Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-146

146 U6. országos ülés Í9Í1 Felekezeti differenczia sincs a gyárosok között, • a kik bármilyen vallásfelekezethez tartozzanak is, mert egészen szépen megértik egymást különböző felekezetek is, hogy igy saját üzleti érdekeiket biztosítsák. Lehet, hogy kint az életben nincsenek megelégedve egymással, de a mikor üzleti érdekekről van szó, minden más szempont eltörpül és . előtérbe nyomul az üzleti érdek. Ennek a magyar gazdáknál is előtérbe kellene nyomulni. Hogy a magyar gazdaközönség most némileg kedvezőbb helyzetben van, tulaj donképen ezt sem magának köszönheti. Ha nem lenne autonóm vámtarifánk ; ha Németország nem hozta volna be a legtöbb kedvezmény elvén alapuló vámtarifákat, akkor a magyar gazdaközönség a mainál lényegesen rosszabb helyzetben lenne, mert saját inicziativajából nem tesz semmit. Mándy Samu t. képviselőtársam — és pedig egészen helyesen — felvetette azt az ideát, hogy bár most a gabonaárak magasabbak és a húsnak az ára is magas, ez azért van, mert rossz a termés és a rossz takarmánytermések következtében a jószágállomány egy nagy részét kivitték az országból ; ha azonban ismét jó termés lesz és néhány éven keresztül megfelelő mennyiségű takarmányt kapunk, a gabonának is és a jószágnak az ára is csökkenni fog. Ke gondolja senki, hogy a gazdának a mai árak mellett valami túlságosan rózsás lenne a helyzete. Ha megengedi a t. ház, egy kis számítást leszek bátor bemutatni abból, hogy főtermelvényiinknél, a búzánál, a mire Magyarországon, sajnos, még mindig bazirozva van a gazdaság, mit keresünk a mostani kedvezőnek nevezett viszonyok mellett, egy katasztrális holdnyi búzaterület megművelésénél. Felvehetjük, hogy egy katasztrális hold búzatermés jó esztendőban 800 K értéket képvisel; ennek 414%-os kamata 36 K ; ehhez hozzászámítandó az adó az összes járulékokkal, a mi itt tulaj donképen az adónak kétszeresét jelenti és a mit én, az átlagon alul, 7 K-ban állapitok meg ; a költségekhez számítottam háromszori szántást 19 K-ban, a mi a mai igaerőt, najsszám- és munkabérviszonyokat tekintve, inkább kevésnek, mint soknak mondható ; felvettem továbbá háromszori fogasolásra és hengerelésre 4 K 50 fillért; vetési munkálatokra 2 K-t; vetőmagokra 21 K-t; triőrözésre előkészítő és csóvázási munkálatokra egy koronát; irtásra, fogasolásra, hengerelésre katasztrális holdanként 3 koronát; aratási munkálatokra az országos átlagban megállapított 770 kg. búzának 10%-át, vagyis 16 K 20 fillért; behordási és összerakási munkára — iga és munkaerővel együtt — 7 K-t; cséplési munkálatokra — gép, munkás, szén, olaj és az összes mellékkiadások — 12 K-t; a magtárba való behordásra, rostálásra és esetleges lapátolásra 1 K 50 fillért; a vasúthoz való fuvarozásra 2 K 10 fillért; 1%-os apadásra 1 K 50 fillért, — a mi összesen : 133 K 80 fillért tesz ki, vagyis egy katasztrális hold búzának megművelése ennyibe kerül. május 3-án, szerdán. Ha már most az országos átlagot veszem, azt találom, hogy 770 kg-ban van megállapítva az országos átlag, a mi, 21 koronájával számítva a búzát, 164 koronát eredményez. 21 koronát azért számítottam, mert kezdetben, az aratás •után, a búza lényegesen olcsóbb, — nem Budapesten, hanem lenn a termő állomáson — de 21 koronájával számítom azért is, mert a gazdaközönség most, a mikor az árak emelkednek, már régen eladta a maga termését. Ilyen számítás mellett 30 koronája maradna annak a gazdának egy katasztrális hold búza után, a mi azonban szintén csak látszólagos és nem tényleges haszon, mert még mindig nem vettem számításba a trágyázás költségeit, a melyekből tudvalevőleg mintegy 50%-ot szoktak a búzára számítani. Ezzel szemben azonban elismerem, hogy nem vettem számításba a szalmatermést sem, de nem vettem számításba a műtrágyázási költségeket sem. Tudvalévő dolog, hogy Magyarországon a búzának legalább J

/

6 részét műtrágyázzák is, a mi szintén hozzájárult ennek az eredménynek létrehozásához. Én ezt nem vettem számításba, tekintettel arra, hogy erre nézve biztos adataim nincsenek. Még egy nagyon fontos körülmény van, a melyet nem vettem számításba, t. i. ez az átlag az őszi búza átlaga, pedig tudvalevőleg a tavaszi búza átlaga sokkal rosszabb, mint az őszi búzáé. Egy további körülmény, a melyet figyelmen kivül hagytam, az, hogy legjobb meggyőződésem szerint ezen 770 kgros holdankénti átlag még redukálódni fog, vagyis midőn a termés végeredményé országos átlagban ki fogjuk mutatni, akkor nem fogunk ekkora átlagot kapni. Már pedig, ha csak 50 kilóval kevesebb is az átlag annál, a mely a hivatalos kimutatásban foglaltatik, ez már 10-50 K-val rontja le ezen számítás eredményét. Vagyis ma sem olyan rózsás a gazda helyzete, a minőnek mondják és nem olyan lukrativ a gazdálkodás, a minőnek hiszik. Pedig Magyarországon nemcsak minekünk, a gazdáknak, hanem mindenkinek arra kellene törekednie, hogy itt a gazdálkodás lukrativ legyen. Gyakran halljuk a panaszt, hogy milyen drága a huza és a hus, hogy a szegény ember nem tud megélni és egyáltalán nincs módjában húst vásárolni, pedig azoknak, a kik nyilt fejjel gondolkoznak és nyitott szemmel néznek körül, ilyen nyerstermelő országban sohasem volna szabad panaszkodniuk a miatt, hogy a nyerstermények ára magas, mert hiszen tudvalevőleg magába Ausztriába csak búzában 19 millió métermázsát exportálunk. Nem mellékes dolog, hogy ezt a 19 millió métermázsát milyen áron adjuk el. Eladtuk már 13 K-án is és 26 K-án is, de én nem a szélsőségekre hivatkozom, hanem azt mondom, hogy ha 10 K-val drágábban adjuk el búzánkat annak mostani olcsó áránál, akkor ez mintegy 200 millió K többevételt jelent Magyarországra nézve és ha az a magyar gazda feladatának magaslatán fog állani, akkor ezen 200 millió K-ból és azokból a miihók-