Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-143
78 143. országos ülés 1911 április 28-án, pénteken. körében élő modern ember az államnak azt a kétféle szerepét, hogy mig egyrészről alattvalói testi és lelki egészségének legmesszebbmenő gondozásában találja egyik főmunkakörét, addig másrészről arra a méltatlan, mondhatni az állam eszméjét lealacsonyító eljárásra legyen kárhoztatva, hogy ugyanakkor alattvalói testi és lelki egészségének megrontásából éljen és abban találja jövedelmeinek egyik nélkülözhetetlen és legnagyobb forrását ? (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Hiszen államháztartásunkra a legnagyobb csapás volna az, hogyha azok az emberbaráti intézmények, a melyek az államhatalom támogatásával az iszákosság és az alkoholizmus ellen küzdenek, csakugyan nagy eredményt volnának képesek felmutatni. Csak nemrég hallottunk itt ebben a házban egy mélységes emberszeretettől áthatott, szép beszédet, a melyben mint a tuberkulózis egyik főforrása, mint rohamos terjedésének egyik főoka épen í>z alkoholizmus nagy terjedése volt megjelölve. Mi akkor tapsoltunk ennek a beszédnek és holnap majd helyeselni fogjuk a pénzügyminister urnak azt a kijelentését, hogy ő nem hajlandó semmiféle olyan rendszabályhoz hozzájárulni, a mely rendszabály a szeszadó jövedelmének csökkentésével az államháztartás egyensúlyát .megronthatja. Gr. Serényi Béla földmivelésiigyi minister: Akkor még többet isznak. Pajzs Gyula: Mi ezen az oldalon követeljük a boritaladó leszállítását, nemcsak azért, mert ebben egy fontos közgazdasági érdeket látunk, hanem főképen azért, mert ebben látjuk az egyetlen és alkalmas eszközt arra, hogy népünket a szertelen, nagymérvű pálinkái vasról leszoktassuk, (ügy van ! a baloldalon.) Nem akarom a t. ház figyelmét tovább igénybevenni (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) és csak kijelentem azt, hogy a költségvetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés ja bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) £~ Elnök : Szólásra ki következik ? Vermes Zoltán jegyző: Turkovics Vladimír! Turkovics Vladimír: T. képviselőház! (Halljuk Halljuk!) Bátor vagyok a földmivelésügyi tárczánál felszólalni azzal a törekvéssel, hogy tárgyilagosan tétessenek megbeszélés tárgyává mindazon kérdések. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) melyek ezen tárczánál Horvát-Szlavonországra érdekkel birnak. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Turkovics Vladimír: Társaim és én az általános vitánál megszavaztuk a költségvetést. Ugyanígy meg fogjuk szavazni a földmivelésügyi ministeriumnak költségvetését is. Bátor leszek azonban Horvátország részéről néhány észrevételt tenni abban a reményben, hogy a magas kormány azokat figyelembe fogja venni, mert törvényen alapulnak. Ezeket a kifogásokat ne méltóztassék ugy felfogni, mint gravemeneket Horvátország részéről, hanem mint tényeket, melyek az idők folyamán czélszerütleneknek és ezenfelül, miután praeter legem keletkeztek, politikailag károsaknak mutatkoztak. A földmivelésügyi mitnisterium nem közös ugyan, de tényleg mégis közös ügyek vannak annak hatásköréhez utalva. Nevezetesen ide vannak utalva az állami erdők és a folyók. Az állami erdők kezelése 1881-ig Horvátországban az 1868. évi XXX. t.-czikk 22. §-a értelmében a pénzügyministeriumhoz tartozott. Ebben az évben a kezelés a földmivelésügyi ministeriumra ruháztatott, Zágrábban pedig felállíttatott az erdészeti igazgatóság . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Turkovics Vladimír : . .. s ennek alárendeltettek Horvátországban az összes erdőhivatalok. A horvát regnikoláris deputáczió ehhez a változáshoz hozzájárult, mert czélszerünek találta, hogy az egész állami erdészeti igazgatás Horvátés Szlavonországban a zágrábi erdészeti igazgatóságnál központosittassék. Ezen igazgatóság alá tartozik a vinkovoei és ottocsáci és a többi erdőhivatal; 1885-ben azonban a földmivelésügyi ministerium a vinkovcei erdőhivatalt rendeletileg főerdőhivatallá alakította át, s közvetlenül a ministerium alá rendelte ; hasonlóképen közvetlenül maga alá rendelte az ottocsáci erdőhivatalt is, a mely hivatal később Susákra helyeztetett át. Ezen eljárás ellentétben állott a fentemiitett törvény szellemével, s ezáltal az állami erdők igazgatása Horvátországban közvetlenül a földmivelésügyi ministerium alá helyeztetett s igy ily módon 1885 óta megkerültetett a zágrábi erdőigazgatóság, a mely mindeddig a ministerium és az alsóbb erdőhivatalok között közvetítő hivatal volt. Kívánságunk tehát ebben a kérdésben az, hogy a főerdőhivatal Vinkovcében és az erdőhivatai Susákon igazgatási ügyekben a zágrábi erdőigazgatóság alá helyeztessék, ugyanúgy, a mint ezen alárendeltség a személyi ügyekben ma is megvan. Az erdészeti igazgatásnál kifogásoljuk mindenekelőtt azt, hogy némely horvátországi erdőhivatal horvátul nem hivataloskodik; az a kívánságunk, hogy kizárólag horvát legyen a hivatalos nyelv. Kifogásoljuk továbbá az erdészeti igazgatásnál különösen azt, hogy a hivatalnokok alkalmazásánál mellőztetnek a horvát-szlavón honfiaink. Ez ellentétben van a közjogi egyezmény 46. §-ának világos rendelkezésével, mely szerint a közös kormány köteles Horvátország területén működő közegeit horvát-szlavón honfiak közül kinevezni, a mennyiben ezek a szükséges szakképzettséggel birnak. A ministerium azzal szokta menteni ezt az eljárását, hogy nincsenek szakképzett jelöltjei. Ez azonban nem állhat meg, kivált ha tekintetbe veszszük, hogy saját erdészeti akadémiánk van. Kormányunk több ízben követelte, hogy a zágrábi erdészeti akadémián végzett tanulmányok egyen?
