Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-118

118. országos ülés 1911 márczius 9-én, csütörtökön. 21 itt folyton a nemzeti munkát hirdetik, akkor elvárhatnék, hogy a mikor itt az ujonczjutalék kérdését mindössze a második napon tárgyaljuk, a többség ne irántunk, hanem az ügy iránt kissé nagyobb tisztelettel viseltessék. A t. ház engedelmével elsősorban is utalok azon igazán megdöbbentő nyilatkozatra, a mely a delegáczió márczius 2-án tartott ülésén elhangzott, és a melyet elég erősen elitélni nem is lehet, annál kevésbbé, mert a ki e nyilatkozatot tette, nem ujoncz a parlamenti életben, hanem Magyar­országnak egyik volt ministere és jelenleg, ä midőn a véderő fejlesztésének nagy komplexuma kerül tárgyalás alá, tudomásom szerint a véderő bizottság elnöke : Tallián Béla igen t. képviselő ur. (Éljenzés a jobboldalon.) Igen t. képviselőtársam a dele­gáczióban a következőket mondotta. Kénytelen vagyok szószerint idézni beszédét, mert különben nem merném e szavakat a magyar törvényhozás egy tagjának ajkaira ráolvasni, ha mondom, nem lenne kezemben a hivatalos stenogramm. Azt mondja igen t. képviselőtársain, utalva Bakonyinak a beszédére ((olvassa) : »A nemzeti szellem ápolását és a nemzeti kérdéseknek a had­seregbe való bevitelét a maga részéről szükséges­nek és helyesnek tartja, — t. i. Bakonyi Samu. »Én azt hiszem, — mondja Tallián Béla képviselő ur — hogy ennél veszedelmesebb tételt felállí­tani (Felkiáltások balfelől: Hallatlan!) a had­sereg egységére és harczképességére vonatkozólag alig lehet, mint a milyet ő állított fel, mert ha a mi részünkről a nemzeti kérdésnek és a nemzeti szellemnek bevitele kívántatik, teljes joggal — mondja Tallián Béla képviselő ur — fognák azt a kettős monarchia többi népei is kívánni.« Ábrahám Dezső: Mi »többi nép« vagyunk! Gr. Batthyány Pál: Néptörzs vagyunk! Gr. Batthyány Tivadar (folytatólag olvassa) : »Már pedig a hadsereg harczképességére nézve veszedelmesebb dolgot, mint az egység megbon­tását, alig tudok elképzelni.* (Helyeslés.) Ábrahám Dezső: Ezt még a honvédelmi minister sem hiszi ! Gr. Somssich Tihamér: Ez a chlopi-i hadi­parancs ! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Mélyen t. képviselőtársam sokkal régibb, sokkal komolyabb tagja a magyar törvényhozásnak, sem­hogy e kijelentését, a melyet a delegáezióban elmondott beszédének legelején tett meg, lapsus linguae-nek vehetnők. Azért vele — sajnos — egész komolyan foglalkoznunk kell. En némi figyelemmel kisérem a bécsi sajtó­nak álláspontját és magaviseletét; Valahányszor Magyarországon katonai kérdések tagialtatnak, a bécsi sajtónak ama részében, a mely magyar­gyűlöletéről legismeretesebb, mely a Gross-Öster­reich czentralisztikus tendencziáinak legerősebb exponense, olvashatunk abból nap-nap után tel­jesen hasonló nyilatkozatokat. A nagy osztrák ezentralista körök ugyanis azt a tételt állítják fel, hogy ebben a monarchiában különböző nemzeti­ségek, különböző népfajok vannak, és ezek között, mint egyenlő elbánás alá esőt kezelik és kezelen­dőnek tartják a magyar nemzetet is. A midőn tehát ők szembehelyezkednek a magyar nemzeti követelésekkel a véderő terén, mint minden más téren, mindig azzal az argumentummal élnek, hogy ha ezt megadják a magyaroknak, ehhez joguk van a cseheknek, a ruténeknek, a lengyelek­nek, a dalmátoknak, (Mozgás jobbfelől.) — bo­csánatot kérek, az osztrák felfogást idézem — a kranyolinoknak és mindenféle csipp-csupp nemzeti­ségnek is. Ezzel a felfogással, a mely Ausztriában divik, hozzák kajocsolatba azt a dedukcziót is, hogy ha tehát Magyarországnak nemzeti téren ilyen kon­czessziókat adnának, ezeket a többiek is kívánnák, és ezzel megzavarnák a hadsereg egységét. Ez az osztrák felfogás. Ezt az osztrák felfogást eddig a magyar tör­vényhozás egyik termében sem hangoztatták, nem emlékszem rá, de azt hiszem, az igen t. nemzeti­ségi képviselők részéről sem hangoztatták ilyen pregnáns módon, ilyen állásfoglalásokkal, és igy én végtelenül sajnálom, hogy igen t. képviselő­társam ezt a nyilatkozatot megtette. Tallián Béia: Tévesen magyarázzák! Majd lesz szerencsém erre válaszolni ! Holló Lajos: Tévesen volt mondva ! (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon : Jó lesz visszavonni ! Szószerint idézték ! Magyarázni akarja ?) Gr. Batthyány Tivadar: Engedelmet kérek, nehogy . . . (Zaj a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: Vissza kell vonni! Gr. Batthyány Pál : Nagyon üdvös lenne! (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar : Nehogy tévesen ma­gyarázzam, szó szerint idéztem a stenogrammok alapján elejétől végig t. képviselőtársamnak ezt a nyilatkozatát, s ehhez egyszerűen csak azt a tényt fűzöm még hozzá, hogy méltóztassék elol­vasni a régebbi Reichspostokat és Vaterlandokat és a többi osztrák lapokat, és azokban találkozni méltóztatik ugyanezen felfogással, valahányszor csak katonai kérdésekkel foglalkozott a magyar törvényhozás és a magyar közvélemény. (Igaz ! Ügy van I a szélsőbaloldalon.) Tallián Béla : A kijelentéseket lehet helyesen vagy helytelenül is magyarázni. Majd én leszek annak legjobb bírája! (Zaj balfelől.) Gr. Batthyány Tivadar: Már másodszor vagy harmadszor ismétlem, hogy nem magyarázom képviselőtársamnak kijelentéseit, hanem idézem, épen azért, mert nem akarom, hogy azt mond­hassák, hogy belemagyaráztam valamit. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Szórói-szóra idézem. Ha ebből t. képviselő­társam azt fogja kimutatni, hogy ő e nyilat­kozatával a magyar nemzeti követeléseknek a had­seregbe való bevitelét akarta kifejezni, ha ő meg­magyarázza nekünk, hogy e nyilatkozatával a nemzeti szellemet, a nemzeti érzületet, a magyar nyelvnek érvényesülését kívánta a közös hadseregbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom