Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-133

133. országos ülés 1911 Hoványi Géza : T. ház ! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat egyik tételéhez, a mely a városok segélyezését tartalmazza, kívánok röviden felszólalni. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) A vidéki városok, a melyek hazánknak gazdasági és kulturális góczpontjai, igényei kielégítésének szükségességét elismeri mindenki, s feleslegesnek tartanám itt e házban e helyről azt bővebben indokolni. Elismeri ezt e párt, a melyhez tartozni szerencsém van, mert hiszen programmjának egyik pontjául vette fel a vidéki városok igazságos, jogos és a közérdek szempontjából kivánatos igényeinek kielégítését. (Igaz! ügy van! jobbfelől.) Elismeri ezt a kormány, midőn beterjesztett javaslatában, költségvetésében az eddigi 2 millióval szemben 1 millió emeléssel 3 koronát millió vesz be erre a czélra a költségvetésbe. Jól tudom és meg vagyok győződve arról, hogy államháztartásunknak pénzügyi helyzete és nem a kormány jószándéka akadályozta, hogy a felvett három millió koronánál nem nagyobb összeget hozott javaslatba költségvetésében, és bevallom őszintén én is, hogy engemet is tisztán és kizárólag ez a körülmény tart vissza attól, hogy a javaslatban felvett összegnél nagyobb összeget javaslatba ne hozzak és annak megállapítását ne kérjem. Mert hiszen ha állami életünk az elmúlt években a rendes körülmények közt haladt volna, akkor az 1909-ik évben megkezdett állami segélyezés most már az 1911. évi törvényjavaslatban, az eddigi haladást véve mérvül, legalább is 4 millió koronával foglalna helyet. Szükséges voltát a vidéki városok segélyezésének elismeri maga a kormány, midőn javaslatában a vidéki városoknak évről-évre emelkedő kiadásait és az immár elodázhatatlanná vált tisztviselői fizetések rendezése következtében előálló kiadások fedezésére szükséges államsegélynek kiutalását nyomatékosan indokoltnak tartja, közérdekű voltát pedig a városi igények kielégítésének ugyancsak elismeri a kormány, midőn javaslatában ezt nem tisztán a városok és tisztviselők érdekének, hanem a jó közigazgatás érdekének ismeri el. Végül a kormány ígéretet tesz arra nézve, hogy a városok részére nyújtandó segélyösszeg végleges megállapítása, az egyes városok közti részeltetés és főleg a segélyek mikénti felosztásának állandó megálläjjitása ozéljából egy uj törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni. Tüdős János: Akkor el kell fogadni a Manndorff javaslatát! Hoványi Géza: T. ház ! A városok polgármesterei, a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok polgármesterei már évek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a városok igényei miként elégíttessenek ki. Kongresszust tartottak és e tanácskozásaik eredményét egy törvénytervezetben az akkori kormánynak tudomására hozták. E törvénytervezet magában foglalja mindazt, a mit az arra legilletékesebb egyének a városok érdekében okvetlenül szükségesnek tartanak. E törvénytervezet indoKÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. VI KÖTET. április 1-én, szombaton, 369 kolásában a városok polgármesterei foglalkoznak a segélyezés módjának mikéntjével és a különböző módok közül ők a megtérítés elvét hozzák javaslatba, a megtérítés elvét azon állami funkcziók teljesítésével szemben, melyeket most a városok. a rendezett tanácsú városok az állam érdekében teljesítenek, sőt tovább mennek és a megtérítés elvét elfogadva, javaslatba hozzák, hogy ezen segély a megtérítés czimén ne állandóan egy összegben állapíttassák meg, hanem az illető városoknak kulturális hivatását tekintetbe véve, valamint az illető városnak az állam érdekében kifejtett tényleges tevékenységét és a százalékos pótadó nagyságát tekintetbe véve, állapittasék meg, nem egyszerre, hanem háromévenként, hogy ezáltal az államsegély mindenkor az ülető városok tényleges szükségletéhez alkalmazkodjék. Midőn tehát a t. belügyminister ur figyelmét e törvénytervezetre felhívom, kérem, szíveskedjék ezt áttanulmányozva, lehetőleg rövid idő alatt a kormány régebbi Ígérete alapján a háznak tanácskozás végett bemutatni. Felette szükséges ilyen törvénynek megalkotása már csak abból a szempontból is, hogy mindaddig, a mig valóban tételes törvény nem biztosítja a városoknak e segélyezéshez való jogát, a városok keze, hogy ugy fejezzem ki magam, meg van kötve. Még ama kivételes helyzetben levő kevés városnak is meg van kötve a keze, melyek már a tisztviselők igényeit kielégítették, az államsegélyt azonban további szükséges intézményeik megalkotása czéljából költségvetésük keretében mint fedezeti alapot nem állithatják be mindaddig, a mig ez törvényben biztosítva nincsen. Teljesen osztozom előttem szólt t. barátom indokolásában, hogy magában a költségvetés keretében időről-időre a változó kormányok felfogására építeni nem lehet, a városok nagy kultur- és egyéb intézményeinek megvalósításához szükséges feladatokra ez összegek mindaddig, a mig törvényben megállapítva nincsenek, nem állíthatók be. Meg kell itt jegyeznem, hogy a városi tisztviselők fizetésének rendezése a most érvényben levő megyei tisztviselői fizetésekhez módosul, vagyis csak azt fogja elérni, ha az egész országban az állam dotácziója olyan mértékben fog érvényesülni, a mint az kilátásba van helyezve ; így az összes vidéki városok tisztviselői elérhetik azt a fizetést, a melyet a megyei tisztviselőknek az 1904. évi törvényhozási szabályozás biztosit. Ha bekövetkeznék az, a mit tegnap gróf Tisza István t. képviselőtársam felemiitett, hogy a megyei tisztviselők státusának rendezése megvalósulna, — a mit én csak helyeselnék, — akkor nagyon természetes, hogy a városi tisztviselők igényei ehhez kell, hogy módosuljanak. Egy városi törvénynek megalkotása azonban csak az első és bevezető lépés az összes városi igények és szükségletek kielégítéséhez. Ezt okvetlenül követnie kell és be kell tetőznie egy önálló városi törvény megalkotásának. A városok ügyét szabályozó 1886 : XXI. t.-cz. rendelkezései 47