Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-175

292 275. országos ülés 1911 június 10-én, szombaton. dólag azt az arányt is, a melylyel a közterhek viseléséhez hozzájárulnak. Ezzel befejeztem felszólalásom azon részét, a mely a felekezeti ügyekre vonatkozik, és ha talán e részben valamivel hosszasabb voltam, mint magam is óhajtottam volna, méltóztassék ezt annak tulajdonítani, hogy a költségvetési vita e részét ezek a kérdések dominálták, és igy behatóbban kellett velük foglalkoznom. (Helyes­lés a baloldalon.) Szeretnék ép ugy behatóan foglalkozni a közoktatási . ügyekre vonatkozó ministeri programmal is, de épen arra való tekintettel, hogy már úgyis hosszasan veszem igénybe a t. ház figyelmét, iparkodni fogok csak röviden, inkább egyes megjegyzésekkel, egyes eszmék megpenditésével foglalkozni, de azok bő­vebb fejtegetésétől tartózkodni, mert hiszen lesz még alkalmunk ezekre bővebben is kiter­jeszkedni. Nem akarok tehát foglalkozni sem a felsőbb oktatás reformjával, sem a tervezett ideiglenessel, sem az állandóbb czélzatu gyöke­res reformjával a jogi oktatásnak. A harmadik és a negyedik egyetem megvalósításának kérdé­sére is csak egy-két rövid megjegyzést óhajtok tenni. Mindenekelőtt helyeslem a t. minister ur szándékát, hogy egyelőre letesz csonka egyete­mek létesítéséről, mert a harmadik és negyedik egyetem megvalósításánál a világi fakultások egyikét sem nélkülözhetjük, különösen nem nél­külözhetjük az orvosit. Pedig a csonka egye­temeken elsősorban az orvosi fakultás elhagyá­sára szoktak gondolni. Nálunk azonban az orvosi fakultás a harmadik és negyedik egyetemen ép oly sürgető szükség, mint a jogi fakultás. A protestáns teológiai fakultásra nézve osztom gr. Apponyi felfogását. Sajnálattal nélkülözöm azonban, hogy a t. minister ur nem a harmadik és a negyedik egyetem egyszerre való felállításáról szólt, bár ebben a tekintetben némi reményt nyújtott a t. államtitkár ur tegnapi felszólalása. Mert bocsá­natot kérek, a felső oktatás deczentralizácziója, a mely okvetlenül szükséges a buchipesti egye­temen fenforgó bajok orvoslása és elhárítása szem­pontjából, azt a czélt egy egyetem felállításával teljesen nem érheti el, az csak a harmadik és negyedik egyetem felállításával lesz elérhető. A hely megválasztása szempontjából osz­tozom azokban a felfogásokban, a melyeket a t. minister ur előadott, csak azt teszem hozzá, hogy még egy másik főszempontnak is kell irányadónak lennie, hogy ugyanis az orvosi fakultás szempont]ából melyik város a legalkal­masabb, mert ebben a tekintetben vannak a legnagyobb bajok. Csak két hely jöhet itt ez irány­ban elsősorban kombináczióba, mint a legalkalma­sabb, és ez Pozsony és Szeged, mert itt vannak a legtöbb ágygyal ellátott és modernül felszerelt kórházak, ugy hogy ezek mellett csak harmadik sorban jöhet tekintetbe Debreczen ós a többi konkurráló város. (Felkiáltások : Pécs ! Szeged !) Mondtam, Szegedet a második helyen. Magam részéről azonban tartózkodom az állásfoglalástól ebben a tekintetben, mert ón abban a nézetben vagyok, a mint a t. állam­titkár ur tegnap oly Szépen kifejtette, hogy a magyar kultúra annál inkább fogja megállni a helyét a világkultúrában, mentől magasabbra fejlesztjük a felső oktatást — és ennek eszközeit, az egyetemeket minél gyorsabban szajjoritjuk. Ezt a törekvést támogatni kell, és azt hiszem, hogy azoknak a városoknak, a melyek joggal igényt tarthatnak egyetemre, nem kell majd sokáig várniok, hogy az egyetem megvalósítása tekintetében kívánságukat elérjék. Azért nem akarok nehézségeket csinálni és nem nyilatko­zom bármely város tekintetében sem bővebben; mert azt a törekvést támogatom egész oda­adással, a mely mennél előbb kivan minél na­gyobb számú egyetemeket létesíteni. De ezen további szaporításnál aztán nem zárkóznám el egyelőre csonka egyetemek felállítása elől sem, bölcseleti és jogi fakultásokkal. De nagyon fontosnak tartom, bár csak ped­zem e kérdést, a harmadik és negyedik egyetem mellett, a második és harmadik műegyetem meg­valósítását, mely esetben a harmadik műegye­temet nézetem szerint feltétlenül a Királyhágón túl kell létesíteni, mert ott nagy szükség van egy, a technikai pályára előkészítő műegyetemre, valamint ott nagy szükség volna egy erdészeti és bányászati főiskola létesítésére is. A mennyi­ben pedig valamelyik egyetem Debreczenben vagy Szegeden állíttatnék fel, igen helyesnek tartanám azzal kajacsolatban, mint egyik fakul­tásai, egy mezőgazdasági főiskola felállítását. A főiskolákkal kapcsolatban még csak a jog­akadémiai tanároknak egy sérelmét akarom az igen t. minister ur figyelmébe ajánlani és orvoslását kérni. Megtörtént t. i., hogy azok a jogakadé­miai tanárok, kik felekezeti akadémiáktól ne­veztettek ki kir. jogakadémiákhoz, miután nekik megfelelő módon nem számíttattak be a feleke­zeti főiskolánál eltöltött évek, hátrányba jutot­tak azáltal, hogy fiatalabb kollégáik, kik ott maradtak a felekezeti akadémián, már maga­sabb korpótlék élvezetébe léptek. Nagyon kérem, hogy a minister ur ezt is, miután a méltányos­ság is megkívánja, mielőbb orvosolni szívesked­jék. (Helyeslés balfelöl.) A középiskolákat illetőleg részemről csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy ón első­sorban az egységes közéjüskola álláspontja felé hajlok, azonban ezzel szemben is feltétlenül szükségesnek tartom magam is, hogy a felsőbb osztályokban bizonyos szakirányok érvényesül­hessenek. Feltétlenül hive vagyok azonban annak, hogy az alsóbb osztályok egységesítése mielőbb ke-resztülvitessék, mert a szétválasztásnak itt semmi értelme nincs. Addig is azonban, mig a t. minister ur a középiskolák reformját keresz­tülvihető kijelentem, hogy a gimnáziumok akár csak egygyel való szaporításának is határozót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom