Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-143
143. ORSZÁGOS ÜLÉS 1911 április 28-án, pénteken, Berzeviczy Albert elnöklete alatt Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az 1911, évi állami költségvetés részletes tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: gr. Serényi Béla, Hazai Samu. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 25 perczlcor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Szász Károly jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat Vermes Zoltán jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat Beszkid Antal jegyző ur jegyzi. Méltóztassanak meghallgatni a legutolsó ülés jegyzőkönyvét. Szász Károly jegyző (olvassa az 1911. évi április hó 27-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Nincs észrevétel ? (Nincs I) Észrevétel nem tétetvén, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Győr vármegye közönségének feliratát az egy-gyermekrendszer elleni védekezés tárgyában; Maros-Torda vármegye közönségének feliratát a gyermekvédelmi törvény módosítása iránt. A házszabályok 242. §-a alapján a feliratok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Következik a napirend értelmében az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalása, és pedig a földmivelésügyi tárcza (írom 210) költségvetése tárgyalásának folytatása. Ki következik ? Beszkid Antal jegyző: Pajzs Gyula! Pajzs Gyula: Azon nagyszabású és tartalmas felszólalások, melyek a földmivelésügyi költségvetés tárgyalásának során már eddig is elhangzottak, valamint a szólásra feliratkozottak hosszú és diszes sora bizonyítékai annak a nagy érdeklődésnek, melylyel a törvényhozás földmivelésügyünk iránt viseltetik. (Igaz! Ugy van ! bal/elől.) Ez a tapasztalás bátorít fel engem is arra, hogy habár a jelen költségvetés tárgyalásánál már voltam bátor a t. ház figyelmét igénybe venni, mégis ismételve rátérjek egynéhány, azon alkalommal általam már tárgyalt kérdésre. (Halljuk! Halljuk ! balfelől.) Annak idején bátor voltam a t. ház figyelmét reá irányítani arra a nagy evoluczióra, mely az utolsó évtizedek folyamán a világgazdaságban a nyerstermelő és ipari államok egymáshoz való viszonylatában beállott és a mely evolucziónak hatása főkéj>en abban nyilvánul meg, hogy a nagy iparfejlesztés folytán állandóan és nagy mérvben emelkedő fogyasztás az élelmi czikkek és a mezőgazdasági termények árának nagymérvű emelkedését eredményezte, s ez által a nyers termelő államok is abba a szerencsés helyzetbe jutottak, hogy akkor, a midőn saját nagyarányú iparral nem rendelkeznek," mégis az iparfejlesztésnek előnyeit egy bizonyos fokig kihasználhatják. Ez a szerenesés körülmény, t. ház, intelem nekünk arra, hogy mi is a lehető legrövidebb idő alatt igyekezzünk arra a nivóra enielm íöldmivelésügyünket, a mely szükséges ahhoz, hogy ennek a reánk nézve szerencsés konjunktúrának előnyeit minél hamarabb és minél teljesebb mértékben kihasználhassuk. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Át vagyok hatva attól a tudattól, hogy Magyarország közgazdaságának jövője a szerint fog alakulni, a mint helyesen vagy helytelenül ítéljük meg és értékeljük azt a nagy jelentőséget, a mely a magyar mezőgazdaságnak Magyarország közgazdaságában a jelen viszonyok között jut. (Igaz ! Ugy van ! jobb felől.) Épen ezért, menten minden párttekintettől, csakis mint magyar gazda, a tiszta objektivitás szemüvegén át nézve a dolgokat, kívánom bírálni a jelen földmivelésügyi költségvetésnek ugy tárgyi, mint személyi részét, vagyis egyrészről a költségvetés egyes tételei
