Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-126

\H Ü6. országos ülés Í9Ü n korlatra való behívás rendszere maradhatna a mai. Tehát annak a nézetemnek adok "kifejezést, hogy a hadkiegészítés ilyen természetű reformja nem lenne megakadályozója annak, hogy a véderó'-törvény reformját e miatt elhalaszszuk. Lehetetlen, hogy ha e kívánságot állítjuk előtérbe, hogy akkor a hadvezetőség inkább lemondjon a hadsereg reformjáról, semhogy ezt megengedje. Annyival is inkább lehetetlennek tartom ezt, mert ezelőtt hat évvel, a mikor ezt a kérdést felszínre vetettem, olyan informácziót kaptam, sőt írásbeli bizonyítékom is van erre nézve, hogy a közös hadügyministerium a kérdés ilyen megoldásába szó nélkül belement volna még a rendes ujonczlétszám megszavazása ellenében is. Valóságos élhetetlenség lenne a mi részünkről, ha ezt az egy kérdést, a melyben semmi egyéb kérdés, sem felségjog nincs, nem állítanék oda, nem mint a létszám "megszavazása ellenértékét, nem, mint nemzeti követelést, hanem, mint a magyar hadsereg harczképességének egyik feltételét, és ez által mi sokkal nagyobb eredményt érnénk el, mint bármiféle szolgálati nyelv vagy bármiféle, egyéb kérdés feszegetésével. T. képviselőház! Befejezem fejtegetésemet. (Helyeslés a jobboldalon. Halljuk! a baloldalon.) Mint méltóztatik látni, nem igyekeztem kontroverz kérdésekkel foglalkozni. Egy távolabbi szempontot, a nemzet természetes fejlődése előmozdításának kérdését vettem, a közgazdasági, kulturális és katonai téren, vagyis a gazdasági erőt, a közművelődési erőt és a szervezeti erőt. Ha most ehhez hozzáveszszük, hogy a választói reformmal kapcsolatban, a mely feltétlenül az ajtónk előtt van, módunkban van nekünk a vármegyék uj rendezését, a kerületek uj beosztását és a magyar állam viszonyait, tekintve a nemzet szükségleteinek megfelelő választói jog megoldásával, a választói jog széles kiterjesztése mellett oly reformot készíteni, a mely a jjarlamentet megerősíti, a népakaratot biztosítja, és a mi magyar államiságunkat fejleszteni van hivatva, akkor rámutattam azon szempontokra, a melyekkel mi magyar nemzetünknek uj fejlődését előmozdíthatjuk és előre vihetjük. A választói jog reformjának kérdése nem jelszókérdés, nem agitácziós kérdés, nem pártkérdés, hanem a magyar statisztika mathematikájának, pozitív tudásának a kérdése. Itt nem lehet arra az alapra helyezkedni, hogy ilyen vagy olyan választói jog kell nekem, de csak azon alapra lehet helyezkedni, hogy ilyen választójogot enged meg az ország helyzete és közélete. Ez tiszta mathematikai számítás dolga, és á ki ebből keveset adhat le, az lehet mérsékelt ember, . de a ki többet ad, az koczkára teszi. a magyar nemzet létérdekeit, és a züllés u'tjára viszi a magyar alkotmányt. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) irczius 23-án, csütörtökön. Lovászy Márton: Most van a züllés teljes állapotában. Kell ennél nagyobb züllés? (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: A mai választói jog rosszaságából nem következik, hogy még roszszabbat csináljunk. (Ugy van! a jobboldalon.) Mert ha reformáljuk, akkor ugy kell reformálni, hogy a magyar alkotmányt kell jobban megerősíteni, nem pedig ugy, hogy Magyarország szétdarabolására vezessen. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Lovászy Márton: Gratulálok a szövetségeshez. (Élénk éljenzés a jobboldalon.) Egy hang (a középen): Köszönjük! Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Bizonyos vagyok abban, hogy akármilyen jelszóval e kérdésben magyar ember dolgozni fog, odajut, mint a legszélsőbb választói reform hangoztató!. Holló Lajos például az én tudomásom szerint a tűzhely pluralitását dolgozta ki azért, hogy az egyenlő választői jogért harczoljon. (Derültség a jobboldalon.) Lovászy Márton: Nem a pluralitást. Lengyel Zoltán: És Bánffy Dezső, a liga fővezére, az adófduralitás alapján dolgozta ki az egyenlő választói jogot. Vagyis eltüntetni a tényeket nem lehet ebben az országban, csak játszani lehet a szavakkal addig, a mig a kidolgozásra kerül a sor; akkor mindenkinek számolni kell a tényekkel és a tény csak az lesz. hogy vagy reális alapra helyezkedünk és akkor a jog és törvény uralmát hozzuk be az országba, vagy nem érre az alapra helyezkedünk, akkor hamisítani kell, vagy a kerület beosztásával, vagy a szavazás rendszerével, vagy pedig hamisítani kell a jog megadásával. (Ugy van! a jobboldalon.) Más nincs, mert ha mindenkinek megadjuk a szavazati jogot, abból az következik, hogy korlátozni kell vagy a magyarul irni és olvasni tudással, vagy az iskolai bizonyitványnyal, vagy valami egyébbel. Csak egy megjegyzést vagyok bátor tenni, és ezt az amerikai választási rendszerről olvasott tapasztalatokból veszem, .a hol annak idején a feketéknek megadták a legszélesebb körű, korlátlan választói jogot, és az következett be, hogy meghamisították a választásokat. A feketének volt választói joga, de nem volt akkor sem képviselője, hanem öltek, gyilkoltak, verekedtek, hamisították a választásokat, és mégsem engedték őket uralomhoz. Ebből állandó lázadás támadt Amerika déli vidékein, mert általánosságban olyan jogot adtak meg, melyet az alkalmazás terén azután vissza kellett vonni. Akkor rájöttek arra, hogy csak a jogmegadás, a jogegyenlőség kérdése tartozik az amerikai alkotmány körébe, ellenben a részletek kidolgozása az államok hatáskörébe tartozik, és a, déli államok feltételekhez kötötték a választói jogot, még pedig kulturális feltételekhez. Azóta megszűnt a választójog kijátszása, a