Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-136

472 136. országos ülés 1911 április 5-én, szerdán. latu, becsületes, hazafias érzésű ember, a magyar ábéczét, az Erődy-féle ábéczés-könyvet használta. A mint azonban est a hatalmas pópa megtudta, kijelentette, hogy »magyar-nyeh ű tanítást iskolámban nem tűrök«, s a meglévő összes ábéczéspéldányt a tanítótól elkobozta. Itt egy más veszély is fenyegeti az iskolát. Nevezetesen, a mint értesültem és meggyőződtem róla, a szudricsi állami iskolát körülbelül az őszszel be kellene zárni, mert nincs, a ki benne tanuljon. Kérem a közoktatásügyi minister urat, ezt ne tessék engedni, inkább álljon az az iskola üresen, hadd legyen mementója a mi lagymatag, engedékeny nemzeti politikánk végeredményének,, legyen egy felkiáltójel, buzditójel arra, hogy ne haladjunk ezen az utón, a melyen üres iskolák mutatják a mindenkori eddigi kormányok nyomait kivétel nélkül a magyar kultúra megteremtésében. Tovább nem folytatom; azt hiszem, eleget mondottam. Csak annyit kívánok még megjegyezni, hogy nem az ám az utópia, hogyha mi nemzeti czélokért és eszményekért meggyőződésből küzdünk a kilátás, a siker bármi reményével is, hanem az utópia az, hogy ilyen kultúrpolitika mellett, a milyent ma folytatunk, a nemzetiségeket a magyar állameszméhez való hűségnek megnyerhessük mindaddig, míg ezek a bujtogatok lehetetlenné téve és megsemmisítve nincsenek. (Helyeslés a baloldalon.) Van szerencsém a következő interpellácziót előterjeszteni (olvassa) : »1. Van-e tudomása a vallás- és közoktatásügyi minister unrak arról, hogy a szudricsi állami iskolában Roxin rieni-i pópa megakadályozta a magyar nyelv tanítását és a rieni-i felekezeti iskolából elkobozta a magyar A-B-C. tankönyvet, megtiltva a magyar nyelv tanítását, és ha igen, hajlandó-e a törvényes intézkedéseket megtenni Roxin pópa ellen, az 1898. évi XIV, t.-cz. 4. §-a, illetve az 1909. évi XIII. t.-cz. 5. §-nak alapján, és a magyar nyelv tanítási jogának érvényt szerezni ?« Az igazságügyminister úrhoz : »2. Van-e tudomása az igazságügyminister urnak arról, hogy a szudricsi állami iskolában a tanítványok magyar nyelvű tanítását Roxin rieni-i pópa megakadályozta, és ha igen, hajlandó-e az 1878. évi V. t.-cz. 172. §-a alapján nevezett pópa ellen a nagyváradi kir. ügyészség utján az eljárást megindittatni ?« (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a vallásés közoktatásügyi minister urnak és az igazságügyminister urnak. Székely Ferencz igazságügyminister: T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy előzetesen, ugy a magam nevében, mint a kultuszminister ur megbízása folytán, választ adhassak. Az interpelláczió azzal terheli Roxin rieni pópát, hogy ugy az iskolatörvény, mint a büntetőtörvénykönyv ellen vétett. Mindketten kötelességünknek tartjuk sürgősen megvizsgálni az esetet és a szerint eljárni. A kultuszminister ur már az újságok közleményei alapján indíttatva érezte magát Bihar vármegye főispánjához fordulni fölvilágositásért. Nekem az újság közleményei nem szolgáltattak oly alapot, a melynek következtében az ügyészt utasíthattam volna, kötelességemnek ismerem azonban az interpelláczió alapján sürgősen utasítani az ügyészt, hogy nekem tájékoztató jelentést tegyen (Helyeslés.) és megvizsgáltassa az ügyet addig is, a mig a törvény rendes utján elintéztetik, Biztosithatom a t. képviselő urat, a vallás- és közoktatásügyi minister ur nevében, mint a magam nevében, hogy az illető, ha ugyan erre rászolgált, a törvényes büntetést el fogja venni. Bejelenthetem azt is, hogy mivel • államsegélyt, illetőleg kiegészítést kap az illető, ennek következtében a fegyelmi megtorlás nyomon kövétheti az eljárást. Nekem természetesen a bíróságot befolyásolnom nem lehet, hanem a törvény utján kapja meg az illető a büntetést. Ezt méltóztassék egyelőre tudomásul venni, és kötelességemnek ismerem, hogy majd mielőbb részletes választ adjak. (Élénk helyeslés.) Elnök : A minister ur nem kívánja most válasza tudomásulvételét, ennek folytán határozathozatal szüksége nem forog fenn. Vermes Zoltán jegyző: PolónybGéza. Polónyi Géza: T. ház! Az idő'_előrehaladott voltára való tekintettel méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat röviden csak felolvassam. Csupán csak a második pontjához fogok egy-két megjegyzést tenni. Interpelláczióm a következő (olvassa) : >>Interpelláczió a pénzügyminister úrhoz. Az osztrák Reichsratnak feloszlatása okából 1911 Julius hava előtt lehetetlenné vált az 1910. évi deczember 31-én lejárt bankszabadalomnak és az érmeszerződésnek 1917-ig egyidejűleg szentesitett törvények által való meghosszabbítása. Miután az osztrák kormány csupán az 1911. évi február hó 15-ig terjedő ideiglenes állapotnak (provisorium) fentartására kapott törvényes felhatalmazást, ujabbat pedig 1911. évi július előtt nem szerezhet, az egyébként is törvénybe ütköző ideiglenes állapotnak fentartása az osztrák kormány felhatalmazásának hiánya okából is lehetetlenné vált. Tekintettel még arra, hogy az Osztrák-Magyar Bankkal 1911. évi február hó 15-ig megkötött és 1911. évi május hó 30-ig meghosszabbítottnak jelzett egyezmény III. czikkelye szerint ez az egyezmény, ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban az 1910. évi deczember 30-án fennállott állapot változást szenvedne, ez az egyezmény még annak lejárata előtt is elveszti hatályát, ez a változás pedig — a mennyiben Ausztriában a bankszabadalomnak meghosszabbítása 1911. Julius hava előtt sem törvényhozási utón, sem ideiglenesen nem lehetséges — bekövetkezett, tisztelettel kérdem a pénzügyminister - úrtól;