Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-172

11 június 7-én, szerdán. 200 172. országos ülés Í9 (Ellenmondások balfelől.) Igen, erről van szó! Nagyon szeretném, ha a képviselőtársaim közül azok, a kik ellenkező nézeten vannak, konkrét vádakkal állanának elő báró Barkóczy ellen és a vele egy nézeten levők ellen. Mi nagyon szeret] üli a nyílt harezot, de ellenünk rágalommal, megtévesztésekkel dolgoznak állandóan, ugy hogy még a védekezés is nehézzé tétetik. Ha volna itt baj, mi volnánk az elsők, a kik ebben az esetben hajlandók volnánk tévedésünket beismerni, de meg vagyunk győződve, hogy konkrét eseteket az urak épugy nem tudnak felhozni és azokkal épugy csúfosan felsülnének ,mint a hogy felsültek komikus módon az antimodernista esküvel, a melyre rá akarták fogni, hogy azt a középiskolai tanulókkal kötelező módon tétetik le. A keresztény morálról beszéltem az imént. A keresztény morállal szemben a szabadkőmives páholyokból uj morált hirdetnek. Ne méltóztassék tehát feleslegesnek tartani, hogyha itt a törvényhozás házában ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk. Azok az elvek, ideális eszmék, a melyeket ott hirdetnek, a külön kiadványok révén, a Petőfi-páholy ébresztő füzetei és más nyomtatványai révén kijutnak a nép széles rétegeibe és inficziálják a nép gondolkozását. (Ugy van I Ugy van ! a baloldalon.) Méltóztassanak meghallgatni egy czitátumot. Fülöp Zsigmond szabadkőmives az egyik páholyban mondott egy beszédet, a mely a Keletben reprodukálva lett, és a melynek főtendencziája az volt, hogy a szabadkőmivesnek nem az a kötelessége, hogy ingyenkenyeret, meleg levest és meleg szobát adjon a nyomorgó emberiségnek; a világ sorsán mit sem segithet ez a jótékonykodás, hanem sokkal fontosabb a népeknek forradalmi felvilágosítása. Egy példája ezen felvilágosításnak a Petőfipáholy kiadványaiban az Ébresztő Füzetekből van czitálva ; ott a néperkölcsökről van egy külön fejezet; ugyanis szó szerint ezt mondja (olvassa) : »Kétségtelen, hogy a nemzés korlátozása a jelenben és a jövőben is a legbiztosabb eszköz, a melylyel a néptömegek életviszonyaik javítását elérhetik. Már most is a magántulajdon uralma alatt a munkások bérharczaikban leggyakrabban a sztrájkot használják fegyverül munkaadóikkal szemben, miáltal bizonyos időre megfosztják azokat a »kezektől« és ezáltal munkanélküli jövedelmüktől. Minden meg nem született proletár gyermek oly munkáshoz hasonlítható, a ki egész életén át sztrájkol és sztrájkolhat a nélkül, hogy cselekvésének sanyaruságát kellene viselnie. Ezért azokban az országokban, a melyekben a néptömegek állami és társadalmi mozgató hatalomnak érzik magukat, lemondtak arról, hogy meggondolatlan nemzés által a gazdagoknak folyton bőven szolgáltassák a rabszolga-kezeket«. Polónyi Géza : Gyönyörű morál! Huszár Károly (sárvári): Ugyanilyen ezikket olvashatunk a »Vasvármegye« czimű lapban, amely tudtommal a főispán protekczióját élvezi, Feldmann Bódog úrtól, a ki czikkében ugyanezeket a tanokat hirdeti a népnek, mint követendő példát. Nem tudom, t. ház, hova jut igy ez az ország. Panaszkodunk, hogy kivándorlás, társadalmi züllés van, a magyarságnak folyton csökken a számaránya, de ha azt hiszik a szabadkőmives páholyokban, hogy ez az az uj morál, a melylyel megválthatják a magyar népet, a melylyel boldogabbá tehetik, a melylyel a magyar nemzet jövendő nagyságát előbbre vihetik : akkor ezek az urak olyan kárhozatos útra jutottak, a melynek a végén a magyar nemzet pusztulása látható. (Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) Ez volna tehát szerintük a morálnak egy példányképe. De ezenkívül nem tartózkodnak attól sem ezen hivatalos kiadványokban, hogy a kereszténység összességéről, magáról a keresztény vallásról a legborzasztóbb, a legizgatóbb, a leglázitóbb kitételeket használják. Leszek bátor a Petőfi-joáholy által hivatalosan kiadott és a Keletben ajánlott füzetekből néhány rövid mondatot felolvasni. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) A következő kitételeket olvashatjuk (olvassa) : »Ne higyjen komolyan a keresztény vallásban, mert az zsidó csalárdságra van alapítva.« »A kereszténységben nem lehet mást látni, mint közönséges hunczutságok szövetét, a melyet a legutálatosabb csőcselék teremtett.« »Ugy vagyunk a vallással, mint a játékkal; kezdjük mint ostobák és végezzük mint gazemberek.« »A gonosz ember azért vétkezik, mert a papok által a bűnbocsánatról biztosítva van.« • Ugyancsak egy másik czitátum (olvassa): »A vallásnak szemben való megtámadása lehetőleg kerülendő; ezzel szemben arra kell törekedni, hogy a tapasztalati világnézlet okosan kombinált megkerüléssel elsősorban a nép nevelése és a vallások hatalmának gyengítése által diadalmaskodjék a fennálló vallási szövetségek fölött.« (Nagy zaj.) T. ház ! Ezt talán lehet egyik vagy másik fanatikus, szélső, túlzó embernek betudni, és azt mondani, hogy nem kell felülni ezeknek a dolgoknak és napirendre kell térni. En azonban — sajnos — kénytelen vagyok itt megállapítani, hogy csak egy hajszálnyira különböznek ezek a dolgok magának Várady Zsigmond t. képviselőtársamnak beszédétől. Hiszen Várady Zsigmond képviselőtársamnak Nagyváradon mondott beszéde egyenesen beavatkozás a katholikusok polgári szabadságaiba és jogaiba. Szó szerint czitálom azt, a miről már egyszer szó volt ebben a parlamentben, mert meg akarom ragadni az alkalmat most, hegy jelen van Várady Zsigmond képviselő ur s igen örülnék, ha végre ezt a kérdést itt nyilvánosan tisztázhatnék. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Azt mondja Várady t. képviselőtársam (olvassa) : »Kö vetélj ük a közönségnek a klerikális világnézlet átöröklött betegségéből való kigyógyitását és a további átöröklés meggátlása végett az összes felekezeti iskolák államosítását, a vallás-