Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-175

292 275. országos ülés 1911 június 10-én, szombaton. dólag azt az arányt is, a melylyel a közterhek viseléséhez hozzájárulnak. Ezzel befejeztem felszólalásom azon részét, a mely a felekezeti ügyekre vonatkozik, és ha talán e részben valamivel hosszasabb voltam, mint magam is óhajtottam volna, méltóztassék ezt annak tulajdonítani, hogy a költségvetési vita e részét ezek a kérdések dominálták, és igy behatóbban kellett velük foglalkoznom. (Helyeslés a baloldalon.) Szeretnék ép ugy behatóan foglalkozni a közoktatási . ügyekre vonatkozó ministeri programmal is, de épen arra való tekintettel, hogy már úgyis hosszasan veszem igénybe a t. ház figyelmét, iparkodni fogok csak röviden, inkább egyes megjegyzésekkel, egyes eszmék megpenditésével foglalkozni, de azok bővebb fejtegetésétől tartózkodni, mert hiszen lesz még alkalmunk ezekre bővebben is kiterjeszkedni. Nem akarok tehát foglalkozni sem a felsőbb oktatás reformjával, sem a tervezett ideiglenessel, sem az állandóbb czélzatu gyökeres reformjával a jogi oktatásnak. A harmadik és a negyedik egyetem megvalósításának kérdésére is csak egy-két rövid megjegyzést óhajtok tenni. Mindenekelőtt helyeslem a t. minister ur szándékát, hogy egyelőre letesz csonka egyetemek létesítéséről, mert a harmadik és negyedik egyetem megvalósításánál a világi fakultások egyikét sem nélkülözhetjük, különösen nem nélkülözhetjük az orvosit. Pedig a csonka egyetemeken elsősorban az orvosi fakultás elhagyására szoktak gondolni. Nálunk azonban az orvosi fakultás a harmadik és negyedik egyetemen ép oly sürgető szükség, mint a jogi fakultás. A protestáns teológiai fakultásra nézve osztom gr. Apponyi felfogását. Sajnálattal nélkülözöm azonban, hogy a t. minister ur nem a harmadik és a negyedik egyetem egyszerre való felállításáról szólt, bár ebben a tekintetben némi reményt nyújtott a t. államtitkár ur tegnapi felszólalása. Mert bocsánatot kérek, a felső oktatás deczentralizácziója, a mely okvetlenül szükséges a buchipesti egyetemen fenforgó bajok orvoslása és elhárítása szempontjából, azt a czélt egy egyetem felállításával teljesen nem érheti el, az csak a harmadik és negyedik egyetem felállításával lesz elérhető. A hely megválasztása szempontjából osztozom azokban a felfogásokban, a melyeket a t. minister ur előadott, csak azt teszem hozzá, hogy még egy másik főszempontnak is kell irányadónak lennie, hogy ugyanis az orvosi fakultás szempont]ából melyik város a legalkalmasabb, mert ebben a tekintetben vannak a legnagyobb bajok. Csak két hely jöhet itt ez irányban elsősorban kombináczióba, mint a legalkalmasabb, és ez Pozsony és Szeged, mert itt vannak a legtöbb ágygyal ellátott és modernül felszerelt kórházak, ugy hogy ezek mellett csak harmadik sorban jöhet tekintetbe Debreczen ós a többi konkurráló város. (Felkiáltások : Pécs ! Szeged !) Mondtam, Szegedet a második helyen. Magam részéről azonban tartózkodom az állásfoglalástól ebben a tekintetben, mert ón abban a nézetben vagyok, a mint a t. államtitkár ur tegnap oly Szépen kifejtette, hogy a magyar kultúra annál inkább fogja megállni a helyét a világkultúrában, mentől magasabbra fejlesztjük a felső oktatást — és ennek eszközeit, az egyetemeket minél gyorsabban szajjoritjuk. Ezt a törekvést támogatni kell, és azt hiszem, hogy azoknak a városoknak, a melyek joggal igényt tarthatnak egyetemre, nem kell majd sokáig várniok, hogy az egyetem megvalósítása tekintetében kívánságukat elérjék. Azért nem akarok nehézségeket csinálni és nem nyilatkozom bármely város tekintetében sem bővebben; mert azt a törekvést támogatom egész odaadással, a mely mennél előbb kivan minél nagyobb számú egyetemeket létesíteni. De ezen további szaporításnál aztán nem zárkóznám el egyelőre csonka egyetemek felállítása elől sem, bölcseleti és jogi fakultásokkal. De nagyon fontosnak tartom, bár csak pedzem e kérdést, a harmadik és negyedik egyetem mellett, a második és harmadik műegyetem megvalósítását, mely esetben a harmadik műegyetemet nézetem szerint feltétlenül a Királyhágón túl kell létesíteni, mert ott nagy szükség van egy, a technikai pályára előkészítő műegyetemre, valamint ott nagy szükség volna egy erdészeti és bányászati főiskola létesítésére is. A mennyiben pedig valamelyik egyetem Debreczenben vagy Szegeden állíttatnék fel, igen helyesnek tartanám azzal kajacsolatban, mint egyik fakultásai, egy mezőgazdasági főiskola felállítását. A főiskolákkal kapcsolatban még csak a jogakadémiai tanároknak egy sérelmét akarom az igen t. minister ur figyelmébe ajánlani és orvoslását kérni. Megtörtént t. i., hogy azok a jogakadémiai tanárok, kik felekezeti akadémiáktól neveztettek ki kir. jogakadémiákhoz, miután nekik megfelelő módon nem számíttattak be a felekezeti főiskolánál eltöltött évek, hátrányba jutottak azáltal, hogy fiatalabb kollégáik, kik ott maradtak a felekezeti akadémián, már magasabb korpótlék élvezetébe léptek. Nagyon kérem, hogy a minister ur ezt is, miután a méltányosság is megkívánja, mielőbb orvosolni szíveskedjék. (Helyeslés balfelöl.) A középiskolákat illetőleg részemről csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy ón elsősorban az egységes közéjüskola álláspontja felé hajlok, azonban ezzel szemben is feltétlenül szükségesnek tartom magam is, hogy a felsőbb osztályokban bizonyos szakirányok érvényesülhessenek. Feltétlenül hive vagyok azonban annak, hogy az alsóbb osztályok egységesítése mielőbb ke-resztülvitessék, mert a szétválasztásnak itt semmi értelme nincs. Addig is azonban, mig a t. minister ur a középiskolák reformját keresztülvihető kijelentem, hogy a gimnáziumok akár csak egygyel való szaporításának is határozót-