Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-142

242. országos ülés Í9ií április $7-én, csütörtökön. ^ működése úgyszólván teljesen a sáskajárás ellen folytatott hadjárattal lett kimerítve. Szerves kapcsolat a gazdák és az állomás között úgyszólván nincs. És ugyanezt mondhatjuk a növénykórtani áUomásról is. (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) T. ház! Egészen röviden csak arra kívánok utalni, hogy a növénytermelést védő kísérleti állomásoknál nagyon czélszerű volna a phytopathológiai szolgálatot valahára kifejleszteni. Hogy ez alatt mit értek, erre nézve röviden a következőket van szerencsém kifejteni: (Sálijuk! Halljuk!) Szerveztessék a növénybetegségek fellépése ellen való előzetes intézkedés, a betegségek elterjedésének ellenőrzése; az elterjedési területek és a védekezési eljárások pedig a termelőkkel oly módon ismertessenek meg, a mint azt a német »Kaiserliche biologische Landesanstalt für Land- und Eorstwirtsehaft« teszi, vagyis a Flugblätter, magyarán mondva, röpiratok utján. Kívánatos az egész ország mezőgazdasága érdekében, hogy ez a phytopathológiai szolgálat minél előbb szerveztessék. (Helyeslés !) Egy növényre nézve azonban különösen sürgősnek tartom azt és ez a burgonya, a mely tudvalévőleg nagymértékű pusztításoknak van kitéve az által, hogy mindenütt fellépett az országban a levélsodródás és a tőrothadás. Mind a két betegség, a mint tudjuk, intern lefolyású betegség. Ezek kórokozói ma is ismeretlenek előttünk ós ezért védekezésünk odairányul, hogy igyekszünk lehetőleg egységes vetőgumóhoz hozzájutni. Ezért az ország mezőgazdái érdekében arra kérem az igen t. földmivelésügyi minister urat, méltóztassék intézkedni az iránt, hogy a nyári időszakban a gazdasági akadémiák segédszemélyzete, az u. n. asszisztensek, utazzák be hivatalosan az egész országot, keressék fel az ország burgonyatermelő czentrumait és győződjenek meg arról, hogy hol kapható egészséges burgonya. Utazásuk eredményét azután jmblikálni kellene és igy a magyar gazdaközönség megtudhatná, hol kaphat egészséges, jó vetőmagot, a mi által a burgonyabetegségek terjedésének elejét lehetne venni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és balfelöl.) Agrikultur állam vagyunk. Nálunk a nemzeti termelés legnagyobb részét a mezőgazdaság képezi és mi sem természetesebb, mint az, hogy itt a házban igen sokan vagyunk, a kik a magyar mezőgazdaság megerősítését elsőrangú állami feladatnak tartjuk. (Élénk helyeslés a jobboldalon és balfelöl.) Az eddigiekben néhány intézmény jelentőségének kidomboritásával igyekeztem kimutatni azt, hogy ha ezen intézményeknek megadatnak a kellő eszközök, akkor ezek igen nagy mártékben járulhatnak hozzá a termelés fokozásához. Legyen szabad még megjegyeznem, hogy a mezőgazdasági termelés valódi fejlesztését mezőgazdasági iparok felkarolása és uj iparok teKÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. VII. KÖTET. remtése nélkül azért még sem tudom elképzelni. (TJgy van! balfelöl.) • Régi és közismert tétel, hogy csak az olyan ország boldogul igazán, a mely lehetőleg minden tekintetben, ugy a fogyasztás, mint a termelés tekintetében, a hazai termelésre van alapítva és csak az olyan ipar egészséges, a mely ugyancsak a hazai fogyasztásra támaszkodik és a mely a gyártáshoz szükséges nyers anyagokat innen hazulról kajjja. (Úgy van! jobb felől.) Nyilvánvaló tehát, hogy már ezen egy szempontból is nálunk, épen ugy mint mindenütt a világon, a mezőgazdasági iparoknak igen nagy a jelentőségük. (Ugy van l jobb felöl.) Lássuk már most, hogy a mezőgazdasági iparok tekintetében nálunk milyen a helyzet. (Halljuk! Halljuk !) Legrégibb mezőgazdasági iparunkat képezi a sörgyártás. Manapság ezt még mindig a mezőgazdasági iparokhoz sorolják s bár vannak, a kik azt mondják, hogy ez már egészen önálló iparág, én az előbbeni elvet vallom és ezt a mezőgazdasági iparágak közé sorozom, mert hiszen a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel, melléktermékei pedig a mezőgazdaságban használtatnak fel takarmány gyanánt. (Igás! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ennek az iparnak igen nagy a jelentősége, mert hiszen a kis sörgyárak feladatát kéjjezi, hogy abszorbeálják azt az árpa- és komlómenynyisóget, a melyet mi a külföldön elhelyezni nem, vagy csak nehezen tudunk és ezenkívül feladatukat képezi az, hogy az ott nyert melléktermények a mezőgazdaságban nyerjenek értékesítést. Ilyen melléktermények a maláta és a sörtörköly is, a mely utóbbi tudvalevőleg elsőrangú takarmányt képez és különösen tejgazdaságokban igen nagy fontossággal bír és mégis mit tapasztalunk? Azt, hogy a magyar sörgyárak száma az utolsó 30 évben 70%-kal csökkent. Ez idő szerint a fővárosban van négy nagy sörgyár az országban pedig szerteszéjjel szórva 84 kis sörgyár. Ezek száma a múlthoz képest ijesztően csökkent. Ezzel szemben, és ez nagyon jellemző, sörtermelésünk csekélységgel ugyan, de mégis emelkedett. Ugyanis 1900-ban jirodukáltunk 1,414.000 hektoliter sört, öt évre rá 1,501.411 hektolitert, ] 910-ben jjedig 2,185.322 hektolitert, vagyis 15 évre visszamenőleg a termelés emelkedett 226.088 hektoliterrel. A minő örvendetes a termelés ezen csekély emelkedése, éjien olyan elszomorító, hogy a míg 1900-ban az összes sörtermelésben a kis sörgyárakra esett 43%, 1905-ben ez leolvadt 42%-ra, 1910-ben már 35%-ra. Nyilvánvaló tehát, hogy ha tárgyilagosan Ítéljük meg a helyzetet, söriparunk fejlődéséről nem lehet szó, csak egyszerűen stagnálásról, arról is csak abban az értelemben, hogy a nagy sörgyárak több sört állítanak ugyan elő, de ez a kisebb sörgyárak rovására megy, mert minél többet állítanak elő a 9