Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-120
58 120. országos ülés 191i márczius U-én, szombaton. községekben viszont a község is mindig a legszegényebb. A mellett nem leket azt állítani, hogy ezeknek a gyermekeknek a nevelése tisztára vagy épen a község javára történnék, mert hiszen az elhagyott gyermekek felnevelése közérdek, a mellett azok a gyermekek felneveltetésük után rendesen nem az illető községben szoktak letelepedni, hanem rendszerint nagyobb városokban, vagy teljesen idegenben keresik meg a kenyerüket, tehát nem az illető község, hanem más község javára élnek, más község javára adóznak. Ugyanezzel a kérdéssel együtt tárgyalja a szegényügy kérdését több kérvény, hivatkozva itt is arra, hogy a törvényes szabályok szerint egyes szegényeket, a kik saját magákat fentartani nem képesek, vagy a kiket rokonságuk eltartani nem bir, az illető község köteles gondozásba és ápolásba venni. Igaz ugyan, hogy mindkét törvény, ugy a gyermekvédelmi, mint a szegényügyről szóló törvény ad egy segitséget, egy kivételes intézkedést, nevezetesen az egyes vármegyékben levő községek a gyermekvédelem és a szegényügy költségeinek fedezésére szövetségekké alakulnak, továbbá a gyermekvédelem költségeinek viselésére az egyes községek a törvényhatóságtól, nemkülönben a kormánytól segélyt kérnek. A helyzet ma az, hogy a törvényhatóságnak és az államkormánynak ez a segélye, a mely tulaj donképen kivételes iatézkedés lenne, jóformán rendszerré vált, ellenben sem a törvényhatóságoknak, sem pedig az államnak erre szolgáló alapja nem elegendő arra, hogy a községekről a vállaikra túlságos nagy salylyal nehezedő terhet levegye. A kérvények azt kérik az országgyűléstől, intézkedjék az országgyűlés az iránt, hogy a szegényügy és a gyermekvédelem országosan rendeztessék, még pedig akképen, hogy a szegényellátás összes költségeit az államkincstár viselje. Különben pedig a gyermekvédelem terén ugy a mint ma a hét évet be nem töltött elhagyottaknak nyilvánított gyermekek gondozási költségeit az államkincstár viseli, a 7. és 15. életév között levők gondozási és ápolási költségeit is az államkincstár viselje. A kérvényi bizottság javasolja, hogy a kérvények adassanak ki a belügyministernek. Gr. Draskovich János jegyző: Kammerer Ernő! Kammerer Ernő: T. képviselőház ! A legnagyobb : szimpátiával hallottam az indokolást, a melyet a kérvényi bizottság előadója előterjesztett és csakugyan osztozom minden szavában, a melyet ugy a gyermekek elhelyezésére, mint a szegényügy rendezésére vonatkozólag elmondott. De megvallom, épen ezek az indokok bírnak engem arra, hogy az ő indítványát megtoldjam és arra kérjem a t. házat, hogy pártolólag adja ki ezeket a kérvényeket a belügyministernek. (Helyeslés.) Fontosabb, égetőbb és a népnek épen legalantasabb rétegeire kihatóbb kérdést igazán nem tárgyalhat, ez a ház hamarjában, és csakugyan elvárható, hogy ezt tőle telhetőleg megoldani és segíteni is igyekezzék. (Helyeslés.) Polónyi Géza: De a protekcziót ki kellene zárni! (Felkiáltások jóbbfélöl: Mindenütt!) Mindenütt ! Elnök: Kíván még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Rakovszky Iván előadó: T. képviselőház! A magam részéről tökéletesen osztom igen tisztelt képviselőtársam nézetét és äz ő általa ajánlott elintézéshez magam is hozzájárulok, annál is inkább, mert a gyermekvédelemmel és a szegényügy rendezésével egybekötött intézkedések nem csupán humanisztikus és szocziális szempontokból nem felelnek meg annak, a mit tulaj donképen elvárni és igényelni lehetne ettől az intézménytől, hanem gyakorlatilag is igen sok nehézséget okoznak, a mennyiben a közigazgatási hatóságok éjien a kérdés nem helyes rendezése foly r tán a községekkel és a községi elöljáróságokkal szemben nehézségeket és vitákat támasztanak. Ismétlem, szívesen hozzájárulok a módosításhoz. Elnök : Miután maga az előadó ur is hozzájárult a Kammerer Ernő képviselő ur által beterjesztett módosításhoz, azt hiszem, méltóztatnak hozzájárulni, hogy a kérvények a módosítás értelmében a kérvényi bizottság javaslatától eltérőleg pártolólag adassanak ki a belügyministernek. (Helyeslés.) Következik Besztercze-Naszód vármegye kérvénye a rendezett tanácsú városok rendőrkapitányai minősítésének törvényhozási szabályozása tárgyában. Rakovszky Iván előadó: T. képviselőház! A rendezett tanácsú városok rendőrkapitányai minősítésének törvényhozási szabályozása tárgyában Besztercze-Naszód vármegye kérvénynyel fordul az országgyűlés képviselőházához. Hivatkozik arra, hogy az 1883 : 1. t.-cz., tehát a minősítési törvény a rendezett tanácsú városok rendőrkajütányainak minősítését egyáltalán nem határozza meg és ezen a törvényen kívül sincs más oly törvény, a mely a rendezett tanácsú városok rendőrkapitányainak minősítéséről intézkednék. A rendőrkapitányok e minőségükben nagyon sok jogi természetű, jogi ismereteket és jogi tudást igénylő kérdést intéznek el, továbbá a rendezett tanácsú városok tanácsának tagjai, a melyben többnyire jogvégzett egyénék ülnek és azokkal egyforma tanácskozási és szavazási joggal bírnak, méltányos volna megkívánni a rendezett tanácsú városok rendőrkapitányaitól, hogy valamelyes jogi minősítésnek volnának alávetve. A kérvény szerint ilyen minősítés volna legalább , a jogakadémia elvégzése, legkevesebb egyévi gyakorlat vagy egy ügyvédi irodában, vagy a , bíróságnál, és legalább háromévi próbaszolgálat • valamelyik rendőrségnél. A kérvényi bizottságnak a javaslata az, mél; tóztassék ezen kérvén) ? t kiadni a belügyminister; urnak.
