Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-138

138. országos ülés 19íi április 7-én, pénteken. 507 Ez a két tény volt az oka annak, hogy 1887­- ben az angol, a német és az amerikai szabad­kőmivesség különvált a franczia szabadkőmives­ségtől, mert az angol, a német és az amerikai szabadkőmivesség az Istennek és az államhata­lomnak, a vaUasnak szolgálatában áll továbbra is. És ezt ne feledje el Várady Zsigmond t. képviselő­társam, mert az angol, a német és az amerikai egyesülési és gyülekezési jognak kodifikálásánál nagy különbség, hogy ha olyan — mondjuk —­titkos társaság működéséről van szó, a mely ezek­nek a magasztos eszméknek szolgálatában áll és más az egyesülési jognak megítélése akkor, ha olyan titkos hatalomnak létezéséről és szervezé­séről van szó, a mely hadat üzen ezeknek a drága kincseknek, a melyek az emberiség legmegszen­teltebb hagyományaiként őriztetnek általunk is, magyarok által. (Ügy van! balfelől.) Hogy megitéljük a dolgot, tudnunk kell, hogy a franczia szabadkőmivesség a saját vezetése alatt tartotta a belga, a magyar, az olasz, a spa­nyol és a portugál szabadkőmivességet és a leg­újabb időben az ottomán birodalomban kelet­kezett és az ifjú törökök vezetése alatt álló Nagy-Orienst. Meg kell tehát állapitanunk, hogy ez a franczia szabadkőmives-rendszer az, a mely a politikai szolgálatokban az egyháznak, de egy­úttal a nemzetnek és az államnak is hadat üzen, és ez az, a mely propagandájában a László-páholy, vagy, a mint ők nevezik, a Szent-László-páholy vezetése alatt — legalább arra hivatkoznak a többi páholyok, a mire majd rámutatok — szol­gálatában áll nemzetbomlasztó és olyan törek­vésnek, a mely, azt hiszem, megrettenti mind­azokat, a kik. a vallási türelmességnek és vallás­szabadságnak legszélsőbb korlátai között is, de mégis hivei maradtunk és maradnak annak, hogy Magyarország az ő institucziójában keresztény állam maradjon továbbra is. (ügy van! bal­felől.) Szükséges tudnunk, hogy e törekvések szolgála­tában micsoda elvek érvényesültek. Mai felszóla­lásom keretéből teljesen kizárom a szabadkőmives­ségnek a vallásra való vonatkozásait és teljesen kizárom a kereszténység egyeteme ellen s azután különösen a katholiczizmus ellen való küzdelmet. Kizárom teljesen mai fejtegetéseim keretéből azt, hogy van egy propaganda, a mely fegyveréül tekinti azt, hogy a keresztény felekezeteket egymás ellen ingerelve, (Igaz! Vgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) egy harmadik felekezetnek javára oly hatalmi pozicziókat vivjon ki, a melyek a mi tradiczióinkkal teljesen ellenkeznek. (Igaz! Ügy van ! a bal- és a szélsőbáloldalon.) Ezt majd a vallás­és közoktatásügyi tárcza keretére kell hagynom, mert — tetszik vagy nem tetszik, nem tudom — de miután látom, hogy Magyarország államiságá­nak és nemzeti jövendőjének nagy veszedelme rejlik ebben a törekvésben, (Igaz! Ügy van a bal­és a szélsőbaloldalon.) azzal több izben is szándé­kozom foglalkozni, (Helyeslés a bal- és a szélsőbal­oldahn.) természetesen nem felekezeti alapon,. mert ez tőlem merőben távol áll, hanem gazdasági alapon és a magyar nemzeti államnak szempontjá­ból. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hiszen azt mondanom is felesleges, — hála a Mindenhatónak — hogy ebben a magyar parla­mentben felekezetiség alatt vagy szűkkeblű vallási üldözés jelszava alatt nem vonult eddig fel senki és nem fog felvonulni ezentúl sem. Pl. a mennyire mindig kész harczosként szegődtem azon áram­latokkal szemben, a melyek az antiszemitizmust hirdették, ép ugy el vagyok tökélve homlokot ütni azzal az áramlattal szemben is, mely az antikrisztia­nizmust vagy az antikatholiczizmust tűzte zász­lajára. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én nem abban látom a liberializmust, hogy mi a klerikalizmus jelszava alatt megtanítsuk gyűlölni egymást azért, mert az egyik katholikus, a másik protestáns. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbalolda­lon.) Hogy ezeket a dolgokat mélyebben láthas­suk, szükséges, hogy a t. házat még egy pár dologba bevezessem. Azt már konstatáltam, hogy az Úristent detronizálták Francziaországban, a mint voltam bátor mondani, 1887-ben. Azt a lelkészt, ki ezt az indítványt tette, Desmondnak nevezték, az adta elő a franczia nagypáholy által elfogadott ezen elveket, melyeket az imént voltam bátor jelezni. Hogy messze ne menjek, rátérek arra, milyen fogadalmat tesznek a szabadkőmivesek. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Kezdem a legrégibben, egyúttal a legavultabbon, a melynek egyes kifejezései felett ne méltóztassanak megbotránkozni, mert hiszen a vallások történetében más téren is találkozunk ilyen kifejezésekkel. Hozzá kell tenem, hogy ez a fogadalom más, mint az eskü. Az esküről egyszer már megemlékeztem, a melynek lényeges része, hogy a szabadkőmives testvérek egymás érdekei­nek életük árán való megvédelmezését is ismerik törvényeik között. Szmrecsányi György: Hogy lehet biró az ilyen ? Polónyi Géza: Én a fogadalomról beszélek, és felolvasom a mintát, később le is forditom, de most elsősorban hű szövegben olvasom el, mert vannak páholyok, melyekben ezt a fogadalmi mintát még ma is leteszik. Mártonffy Márton : Magyarországon ? Polónyi Géza: Kérem, ez a legény-eskü! (Olvassa) : »Ich gelobe und schwöre ím Namen des allerhöchsten Baumeisters aller Welten, dass ich nie die Geheimnisse, Zeichen, Griffe, Worte, Lehren und Gebräuche der Brüder Freimaurer entdecken und darüber ein ewiges Stillschweigen beobachten werde. Ich verspreche und gelobe . zu Gott« — tehát Istenhez. Megjegyzem ennél a . Gottnál, hogy jelen nem levő t. szabadkőmives testvéreink Krisztust magát a köténynélküli nagy­mesternek tekintik, de ez nem zsenirozza Jászi Oszkár urat, hogy Krisztus ellen irtó háborút folytasson. (Derültség balfelől.) Azt mondja to­64*

Next

/
Oldalképek
Tartalom