Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-142

142. országos ülés 1911 április 27-én, Csütörtökön. 61 sütőképessége, annál súlyosabb és nagyobb kenyér készíthető ugyanolyan kvantum lisztből. A magyar búzának óriási előnye, t. ház, hogy magas sikértartalommal bir és hogy a benne foglalt siker egyúttal jó minőségű is. Hogy ebből a szempontból a mi búzánk a német búzával szemben milyen óriási fölényben van, erre nézve legyen szabad fölemlitenem, hogy a stuttgarti szövetkezeti kenyérgyár már 1878 óta vizsgálja azt, hogy 100 kiló lisztből tulajdonképen mennyi kenyér süthető és arra a tapasztalatra jutott, hogy 100 kilogramm német lisztből 141 kilogramm kenyér süthető és ezzel szemben a magyar búzából készült liszt 100 kilogrammjából átlag 160 kenyér süthető, tehát húsz kilogrammal több, a mi egyesegyedül a siker jelenlétének köszönhető. (Halljuk ! Halljuk !) Nem szívesen teszem, t. ház, de meg kell említenem, hogy régebben még magasabb volt a magyar búza sikértartalma, mint most és hogy ez a tartalom csökkent, ez tisztán és kizárólag annak tulaj donithatom, hogy akadnak gazdák, a kik nem szűnnek meg a külföldi búza behozatalával és termelésével kísérletezni. Igaz, hogy eredményt nem érnek el ezáltal, mert jól tudjuk, hogy külföldön az a búza, a mely sokkal több termést ád, mint minálunk, egészen más talaj- és klimatikus viszonyok között van és más talaji és klimatikus viszonyok között nyerte el ebbeli jó tulajdonságait és hogy, ha ezt behozzuk az országba, az első évben talán több termést ad ugyan, mint a miénk, de csakhamar akklimatizálódik, csakhamar hozzáidomul a mi égalji viszonyainkhoz, elveszti azon képességeit, a melyek miatt behozatott, ellenben azokat a képességeket, a melyek a mi búzánkban megvannak, azokat a jó tulajdonságokat és a sikértartalmat csak később nyeri el. Már most minél több ilyen külföldi eredetű búza kerül a kereskedelmi forgalomba, annál jobban lenyomja a magyar búza értékét, a mennyiben kevesebb sikértartalommal biró búza kerül a forgalomba. Ezt, t. ház, a románok már régen észrevették, s a ki a párisi kiállításon 1900-ban megfordult, az bámulattal láthatta, hogy a románok milyen hangyaszorgalommal gyűjtötték össze mindazokat az adatokat, a melyek alkalmasak voltak arra, hogy a magyar búza jóhirnevét a külföld előtt diszkreditálják. Vásároltak Magyarországon különböző helyeken álnév alatt búzákat, ezeket analizáltatták, és igyekeztek kimutatni, hogy a magyar búza lényegesen rosszabb minőségű, mint a román és ezzel meglepetésünkre az 1900 évi világkiállításon állottak elő. Nekünk is voltak vizsgálati eredményeink, de mivel nem voltunk elkészülve erre a támadásra, természetes, hogy ezekkel az adatokkal szemben csak csekély mennyiségű adatokkal rendelkeztünk és igy mindenki csak a román vizsgálati eredményeket nézte. Azóta a románok nem szűnnek meg bennünket támadni és ma már valóságos irodalom fejlődött ki erre volnatkozólag mindenféle közleményekben. Sajnos, hogy daczára annak. hogy ezt tudjuk, nem teszünk ellene semmit, hanem ölbe tett kézzel nézzük, hogy a románok bennünket a külföldön diszkreditálnak. Már pedig, t. ház, ez ellen tenni kell valamit, hacsak azt nem akarjuk, hogy a külföldi piaczot idővel teljesen elveszítsük. Konczedálom, hogy a külföldi piacznak, mai termelési viszonyaink mellett, nagy jelentősége nincsen. Tudvalévő dolog, hogy a mit mi termelünk, azt Ausztria és mi magunk is teljesen elfogyasztjuk. Tudjuk, hogy a magyar malmok, a mikor külföldön helyeznek el lisztet, ezt úgyszólván csak a zászló becsületéért teszik és erre az üzletre rendesen ráfizetnek. De ha a termelést az országban fokozni fogjuk, a helyzet meg fog változni és ha ismét exportképesekké válunk, a külföldre szükségünk van és ebből a szempontból a külföldi piaczot semmi körülmények között elhanyagolnunk nem szabad. Védekezni kell e támadás ellen és könnyen védekezhetünk is, megvan reá a mód. A növénytermelési kísérleti állomáson egy fiatal embernek sikerült hosszabb, fáradságos kutatás után végre egy olyan készüléket előállítani, a mely készülék segítségével a búzában levő sikértartalom gyorsan, pontosan és könnyen megállapítható. A míg ez a készülék ismeretlen volt, addig hosszadalmas volt ez a proczedura és épen ezért nagyobb eredménynyel alkalmazni nem is lehetett, mert a vizsgálatnál mintákat csak meglehetősen korlátolt számban lehetett szerepeltetni. B készüléket, a mely magyar elme szüleménye, a malmok Németországban buzabevásárlásoknál ma már széltében-hosszában alkalmazzák és a német molnárok ma már ott tartanak, hogy mikor búzát vásárolnak, a magyar készüléken vizsgálják meg odahaza a mintát és a szerint szabják meg az árat. Nálunk persze erre a malmok nem gondolnak. De nemcsak Németországban használják ezt a készüléket, hanem legújabban Japánba is vittek ki kettőt. Már most arra nem lehet várni, hogy a malmok maguktól kezdjék meg ezeket a lépéseket, és mivel én rendkívül sürgős feladatnak tartom, hogy minél előbb hivatalos analízisekkel jelenjünk meg a külföldön és megczáfoljuk mindazt, a mit a mi lisztünkről a románok mondottak, arra kérem a földmivelési minister urat, szerelje fel ezt a növénytermelési kísérleti állomást azzal a sokat kért kísérleti malommal, a mely kísérleti malom szükséges, hogy a búza minőségi vizsgálatára irányuló eljárásokat teljességében folytatni lehessen. Az egész belekerül 5—6000 koronába és ezzel az állomás olyan helyzetbe jut, hogy a sikérvizsgálatokat és ezenkívül a sikérpróbákat is a legteljesebb mértékben eszközölheti. Meg vagyok győződve, hogyha azután ezeket az adatokat a külföldön publikáljuk, mindjárt helyre fogjuk állítani a magyar liszt jó hírnevét és felteszem, hogy akkor a magyar malmok is ugyanolyan eljárást fognak követni, a mint követnek a németek és a bevásárlásoknál ők is annak a gazdának fognak többet adni a gabonájáért, a ki sikerben dus gabonát szállít. Es ezt meg is tehetik