Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-145
Ib5. országos ülés l ! Jll május 2-án, kedden. 125 osztrák kollégájának hat milliós összegével szemben. Állategészségügyi dolgokban igen sok zaklatásnak és kellemetlenségnek van kitéve a gazdaközönség, a polgárság, a miért is mindazok a nemes, azok az agilis fejlesztési törekvések, sok tekintetben hiábavalók. Nagyon sok kellemetlenségtől mentenők tehát meg a polgárságot és a gazdaközönséget, ha a már bevált védő oltóan}>-ag szérumokat kötelezővé és lehetőleg ingyenessé tennők. Én hiába oltok és hiába védekezem gazdaságomban, ha nem védekezik szomszédom, vagy alkalmazottja. Vannak már egészen bevált oltóanyagszérumok, különösen az antraksz, sertésorbáncz ellen lehet eredménynyel oltani, azonkivül a serczegő üszög ellen stb., tehát igen könnyen elkerülhetnők e zárlattal való zaklatásokat is, ha az oltószérum alkalmazását kötelezővé és lehetőleg ingyenessé is tennők. Erre nézve szintén leszek bátor határozati javaslatot benyújtani. A ménesbirtokon folytatott, az előadó ur által is emiitett gazdálkodásnak is feltétlen hive vagyok olyan értelemben, hogy, habár ráfizetéssel jár is, az ott termelt kultúrnövények magvai a gazdák között szétosztassanak, mivel jól tudjuk, hogy a folytonos termeléssel minden növény vészit a speczialitásából. Különösen nálunk a búzatermelés folyik túlsúlyban s különösen e tekintetben nagy hivatása van nemcsak a ménesbirtokoknak, hanem a többi gazdasági intézeteknek és mintaterületeknek is, nehogy az történjék, a mi 1909-ben történt, hogy a nagy magyar Alföldön egész Csongrádtól Szabolcsig alig 1—1*5 métermázsás termés volt és jöttünk kérelmezni a földmivelésügyi minister úrhoz vetőmagért — akkor ugyanis szó volt az Országos Gazdasági Egyesületnél valami magnemesitő intézet felállításáról, minthogy be van bizonyitva, hogy a magyar búza veszített a speczialitásából — felfrissítés czéljából is, de meg azért is, mert kevés kényszerezett vetőmagunk volt. Ezért azon voltunk, hogy kapjunk napi árban abból a vetőmagból. Ha már ugy is ráfizetünk, — mert miénk a birtok — miért kell egy koronával a napi áron felül önmagunkon nyerészkedni 1 hiszen azt a kulturális czélt kellene szolgálnunk, hogy megfelelő jó vetőmag osztassék ki a gazdaközönségnek a felfrissités és a többtermelés érdekében; örömmel üdvözlöm a földmivelésügyi minister ur azon gondoskodását, hogy a vizszabályozás czéljaira felvett 6 millióból a Dráva-szabályozásra Barstól Gyékényesig terjedőleg 520.000 K-t illeszt be, csak arra kérem, méltóztassék azt mielőbb végre is hajtatni, mert ott már igazán türhetlen állapotok vannak, a mennyiben a Dráva, sebes viz lévén, eliszapolja, elszaggatja a partokat, ugy hogy ottlévő községek 20—30 holdnyi földjeit rakja át a túlsó oldalra, sőt mondhatom, hogy az ország határa sincs egyáltalában megállapítva, már pedig nemcsak az egyes parti birtokosoknak, hanem az országnak is evidens érdeke az, hogy határa precziz meg legyen állapitva. Ott elterülő községeink, mint Tótujfalu, Pálfalu, Révfalu, Drávaszentmárton, Drávakeresztur, Potony, SzentBorbás stb., minden alkalommal jönnek panaszra, hogy az egyiknek 30, a másiknak 20 hold földjét vitte a viz odaát, ennyire meg vannak károsítva, és akárhogy művelik is földjeiket, ki vannak téve annak, hogy azokat a Dráva egyszerre eliszapositja és a túlsó oldalra teszi. Ismételten kérem tehát a földmivelésügyi minister urat, hogy méltóztassék ezt a munkálatot mielőbb végrehajtatni. A belvízrendezés dolgában kerületemnek nagy a sérelme,mely már mondhatom, több mint negyven esztendő óta orvos ulatlanul van. Már per is folyik az uradalmak és az érdekelt községek közt. Kiküldetett már oda a kulturmérnökség, a mely próbaméréseket és számításokat is eszközölt. Ott mintegy ezer katasztrális hold rétje az érdekelt községeknek általában nem, vagy alig hoz jövedelmet a miatt, mert a közbenső u. n. mihályfai uradalomnak egy nagyobbszabású vízimalma és annak hajtóművét 80 cmtr. lemélyítéssel odább kellene megépíteni. 0 ezt nem akarja semmikép és igy a polgárságnak ezer kat. holdnyi nagy területén, melyre égető szükség volna ál'attenyésztés szempontjából is, sovány, hasznavehetetlen széna terem és egyáltalában alig képesek használni, mert a felső részekről oly rohamosan zúdul le a viz, hogy ha időközben, mikor még sekélyebb a viz, tudják is kaszálni, de hirtelen jövő zápor után annyira megárad ez a mocsaras hely, hogy ott összetakarított szénájukat is elviszi, sőt czövekkel kipányvázott jószágukat is alig tudják kimenteni a veszedelemből. Elképzelhetjük, miután ezer kat. holdja ez nyolcz községnek, és pedig Gyöngyösmellék, Pettend, Kistamási, Molvány, Pata, Poklosi, Apáti, Sornogyviszló községeknek, hogy évenként 80— 100.000 korona kárt vallanak e miatt. Különben valószínű, hogy rövidesen leszek bátor ezen ügyben küldöttséggel is alkalmatlankodni a földmivelésügyi minister urnái, mert ez egy lehetetlen állapot, hisz negyven év óta állnak perben ezek a községek, és nem tudják semmi hasznát venni ennek az ezer kat. holdat kitevő, sok szénát adó rétjüknek, mely különben, ha a viz lecsapolva volna, igen jó természetű rétté válnék. A gazdasági szakoktatást illetőleg feltétlenül szükséges, hogy az minél gyakorlatiasabbá tétessék. Mindenesetre szükséges, hogy a felsőbb oktatás a legszélesebben legyen kultiválva, de különösen nagy szükség van az alsóbbfokú gazdasági oktatás minél szélesebb körben való elterjesztésére és népszerűvé tételérc. Teljesen helyeslem a földmivelésügyi minister ur azon intézkedését, hogy az ismétlőiskolák vezetésére külön tanfolyamot áhított be. E mellett szükséges még az, hogy a preparandiáknál és a theológiáknál is kötelezőleg forsziroztassék a gazdasági oktatás kérdése, mert hiszen ennek ők maguk is hasznát veszik az illetők, mivel sok helyt még naturaliában kapják a fizetc-
