Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-160
180. országos ülés 1911 ügyre — összefoglalva az oktatásügy minden ágát — 76,887.000 K, közművelődési czélokra, művészetre, muzeumokra 5,725.000 K, a központi adminisztráczióra pedig, a kova a nyugdijakat és a kamatokat is számítom, 7,484.000 K, vagyis százalékosan kifejezve a vallásügyi adminisztráczió 10.1, az oktatásügyi 76.8, a közművelődési 5.7 és az adminisztratív költségekre 7.4%. Nagyon fontos az oktatásügy tagozását figyelemmel kisérni olyan szempontból, hogy az oktatásügy nagy osztályait és instituczióit liogyan alimentálja ezen költségvetés. (Halljuk ! Halljuk !) íme jut a 76.887 millióból a felsőbb oktatásra 11,772.000 K, a középiskolákra 13,665.000 K, a szakoktatásra 3 millió, a népnevelésre 48,455.000 korona, vagyis százalékokban kifejezve a népnevelés igénybe veszi az összköltség 63, a közép- j iskolák 17.7, a felsőbb oktatás 15.5 és a szakoktatás 3.9%-át. Ezen arány, ha a való képet mutatná, talán nem volna kielégítő, talán nem volna megnyugtató, de nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a felekezetek, a városok, községek, testületek nagy oktatásügyi terhet viselnek, hogy a szakoktatás egy része, a gazdasági katonai, egyéb szakképzés más tárczának kereteiben nyer mintegy 8 millió alimentácziót, Tehát mindaddig, mig a városok, községek és felekezetek háztartási statisztikája rendelkezésünkre nem áll, nem vagyunk képesek ezen arányt megállapitani. De kell, hogy ez komoly és állandó figyelmünk tárgyát képezze, mert csakis az arányos, minden irányú egyenletes fejlesztéssel érhetünk czélt, mert azon analfabétákon kivül, a kiket a népoktatási statisztika kimutat, vannak az élet más terén is analfabéták és azt hiszem, hogy az a körülmény, ha a szakképzés és az állami intézetek hiányai miatt ily analfabétákat találunk gazdasági, ipari és értelmi pályákon is, legalább oly súlyos tünet, mint az, mikor a népoktatás terén mutatkoznak analfabéták. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) Érdekes és megvilágítandó az a kérdés, hogy az adminisztráczió egyes ágainak dotácziója menynyivel növekedett e költségvetésben. A vallásügyi adminisztráczió többlete 1,235.000 K; a felsőbb oktatásé 1,627.000 K; a középiskoláké 1,220.000 K; a szakiskoláké 200.000 K; a népnevelésé 8,700.000 K ; a közművelődésé 214.000 K ; a központi igazgatásé 472.000 K. Azon óriási igény daczára tehát, melyet egyik költségvetési évtől a másikig a népnevelés kötelező törvényes intézkedések folytán 8,700.000 koronával támasztott, sikerült a minister ur bölcs körültekintésének és lelkiismeretes mérlegelésének mindenütt a beruházások más beosztása által megadni azon eszközöket, a melyek a fejlődésre és haladásra az egyes közoktatási ágaknál szükségesek. Annak kimutatása, hogy a tárcza minden egyes ágában hogyan történtek ezek a fejlesztések, talán inkább a részletekre tartozik és a részleteknél leszek bátor erre kitérni. Itt csak azt emlitem fel, hogy a pénzKÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. VIL KÖTET. május 19-én, pénteken, 473 ügyi bizottság megelégedésére sikerült a minister urnak a pénzügyi bizottságban tett nyilatkozata szerint a státusrendezések körül keletkezett igényeket méltányosan kielégíteni. Kijelentve, hogy a közoktatásügyi tárcza minden egyes intézményének tételeire a részletes vita során lesz szerencsém az óhajhoz képest a felvilágosítást megadni, a költségvetést általánosságban és részleteiben a pénzügyi bizottság nevében elfogadásra ajánlom, mert ennek minden tétele bizonyítja azon ideális, czéltudatos, lankadatlan és szakavatott munkásságot, a melyet a minister ur e téren eddig is kifejtett. (Élénk helyeslés és éljenzés és taps jobbról és a középen.) Elnök : A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister : T. képviselőház ! Midőn először van szerencsém tárczámat itt képviselni, kötelességemnek tartom kultúrpolitikám irányaival megismertetni a tisztelt házat. (Halljuk! Halljuk !) Mielőtt ezt tenném, méltóztassanak nekem megengedni, hogy egy őszinte vallomást tegyek és ez az, hogy akkor, mikor e tárcza ügyeinek vezetésére felszólittattam, akkor teljesen eltekintve a politikai viszonyoktól és a helyzettől, igen nehezen szántam el magamat arra, hogy e ministerium élére álljak, nemcsak azért, mert éreztem a felelősséget és a feladatok nagyságát, a melyek megoldásra várnak, hanem azért, mert tudtam azt, hogy igazán eredményes kultúrpolitikát csak akkor lehetne csinálnom, ha az összes parlamenti pártok osztatlan bizalmát bírhatnám, (ügy van 1 ügy van ! jobbfelöl.) és ebből kifolyólag teljes mértékben képes volnék eliminálni tárczám keretéből az összes pártpolitikai momentumokat. Tudom, hogy a parlamentarizmus természetéből kifolyólag az első lehetetlenség, de Ígérem, hogy azért a magam részéről mindent meg fogok tenni arra nézve, hogy az én tárczám keretéből a pártpolitikai momentumok feltétlenül kiküszöböltessenek. (Általános, élénk helyeslés.) Egy oly nemzet, a mely nehéz közjogi és még nehezebb nemzetközi helyzetben van, egy oly nemzet, a mely egy nálánál gazdaságilag fejlődöttebb és kultúra tekintetében is talán erősebb, mert nagyobb tradicziókkal rendelkező állammal kénytelen megosztani életét és vérét, egy oly nemzet igazán nem tehet jobbat, mint ha egész erejével ráveti magát a kultúrára és szövetkezik a létező legnagyobb hatalommal magával, a kultúrával és a kultúrának erős, elszakíthatatlan szálaival köti magát mind szorosabban, mind jobban, mind bensőségteljesebben ahhoz a földhöz, a mely az övé. (Elénk tetszés és helyeslés.) A kultúra által magát megedzve, felveszi a versenyt gazdasági téren a szomszédjával és kultúrája által teremt egy hatalmas, erős társadalmat, a melynek segítségével megállja azt a nehéz nemzetközi és közjogi pozicziót, a melybe beleékelte a sors. Egy ily viszonyok között létező nemzet kultúrájának, nézetem szerint, intenzivebbnek és nemzetiebbnek kell lenni, (ügy van ! 60
