszélünk és nagy intézkedéseket várunk a tüdővész meggátlására, társadalmi és törvényhozási utón megtéve mindent ebben a tekintetben, mit tapasztalunk ezekben a villamos kocsikban ? A kocsi kevés, ennek következtében a végállomásokon nem kapcsolják ki azokat a forgalomból, ug}

r a mint kellene, hogy egy pár percznyi pihenő alatt kiseperhessék, kitisztogathassák, hanem mennek nyomban vissza. Most már az történik, hogy pl. a Ferencz József-hidon átmenve a budai oldalra, ott, a hol az alsóvezetéket a felsővel kicserélik, bejön egy gyermek egy locsolóval; a publikum benn ül és a közönség lábai között végiglocsolja a kocsi padozatát. (TJgy van! Élénk derültség.) Aztán bejön egy másik gyermek, seprővel, az pedig kiseperi a szemetet, (Ugy van I Folytonos derültség.) Na hát, bocsánatot kérek, a ki ezt látja, az méltán mondhatja, hogy mit komédiázunk mi a közegészségügygyel, (ügy van I) ha napirenden van az, hogy, én nem tudom hány és hány kocsiban, a közönség jelenlétében seprűkkel fölverik a baczillusok tömegét, (Igaz I Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) a melytől óva intenek minket, ós igy locsolják be a publikumba. (Ugy van!) Ez valóságos komédia. De bár a jelentés niegállapitja azt, hogy itten minden lehetőt megtesz, de mert nagy a forgalom, nem tehet többet, s nagy baj, hogy a vasútnak ott van a Zugióban az a keresztezése, mégis megállapítja, hogy először a forgalmi eszközök elégtelenek, nem képesek az összes igényeknek megfelelni, nem szaporodtak olyan mértékben, mint kellett volna. Itt felmerül a kérdés, hogy miért nem ? Miért nem ügyeltek reá, miért nem ellenőrizték ? Hiszen már csak a tisztaság szempontjából előírja a szabályrendeletnek, gondolom, utolsó előtti pontja, hogy a fővárosi rendőrség szakértő közeg meghívásával félévenként tartozik a kocsikat megvizsgálni a tisztaság szempontjából. Kérdem, megtörténik ez ? Volt reá eset, hogy ez a bizottság piszkos kocsit kidobott, kivetett volna í Hiszen olyan rozoga kocsik járnak, hogy szégyen gyalázat. S előírja a szabályrendelet, h.ogj ha valaki nem teljesiti kötelességét, 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel, sőt elzárással büntethető; előírja, hogy vegyesen kiróható a pénzbüntetés és az elzárás is. Kérdem, hogy a rendőrség miért nem alkalmazza ezt a szakaszt ? S ha a vállalathoz nem férhet hozzá, mert a mint a polgármester ur mondja, rossz a szerződés, de mivel a szabályrendelet jó, tessék azokat a kalauzokat pénzbirsággal büntetni, s levonni ezt a társulat biztositékából, vagy tessék elzárásra Ítélni azt a kalauzt, majd meglátom, kap-e a társaság embereket, a kik az ő slendriánságáért, az ő hanyagságukért hagyják magukat becsukatni, s nem lesz-e azon az a parasztból kocsi vezetővé avanzsált ember, a ki teljhatalommal uralkodik a kocsin a közönség felett, hogy betartsa azt is, a mi neki kötelessége. Másik nagy sérelem, hogy az áram kevés, és megállapítja a jelentés, hogy ma is, ugy mint kezdetben, 8000 lóerő áramot fejlesztő gépe van, a melyet most 20.000-re fognak felemelni. Tehát 8000-ről 20.000-re, tehát 12.000 lóerő hiányzott mostanáig és 12.000 lóerővel, ilyen nagy kvantummal kell most egyszerre szaporítani az áramkészletet. De megmondja a jelentés most is, hogy ez a jelenlegi igényeket kielégítheti ugyan és elegendő arra, hogy a jelenlegi forgalom lebonyolítása biztosíttassák, de ezzel azt, hogy a forgalom továbbfejlődjék, nem látja biztosítottnak; és ha a tervbe vett intézkedés megtörtént, akkor szigorú, de nem legszigorúbb bírálatot kiáUhat majd a váUalat, de a jövendő fejlődés biztosítva nincs. A pálya rosszasága kitűnik abból, hogy nem betonozták. Hát, bocsánatot kérek, ezt csak most tudják, most látják? Ott a Eákóczi-uton a Nemzeti Színház körül most csinálják, a hol hat czentiméter lejtviszony különbség van ; ott a Ferencz József-hidnál megakadnak a kocsik — ez a legnagyobb, olyanféle viharpontja a forgalomnak — s azt mondják, hogy azért akadnak meg, mert a hidon sokkal keskenyebb az áramvezető, mintsem hogy a hajók beférjenek, ezért súrlódás van és a hajók elromlanak. De akár alacsonyabb, akár magasabb a pálya, tény, hogy a kocsik megállanak, s előáll az a szegény ember és két fakoczkát dugdos be az áramba, hogy dugót kapjon a hajó és igy továbbmehessenek a kocsik. Most, ha kérdi az ember egy a közúti vasút összes dolgaiban járatos embertől, hogy miért van ez igy, ez azt feleli, hogy kérem, a pénzügyministerium szakközege csinálta igy; a pénzügyministerium embere pedig azt mondja, hogy nem lehet a vállalattal semmit se tenni, mert régi rossz anyagot használt ott fel. Csakhogy én nem kereshetem és a közönség nem keresheti, hogy ki a hibás ; mi nem vagyunk szakértők, de annyi bizonyos, hogy ezt az állapotot orvosolni kell. (Helyeslés balfelől.) Egyszer, mikor a szerződés megköttetett, akkor a főváros úttörő volt, mert mindenütt alsóvezeték volt, kikötöttek alsó vezetéket; körülbelül 12 kilométer vonal felsőre lett volna átalakítandó, s daczára annak, hogy egy kilométer, kocsival, mindennel előállítva, egy vasútnál belekerül alsó vezetékkel 90.000 koronába, felső vezetékkel 60.000 koronába és ilyen nagy differenczia van, kikötötték, hogy a mely pillanatban a főváros kívánja, azonnal át kell alakítani a felső vezetéket is alsó vezetékké,. . . Múzsa Gyula: A Népszinház-utczában ! Zboray Miklós : . . . A Népszinház-utczában. Most pedig egyszerre azt látjuk, hogy át kell alakítani az egészet felső vezetékre, mert ez a felső a jó, nem az alsó. Oly dolgoknál, amelyek szakértelmet igényelnek, hajlandó vagyok magamat a szakértők véleményének alávetni és annak helyességét elismerem. De, bocsánatot kérek, minő megnyugvással fogadjam én azokat a nyilatkozatokat,