Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-155
255. országos ülés 1911 május 13-án, szombaton. 353 szét tekintetében az országban létesült mozgalmat, a melyet annak idején, a mint mindnyájan tudjuk, Szemere Miklós indított meg, a mikor kezdte az ifjúságot buzdítani, nagy költségekkel lövészkázat is állított elő, nagy versenyeket rendezett, roppant nagy dijakkal és mindig felvette a feltételek közé a katonai fegyver basználatát. B mozgalom iránt mások érdeklődvén, többek közt én is, Jekelfalussy honvédelmi ministert is megnyertük az ügynek, ugy hogy elhozta azt a t. ház elé, és mint tetszik tudni, a költségvetésbe magába nagyobb összeg van e czélra, a lövészetnek az ifjúság körében terjesztésére felvéve. Később jött Hazai t. honvédelmi minister ur, a ki ép ugy mint elődje, szintén nagy érdeklődéssel viseltetett a kérdés iránt, és azt felkarolta, ugy hogy elértük azt, és én az ügy érdekében szükségesnek tartom, hogy ezt a házban, a nagy nyilvánosság előtt is konstatáljam, elértük azt, hogy egy kimutatás szerint, a mely nem rég jutott rendelkezésemre, a különféle kurzusok száma, a hol a lövészetet tanulják, Magyarországon már 204-re megy. Ezek mind tisztek vezetése alatt működnek, ott, a hol honvédségi helyőrség van, honvédtisztek vezetik, a hol nincs honvédség, ott közös hadseregbeli tisztek. Nagy eredménynyel működnek, ugy, hogy ma már a következő testületek állítottak fel lövészeti iskolát: elemi népiskola 1, középiskola 111, polgári fiúiskola 7, tanítóképző intézet 7, ipari szakiskola 3, kereskedelmi szakiskola 10, különleges iskola, nevelőintézet, szaktanfolyam 9, főiskola 8, lövészegyesület 3, sportegyesület 9, ifjúsági egyesület 36. Összesen, a mint mondtam 204 ilyen kurzus van; el vannak terjedve az egész országban, és nemcsak az intelligens ifjúság körében. A kultuszminister ur készséggel csatlakozott a honvédelmi minister tervéhez, és megengedte, hogy a lövészetet a középiskolákban terjeszszék, ugy hogy ma már az egyéves önkéntesek 60°/o mikor bevonul katonai szolgálatra, a lövészetben ki van képezve. Azonkivül ifjúsági egyesületek is gyakorolják, és erre fektetem a fősúlyt. Ifjúsági egyesület van már 36 az országban, még j>edig nagyon érdekes lesz, ha felsorolom ezek jegyzékét (Halljuk 1 Halljuk! Olvassa): biharpüspöki református ifjúsági egylet, beregszászi, hajdúböszörményi, vihnyepeszerényi, Mezőtúr nagyvárosi és Mezőtúr újvárosi ifjúsági egyesület, kassai és eperjesi katholikus legényegyesület, paripási katholikus ifjúsági egyesület, nyitrai katholikus tanonezotthon, kassai kereskedőit jak köre, késmárki kereskedő és iparos ifjak egylete, rahói és sajókereszturi ifjúsági lövésztanfolyam, keresztényszigeti, kisdisznódi, nagydisznócli, szászhermányi, szenterzsébeti, doborkai, homoródi, kiscsüri, kisekemezői, kőhalmi, nagyapoldi, nagycsüri, omlási, péterfalvai, nagyekemezői, riomfalvai, sellembergi, szászegerbegyi, szászsebesi, szászIÉFVH. SAPLÓ, 1910 1915. VII. KÖTET, orbói, szerdahelyi, kelneki evangélikus ifjúsági egyleti. Mondom, a lövészet mind jobban és jobban kezd az országban terjedni. Az ember el van telve csodálkozással, ha hallja az eredményeket azoktól, kik ezen egyesületekben a tanítást vezetik. Különben azt hiszem, t. képviselőtársaim közt már nagyon soknak volt alkalma látni, hogy ez az országban mindig jobban és jobban terjed, és nem kell itt nekem hangsúlyoznom, hogy ez az ország vódképességét és fizikai erejét mennyire növelné. Már most én abban a nézetben vagyok, hogy olyan hadköteles fiatalemberek, kik bevonulásuk alkalmával egy katonai vizsgáló-bizottság előtt katonai fegyverrel a lövészetből egy olyan vizsgát tudnának letenni, a mely őket legelső rangú lövészeknek tüntetné ki, azonkivül ki tudnák mutatni, hogy legalább két esztendeig egy ifjúsági lövész-egyesületnek tagjai voltak és a katonaságnál magukat kifogástalanul viselik, azok részére a védtörvényben magában ki kellene mondani, hogy megengedtetik nekik, hogy csak egy esztendőt szolgáljanak ténylegesen. Ne tessék hinni, t. képviselőház, hogy egy ilyen vizsga letétele könnyű dolog volna, hogy ehhez elég egy kurzust végezni. Mennyi munkába kerülne ez azoknak a fiatalembereknek! Hogy valaki kitűnően tudjon a katonai fegyverrel bánni, hogy elsőrangú lövész legyen, ahhoz nagy gyakorlat kell, arra annak a fiatalembernek talán több idő lesz szükséges, mint az az esztendő, a mit a katonaságnál a vizsga sikeres letétele által megtakarítana. Azután tessék azt venni, hogy a ki esztendőkig folyton a lövészettel foglalkozik, folyton gyakorol, folyton lőtereken, a szabadban dolgozik, a kit folyton gondolat foglalkoztat, hogy ezt a czélt el akarja érni, az, mikor bevonul, fizikai és szellemi tekintetben, önérzet szempontjából többet fog érni, mint az a katona, ki ott már egy esztendeig szolgált. Olcsó sem lenne ez, mert ennek az előképzettségnek a megszerzése igen sok kiadással járna, mennyit kellene annak az illetőnek gyakorolnia, mennyi töltényt vásárolnia, mig ezt eléri. En tehát kérném az igen t. honvédelmi minister urat, hogy ezt a kérdést, melyet ő már elvileg helyeselt azáltal, hogy, mint kijelentette, az uj védtörvényben a fegyvergyakorlatokban kivan rekompenzácziót nyújtani, újból megfontolni szíveskedjék. Milyen lendületet adna ez az ifjúsági lövészetnek, s milyen hasznát venné a hadsereg annak, hogy — a mi nagyon könnyen elérhető épen azáltal, ha ilyen premiumokat adunk — csaknem minden fiatalember, ki a hadseregbe kerül, teljesen kész lövész volna. Az az ellenvetés sem állhat meg, hogy a reform sok embert vonna el ezzel a hadseregtől, mert hiszen az a vizsga nem lenne könnyű, hanem nagyon nehéz lenne, és alig hiszem, hogy akadna 2—3000 olyan katona a monarchia 50 millió lakosa 45