Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-142
52 U2. országos ülés 1911 április 27-én, csütörtökön. minél többet nyerjen. A gazda csak a legritkább esetben parczellázza maga a birtokát, hanem rendesen jön egy közvetítő, a ki megveszi, a nélkül, hogy a maga nevére Íratná, hanem egyenesen ráíratja a kisbirtokosok nevére. S igen sok olyan esetet tudok, hogy ilyen parczellázó közvetítő rövid hónapok alatt befektetett pénzének 30—40°/o-át nyerte anélkül, hogy ebből az állam csak egy fillérrel is részesedett volna, mert az állam még az átirafcási illetéket is elveszítette azon átruházási ügylet után, a mely a gazda és a parczellázó között létrejött. így azután az ilyen parczellázásból sem a kisbirtokosnak, sem az államnak nincs haszna, sőt igen sok esetben a kisbirtokos tönkremenését is eredményezi. Herczeg!) Sándor: Ezek gyártják az amerikai . kivándorlókat! (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Bosnyák Géza: Ennél fogva kérem a t. kormányt, hogy a parczellázást ezen kinövéseitől mentesítse, és ezért bizonyos mértékig ezt állami felügyelet alá kellene helyezni, (ügy van! a szélsöbaloldahn.) A mi a telepítést illeti, ha igazságos akarok lenni, meg kell vallanom, hogy az eddigi telepítés, sem a magán, sem az állami, a kívánt eredményt nem hozta meg. A telepesek rendesen nagyon kis vagyonnal biró emberek, vagyontalanok és így a szükséges pénzt is nélkülözik. Rendesen az első helyen a birtok vételára van bekebelezve és igy a birtokfelszereléséhez szükséges pénzt nagyon nehezen tudják megszerezni. Az összeg, a melyet az előbbi kormány a parczellázásra felvett, tényleg, hogy ha az évente meg van adva, lehetett volna kellő sikereket elérni. Igaz, hogy azt sem tartottam elegendőnek. Hiszen Németország e czélra 200 millió márkát ad. A telepítés csak akkor teljesít miszsziót, ha nagyszabású és előre megfontolt elv és rendszer szerint történik. A t. pénzügyminister ur tegnapelőtt a telepítésről beszélve, azt mondta, hogy rövid idő múlva lesz szerencsénk meggyőzni a t. házat arról, hogy a kormány más alapra helyezkedve ugyan, praktikus módon igyekszik ezt a kérdést megoldani az állam támogatásával, a mi ugyan nem tiz millió, hanem valamivel kevesebb, és a magánérdekeltség támogatásával, és méltóztassék elhinni t. képviselőtársaim, hogy habár ő gúnyolódik a felett, hogy itt altruisztikus alapon akarjuk e kérdést megoldani . . .« Tudomásom van arról a mozgalomról, a melyet a kormány indított egy ily intézet felállítása iránt, és a mely be akarja vonni a Magyar Földhitelintézetet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetét, az Országos Központi Hitelintézetet és, gondolom, körülbelül másfél— három millióval járulna hozzá a bank megalapításához, Kezemben van azonban a Földhitelintézetnek múlt évi jelentése, a melyben erre a kérdésre is kitér, és a midőn ezt ajánlja & részvényeseknek elfogadás végett, a jelentésnek végén azt mondja, hogy ezek előterjesztése után nem mulaszthatjuk el hangsúlyozni, hogy bármenynyire üdvösnek is tartjuk az uj intézmény létesítését, ez magában véve megoldásnak nem tekinthető, mert távolról sem elegendő a birtokpolitika, a helyes parczellázás és telepítés terén okvetlenül szükséges teendők mértékéhez képest, a melynek a nemzeti közgazdasági szempontok figyelembevételével sürgős szabályozását és megvalósitását, a létező bajok halaszthatatlan megszüntetése végett, a törvényhozástól várjuk és kérjük. • E nagytekintélyű intézet tehát, a melynek kétségtelen hírnevéhez szó sem fór, maga is beismeri, hogy ezzel a létező bajokon nagy mértékben segítve nincs. Azzal a csekély összeggel, a mely most rendelkezésre áll, eredményes munkát végezni nem lehet, és igy addig, a míg nagyobb pénzt nem tud adni az állam, sokkal okosabb lenne a telepítésre használandó járadékbirtokok megszerzése. Ilyeneknek tartom én többek közt a kincstári birtokokat, a melyek tudvalévőleg végtelenül csekély, vagy majdnem semilyen jövedelmet sem hoznak. Mindenesetre nagyon fontos és elsőrendű kellék az, hogy a telepesek jól legyenek megválasztva, kellő szeretettel és ragaszkodással viseltessenek a földhöz, melyet művelnek, mert csak így lesz belőlük a hazának erős támasza és igy adnak elég biztosítékot arra, hogy kellő felügyelet és ellenőrzés mellett megélni is tudnak. Elsőrendű érdeknek tartom, hogy a telepes községben magyar iskolák létesíttessenek és magyar papok alkalmaztassanak. (Helyeslés a szélsöbaloldalon!) A földmivelő nép érdekében igen fontos a szövetkezetek támogatása. (Helyeslés a szélsöbaloldahn!) A magyar nemzet örök háláját, elismerését érdemelte ki gróf Károlyi Sándor, a ki egyike volt az elsőknek, a ki felismerte e hazában is, hogy a szövetkezésben van az erő. Kezdetben igen sok nehézséggel kellett ezeknek a szövetkezeteknek megküzdenie, de ma már örömmel mondhatom, hogy a szövetkezeti eszme nemcsak itthon hódit erősen, hanem kapcsolatba jutottunk az egész világ szövetkezeti mozgalmával, sőt a külföld is méltányolja e téren elért sikereinket. Nem akarok bővebben kiterjeszkedni a szövetkezet különböző válfajaira, de itt említem fel, hogy milyen üdvös, eredményes munkát végez az Országos Központi Hitelszövetkezet és a vele egybekapcsolt vidéki hitelszövetkezetek serege mindenütt, hol a vezetés kellő intelligencziával biró ember kezében van. Talán legnehezebb a fogyasztási szövetkezetek felvirágoztatása, mert. ezek nagyobb felügyeletet és ellenőrzési igényelnek és igy nagyon könnyen ki