Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-133

133. országos ülés 1MÍ akárhányan az ő pártpolitikai exponensei voltak, a kiknek ezért bizonyos hálával tartoznak. (Mozgás a középen.) Fekete Márton : Hát a nemzeti ellentállás idején jók voltak ? Huszár Károly (sárvári) : Nem azt mondom, hogy most rosszak, hanem csak azon csodálkozom, hogy akkor, midőn 700.000 koronát sajnálnak a tanári fizetések rendezésére és mikor azzal a törekvéssel szemben, hogy a felekezeti iskoláknak alkalmazott tanítók az állami iskoláknál alkalmazottakkal egyenlő fizetéshez jussanak, minden kormány részéről a lehető legnagyobb pénzügyi és egyéb nehézségekkel hozakodnak elő, akkor gróf Tisza István a vármegyei tisztviselőkről egészen másképen gondoskodik és nem tudom honnan, egyre-másra irányozza elő a milliókat a következő esztendőkre. (Mozgás és felkiáltások jobb felől: Csak egy millióról volt szó I) Elnök : Csendet kérek ! Huszár Károly (sárvári) : Nem sajnálom én az állam egyetlen alkalmazottjától sem azt, hogy hivatásának megfelelő munkabért kapjon, mert épen mi vagyunk azok, a kik azt mondjuk, hogy az államnak mint munkaadónak is jó példával kell előljárnia a tekintetben, hogy alkalmazottjának olyan anyagi exisztencziát biztosítson, a mely annak és családjának tisztességes megélhetését lehetővé teszi. (Helyeslés balfelől. Mozgás a jobboldalon.) Csak a sorrendet diffikultáljuk és midőn az urak szemünkbe vágják azt, hogy a vármegyei tisztviselők megérdemlik helyzetük javítását, mert jól viselkedtek a nemzeti ellentállás idején, akkor ezzel szemben azt mondom, hogy Magyarország tanítósága és tanársága is megérdemelné azt, mert az urak még itt sem ülnének a parlamentben és a műveltség legelemibb fokát is nélkülöznék, ha a tanítók és tanárok annak idején kötelességüket nem teljesítették volna, (ügy van I balfelől. Mozgás a jobboldalon. Elnök csenget.) Semmi kifogásom az ellen, ha olyan bővében vagyunk az anyagi eszközöknek, hogy a vármegyei tisztviselők fizetésének rendezésére megfelelő összeget bocsássunk rendelkezésére, csak azt kívánom, hogy ugyanakkor, midőn a vármegyei tisztviselőkre gondolunk, az oktatásügyi személyzet fizetésrendezését se mulaszszuk el. (Helyeslés balról.) Bátor vagyok a t. belügyminister ur figyelmét a belügyministeriumban fenforgó azon anomáliára felhívni, hogy a munkásegyletek és munkásszakszervezetek alapszabályainak jóváhagyása körül nagy késedelmezések tapasztalhatók. Pető Sándor : Amerikáznak ! Huszár Károly (sárvári): A mi a belügyministeriumban e kérdés körül folyik, az az állam részéről teljesen illetéktelen és jogtalan beavatkozás a munka és a tőke harczába. A mai modern társadalmi és gazdasági berendezkedés mellett egy munkás és egy munkaadó el nem intézheti azokat a nagy problémákat és elvi jelentőségű kérdéseket, a melyek a munkáséletben felKÉPVH. NAPLÓ 1910—1915. VI. KÖTET, április 1-én, szombaton. 385 merülnek, tehát a munkaadó is és a munkás is igyekeznek organizáczióik segélyével a maguk osztályának helyzetét megjavítani. S mig azt tapasztaljuk, hogy a munkaadók egyleteinek alapszabályait két-három hét alatt jóváhagyja a belügymínisterium, addig a nem is forradalmi jellegű, hanem a legszelídebb, legártatlanabb munkásegyesületeknek alapszabályai két és fél, akárhányszor három esztendeig is ott hevernek a belügyministeriumban, sőt az is megtörténik, hogy ugyanazon alapszabályokat, a melyeket egy félévvel előbb jóváhagyott, illetőleg láttamozott a belügyministerium, daczára annak, hogy szószerint ugyanazon nyomtatott szöveggel adták be és csak a község nevét változtatták meg rajta, kifogásolta, kijavította, sőt a mikor harmadszor terjesztették fel, megint talált kifogást, a mi teljesen czéltalan. Utóvégre is nem képezheti feladatát áz államkormányzatnak az, hogy lehetetlenné tegye a munkásokra nézve az egyesülési és gyülekezési jog szabad gyakorlását. Azt is látjuk, hogy a gyülekezési jog magyarázatánál a közigazgatási tisztviselők között mekkora nagy ellentét van. A közigazgatási tisztviselők ezeket a kérdéseket még mindig ugy kezelik, hogy az nem felel meg a szabadság elvének, s az mellékes, akár a koaliczió csinálja azt, akár a munkapárt. A t. képviselő ur utólagosan a koaliczióval szemben szereti mindig a szigorú kritikát gyakorolni, a munkajjárttal szemben pedig olyan előlegezett bizalommal van, a melyre semmiféle oka nincs. (Ugy van ! balfelől.) Méltóztassanak ezeket a kérdéseket kikapcsolni . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Huszár Károly (sárvári):... a párt szempontjából, mert hiszen ebből mindnyájunknak teljesen ki kell emelkednünk a közszabadságok kérdésénél. Nekem különben mellékes, hogy a . szocziáldemokratáról, vagy bármilyen állampolgárról van is szó, de az lehetetlen, hogy a mi a gyülekezési jog terén itt szabad Budapesten, az Tatán nem érvényes ; lehetetlen, liogj ebben a kérdésben a különböző állampolgárokat különbözőképen bíráljuk el ; lehetetlen, hogy minden szolgabírónak és főszolgabírónak saját belátására legyen bízva, hogy megengedi-e azokat a gyűléseket. Esetek is vannak arra, hogy Magyarországon még az is megtörtént, hogy a képviselőválasztások alkalmával egy képviselőjelöltet azzal ütöttek el programmbeszédének megtartásától, hogy azt mondották, hogy már azon a napon az illető községben két másik ember beszélt. Nóvák János : Azért is, hogy 48 órával előbb jelentette be. Huszár Károly (sárvári): A mi egyesülési és gyülekezési jogunk kétségtelenül reformra szolgál és ha a kormány akar valamit tenni, ezen a téren igen nagyot tehet. Nagyon szeretném, ha a belügyminister ur nagyobb figyelemmel kisérné csendőrségünk működését. (Helyeslés balfelől.) Nem akarok általáno49