Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-142

52 U2. országos ülés 1911 április 27-én, csütörtökön. minél többet nyerjen. A gazda csak a legrit­kább esetben parczellázza maga a birtokát, hanem rendesen jön egy közvetítő, a ki meg­veszi, a nélkül, hogy a maga nevére Íratná, hanem egyenesen ráíratja a kisbirtokosok nevére. S igen sok olyan esetet tudok, hogy ilyen parczellázó közvetítő rövid hónapok alatt befektetett pénzének 30—40°/o-át nyerte anél­kül, hogy ebből az állam csak egy fillérrel is részesedett volna, mert az állam még az átira­fcási illetéket is elveszítette azon átruházási ügylet után, a mely a gazda és a parczellázó között létrejött. így azután az ilyen parczel­lázásból sem a kisbirtokosnak, sem az államnak nincs haszna, sőt igen sok esetben a kisbirtokos tönkremenését is eredményezi. Herczeg!) Sándor: Ezek gyártják az amerikai . kivándorlókat! (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Bosnyák Géza: Ennél fogva kérem a t. kormányt, hogy a parczellázást ezen kinövései­től mentesítse, és ezért bizonyos mértékig ezt állami felügyelet alá kellene helyezni, (ügy van! a szélsöbaloldahn.) A mi a telepítést illeti, ha igazságos aka­rok lenni, meg kell vallanom, hogy az eddigi telepítés, sem a magán, sem az állami, a kívánt eredményt nem hozta meg. A telepesek rendesen nagyon kis vagyonnal biró emberek, vagyonta­lanok és így a szükséges pénzt is nélkülözik. Rendesen az első helyen a birtok vételára van bekebelezve és igy a birtokfelszereléséhez szük­séges pénzt nagyon nehezen tudják megszerezni. Az összeg, a melyet az előbbi kormány a par­czellázásra felvett, tényleg, hogy ha az évente meg van adva, lehetett volna kellő sikereket elérni. Igaz, hogy azt sem tartottam elegendő­nek. Hiszen Németország e czélra 200 millió márkát ad. A telepítés csak akkor teljesít misz­sziót, ha nagyszabású és előre megfontolt elv és rendszer szerint történik. A t. pénzügyminister ur tegnapelőtt a telepítésről beszélve, azt mondta, hogy rövid idő múlva lesz szerencsénk meggyőzni a t. házat arról, hogy a kormány más alapra helyezkedve ugyan, praktikus módon igyekszik ezt a kérdést megoldani az állam támogatásával, a mi ugyan nem tiz millió, hanem valamivel kevesebb, és a magánérdekeltség támogatásával, és méltóztassék elhinni t. képviselőtársaim, hogy habár ő gúnyo­lódik a felett, hogy itt altruisztikus alapon akarjuk e kérdést megoldani . . .« Tudomásom van arról a mozgalomról, a melyet a kormány indított egy ily intézet fel­állítása iránt, és a mely be akarja vonni a Magyar Földhitelintézetet, a Kisbirtokosok Or­szágos Földhitelintézetét, az Országos Központi Hitelintézetet és, gondolom, körülbelül másfél— három millióval járulna hozzá a bank meg­alapításához, Kezemben van azonban a Földhitelintézet­nek múlt évi jelentése, a melyben erre a kér­désre is kitér, és a midőn ezt ajánlja & részvé­nyeseknek elfogadás végett, a jelentésnek végén azt mondja, hogy ezek előterjesztése után nem mulaszthatjuk el hangsúlyozni, hogy bármeny­nyire üdvösnek is tartjuk az uj intézmény léte­sítését, ez magában véve megoldásnak nem tekint­hető, mert távolról sem elegendő a birtokpoli­tika, a helyes parczellázás és telepítés terén okvetlenül szükséges teendők mértékéhez képest, a melynek a nemzeti közgazdasági szempontok figyelembevételével sürgős szabályozását és meg­valósitását, a létező bajok halaszthatatlan meg­szüntetése végett, a törvényhozástól várjuk és kérjük. • E nagytekintélyű intézet tehát, a melynek kétségtelen hírnevéhez szó sem fór, maga is be­ismeri, hogy ezzel a létező bajokon nagy mér­tékben segítve nincs. Azzal a csekély összeggel, a mely most rendelkezésre áll, eredményes mun­kát végezni nem lehet, és igy addig, a míg nagyobb pénzt nem tud adni az állam, sokkal okosabb lenne a telepítésre használandó járadék­birtokok megszerzése. Ilyeneknek tartom én többek közt a kincstári birtokokat, a melyek tudvalévőleg végtelenül csekély, vagy majdnem semilyen jövedelmet sem hoznak. Mindenesetre nagyon fontos és elsőrendű kellék az, hogy a telepesek jól legyenek megválasztva, kellő szere­tettel és ragaszkodással viseltessenek a földhöz, melyet művelnek, mert csak így lesz belőlük a hazának erős támasza és igy adnak elég bizto­sítékot arra, hogy kellő felügyelet és ellenőrzés mellett megélni is tudnak. Elsőrendű érdeknek tartom, hogy a telepes községben magyar iskolák létesíttessenek és magyar papok alkalmaztassanak. (Helyeslés a szélsöbaloldalon!) A földmivelő nép érdekében igen fontos a szövetkezetek támogatása. (Helyes­lés a szélsöbaloldahn!) A magyar nemzet örök háláját, elismeré­sét érdemelte ki gróf Károlyi Sándor, a ki egyike volt az elsőknek, a ki felismerte e hazá­ban is, hogy a szövetkezésben van az erő. Kez­detben igen sok nehézséggel kellett ezeknek a szövetkezeteknek megküzdenie, de ma már öröm­mel mondhatom, hogy a szövetkezeti eszme nemcsak itthon hódit erősen, hanem kapcso­latba jutottunk az egész világ szövetkezeti moz­galmával, sőt a külföld is méltányolja e téren elért sikereinket. Nem akarok bővebben kiterjeszkedni a szö­vetkezet különböző válfajaira, de itt említem fel, hogy milyen üdvös, eredményes munkát vé­gez az Országos Központi Hitelszövetkezet és a vele egybekapcsolt vidéki hitelszövetkezetek se­rege mindenütt, hol a vezetés kellő intelligen­cziával biró ember kezében van. Talán legne­hezebb a fogyasztási szövetkezetek felvirágozta­tása, mert. ezek nagyobb felügyeletet és ellen­őrzési igényelnek és igy nagyon könnyen ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom