Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-120

120. országos ülés 1911 márczius 11-én, szombaton. 57 Minden ok a mellett szól, hogy a törvényhozás a maga erkölcsi súlyával támogassa Kassának ezt a kérelmét, mert hisz a felvidéki magyarságnak és annak a nagy kulturvárosnak egész struktúrája, egész társadalmi élete igen alkalmas arra, hogy a magyar nemzet szempontjából teljesitse mindazokat a feladatokat, a melyeket az egyetemen nevelt uj generáczióval szemben Budapest már nem tud telj esi teni. A mi egészséges társadalmi életünk kifejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyetemek mennél inkább deczentrahzálódjanak és mivel Kassa első helyen van azok között, a melyek ebben az irányban a maguk részéről is hajlandók az áldozatok legnagyobb mértékét meghozni, — tudomásom van róla, hogy Kassa maga egy millió koronát ajánlott föl erre a czélra — nagyon kérem a t. házat, hogy a magyarságra való tekintettel, Kassának nagy történelmi tradiczióira való tekintettel és arra való különös tekintettel, hogy Kassa mint kulturváros ma is első helyen áll az országban, és áldozni is kész e czélra, méltóztassék ezt a kérvényt pártolókig kiadni a kormánynak. (Helyeslés jóbbfelől.J Elnök: Kérdem, kiván-e még valaki szólni ? (Nem!) Ha szórni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a szó. Gr. Haller József előadó: T. ház! Legnagyobb sajnálatomra nem járulhatok hozzá Csermák Ernő és Huszár Károly t. képviselőtársaim indítványaihoz és pedig abból az okból, a melyből Csermák Ernő t. képviselő ur kiindult. Csermák képviselő ur felhozta indokul azt, hogy a jelenlegi egyetemi oktatás, mely ma két egyetemre szorítkozik, nem elegendő, hogy nem helyes az az ut, a mely követtetik, és több ilyen tanulmányi góezpontot kivan felállítani. Én hozzájárulok ahhoz, a mit nagyon helyesen fejezett ki, hogy lehetőleg Magyarország végvárain kell ezeket felállítani, s ezek volnának Felsőmagyarország és Délmagyarország. Az egyetemek szaporításában annyiban hozzájárulok, hogy helyeslem, ha minél több ily "tanulmányi góczpont létesittetik, de nem járulhatok hozzá azon javaslatához, hogy Kassa kérvényét pártolólag adjuk ki, mert ezzel eleve állást foglalnánk a kftssai egyetem felállítása mellett, (Felkiáltások a bál- és a szélsőbáloldalon : Ezt akarjuk !) már pedig nem tartom helyesnek azt, hogy akkor, mikor más városok is óhajtják az egyetemet megnyerni, mindaddig, mig ezeknek kérvényei nem fekszenek együttesen a ház előtt, addig egy városra nézve külön döntést provokáljunk. Én tehát eredeti javaslatomat tartom fenn. (Helyeslés jóbbfelől.) Huszár Károly (sárvári) : Félreértett szavaim megmagyarázása czimén kérek szót. Én azt hiszem, hogy teljesen félreértett a t. előadó ur, midőn azt mondotta, hogy mi nem pártolhatjuk ezt a kérvényt addig, a mig más városok kérvényei nincsenek itt. Mi Kassa város kérvénye tárgyában KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. VI. KÖTET. nem fogunk határozhatni akkor, a mikor Kassa kérvénye már el lesz intézve, hanem most, mikor Kassa kérvénye a törvényhozás előtt fekszik, kell konkrét határozatot hozni vagy jobbra, vagy balra. En nagyon kérem Kassa követét is, méltóztassék minden erejét megfeszíteni, hogy Kassának e teljesen jogos és méltányos kívánsága itt e házban le ne szavaztassák. (Helyeslés a bal- és a szélsőbáloldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Van szerencsém a t. háznak bejelenteni, hogy a kérvényi bizottság javaslatával szemben két hasonló tartalmú módosítás adatott be és pedig Csermák Ernő képviselő uré, hogy a kérvény pártolólag adassék ki a vallás- és közoktatásügyi ministernek és Huszár Károly képviselő ur indítványa, mely szintén ugy szól, hogy a kérvény pártolólag adassék ki a vallás- és közoktatásügyi ministernek. Fel fogom tenni a kérvényi bizottság javaslatát szavazásra, a mennyiben pedig az el nem fogadtatnék, ezáltal határozattá lesz a két egyforma módositás, mely szerint a kérvény pártolólag adandó ki. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a bizottság javaslatához hozzájárul, s igy a módositások elesnek. Következnek Abauj-Torna vármegye és a csatlakozott vármegyék és városok kérvényei, a szegényügy és gyermekvédelem országos rendezése tárgyában. Rakovszky Iván előadó : T. ház ! A gyermekvédelem ügyét Magyarországon az 1901. évi XXI. t.-czikk szabályozza; szabályozza pedig akkép, hogy a hatóságilag elhagyottnak nyüvánitott gyermekek ellátása, gondozása és nevelése teljesen a humánus és szocziális érzések elveinek felel meg. A ház elé terjesztett kérvények a törvénynek csupán egy specziális intézkedése ellen irnakfela házhoz, nevezetesen az ellen az intézkedés ellen, mely a 7 és 15 életév közti gyermekek gondozási költségeinek viselését az illetékes község terhére rója. E törvényes intézkedés a községek teherviselési képességével arányban nincs. Tudjuk, hogy az ország községeiben a pótadó átlag 50 százalék, de vannak oly községek is, a hol 150 és 200 százalék a községi pótadó. Ezzel szemben áll továbbá az, hogy az elhagyott gyermekek leginkább azokban a községekben fordulnak elő, a melyek a legkisebb teherviselési képességgel birnak. Nevezetesen ott, a hol a lakosság szegény, leginkább lehetnek olyan gyermekek, a kiknek ellátásáról \ és neveléséről a rokonság, a hozzátartozók gondoskodni nem tudnak, ezekben, a szegény lakosságú 8