Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-160

180. országos ülés 1911 ügyre — összefoglalva az oktatásügy minden ágát — 76,887.000 K, közművelődési czélokra, művé­szetre, muzeumokra 5,725.000 K, a központi ad­minisztráczióra pedig, a kova a nyugdijakat és a kamatokat is számítom, 7,484.000 K, vagyis száza­lékosan kifejezve a vallásügyi adminisztráczió 10.1, az oktatásügyi 76.8, a közművelődési 5.7 és az adminisztratív költségekre 7.4%. Nagyon fontos az oktatásügy tagozását figye­lemmel kisérni olyan szempontból, hogy az ok­tatásügy nagy osztályait és instituczióit liogyan alimentálja ezen költségvetés. (Halljuk ! Halljuk !) íme jut a 76.887 millióból a felsőbb okta­tásra 11,772.000 K, a középiskolákra 13,665.000 K, a szakoktatásra 3 millió, a népnevelésre 48,455.000 korona, vagyis százalékokban kifejezve a nép­nevelés igénybe veszi az összköltség 63, a közép- j iskolák 17.7, a felsőbb oktatás 15.5 és a szak­oktatás 3.9%-át. Ezen arány, ha a való képet mutatná, talán nem volna kielégítő, talán nem volna megnyug­tató, de nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a felekezetek, a városok, községek, testületek nagy oktatásügyi terhet viselnek, hogy a szak­oktatás egy része, a gazdasági katonai, egyéb szakképzés más tárczának kereteiben nyer mint­egy 8 millió alimentácziót, Tehát mindaddig, mig a városok, községek és felekezetek háztartási statisztikája rendelkezésünkre nem áll, nem va­gyunk képesek ezen arányt megállapitani. De kell, hogy ez komoly és állandó figyel­münk tárgyát képezze, mert csakis az arányos, minden irányú egyenletes fejlesztéssel érhetünk czélt, mert azon analfabétákon kivül, a kiket a népoktatási statisztika kimutat, vannak az élet más terén is analfabéták és azt hiszem, hogy az a körülmény, ha a szakképzés és az állami inté­zetek hiányai miatt ily analfabétákat találunk gazdasági, ipari és értelmi pályákon is, legalább oly súlyos tünet, mint az, mikor a népoktatás terén mutatkoznak analfabéták. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) Érdekes és megvilágítandó az a kérdés, hogy az adminisztráczió egyes ágainak dotácziója meny­nyivel növekedett e költségvetésben. A vallás­ügyi adminisztráczió többlete 1,235.000 K; a felsőbb oktatásé 1,627.000 K; a középiskoláké 1,220.000 K; a szakiskoláké 200.000 K; a nép­nevelésé 8,700.000 K ; a közművelődésé 214.000 K ; a központi igazgatásé 472.000 K. Azon óriási igény daczára tehát, melyet egyik költségvetési évtől a másikig a népnevelés kötelező törvényes intézke­dések folytán 8,700.000 koronával támasztott, sikerült a minister ur bölcs körültekintésének és lelkiismeretes mérlegelésének mindenütt a beruhá­zások más beosztása által megadni azon eszkö­zöket, a melyek a fejlődésre és haladásra az egyes közoktatási ágaknál szükségesek. Annak kimuta­tása, hogy a tárcza minden egyes ágában hogyan történtek ezek a fejlesztések, talán inkább a rész­letekre tartozik és a részleteknél leszek bátor erre kitérni. Itt csak azt emlitem fel, hogy a pénz­KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. VIL KÖTET. május 19-én, pénteken, 473 ügyi bizottság megelégedésére sikerült a minister urnak a pénzügyi bizottságban tett nyilatkozata szerint a státusrendezések körül keletkezett igé­nyeket méltányosan kielégíteni. Kijelentve, hogy a közoktatásügyi tárcza minden egyes intézményének tételeire a részletes vita során lesz szerencsém az óhajhoz képest a felvilágosítást megadni, a költségvetést általános­ságban és részleteiben a pénzügyi bizottság nevé­ben elfogadásra ajánlom, mert ennek minden tétele bizonyítja azon ideális, czéltudatos, lanka­datlan és szakavatott munkásságot, a melyet a minister ur e téren eddig is kifejtett. (Élénk helyeslés és éljenzés és taps jobbról és a középen.) Elnök : A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi mi­nister : T. képviselőház ! Midőn először van sze­rencsém tárczámat itt képviselni, kötelességemnek tartom kultúrpolitikám irányaival megismertetni a tisztelt házat. (Halljuk! Halljuk !) Mielőtt ezt tenném, méltóztassanak nekem megengedni, hogy egy őszinte vallomást tegyek és ez az, hogy akkor, mikor e tárcza ügyeinek vezetésére felszólittat­tam, akkor teljesen eltekintve a politikai viszo­nyoktól és a helyzettől, igen nehezen szántam el magamat arra, hogy e ministerium élére álljak, nemcsak azért, mert éreztem a felelősséget és a fel­adatok nagyságát, a melyek megoldásra várnak, hanem azért, mert tudtam azt, hogy igazán ered­ményes kultúrpolitikát csak akkor lehetne csinál­nom, ha az összes parlamenti pártok osztatlan bi­zalmát bírhatnám, (ügy van 1 ügy van ! jobbfelöl.) és ebből kifolyólag teljes mértékben képes volnék eliminálni tárczám keretéből az összes pártpolitikai momentumokat. Tudom, hogy a parlamentarizmus természeté­ből kifolyólag az első lehetetlenség, de Ígérem, hogy azért a magam részéről mindent meg fogok tenni arra nézve, hogy az én tárczám keretéből a pártpolitikai momentumok feltétlenül kiküszö­böltessenek. (Általános, élénk helyeslés.) Egy oly nemzet, a mely nehéz közjogi és még nehezebb nemzetközi helyzetben van, egy oly nemzet, a mely egy nálánál gazdaságilag fejlődöttebb és kultúra tekintetében is talán erősebb, mert nagyobb tradicziókkal rendelkező állammal kénytelen meg­osztani életét és vérét, egy oly nemzet igazán nem tehet jobbat, mint ha egész erejével ráveti magát a kultúrára és szövetkezik a létező legnagyobb hatalommal magával, a kultúrával és a kultúrának erős, elszakíthatatlan szálaival köti magát mind szorosabban, mind jobban, mind bensőségtelje­sebben ahhoz a földhöz, a mely az övé. (Elénk tetszés és helyeslés.) A kultúra által magát meg­edzve, felveszi a versenyt gazdasági téren a szom­szédjával és kultúrája által teremt egy hatalmas, erős társadalmat, a melynek segítségével megállja azt a nehéz nemzetközi és közjogi pozicziót, a melybe beleékelte a sors. Egy ily viszonyok között létező nemzet kultúrájának, nézetem szerint, inten­zivebbnek és nemzetiebbnek kell lenni, (ügy van ! 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom