Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-124

150 m. országos ülés 1911 viselő javaslatának 476 szóval 56 szavazat ellen történt elfogadásával. Ezt a határozatot óhajtom épen annak a kijelentésével, hogy e tekintetben nem választ el bennünket semmiféle dolog, egyetértünk e tekintetben párt és nemzeti különbség nélkül. Ugyanezt a határozatot vagyok bátor e beszédem kapcsán a t. ház figyelmébe ajánlani (Halljuk! Halljuk!) oly értelemben, hogy (olvassa) : »A ház utasítja a kormányt arra, hasson a közös külügyministerium utján oda, hogy az 1913. évben megtartandó hágai konferencziára az előkészületek megtétessenek és annak napirendjére vegyék fel a fegyverkezések egyidejű nemzetközi korlátozását*. (Altalános helyeslés.) Hágában épül — hogy ugy nevezzem — az a templom, az a ház, a mely hivatva van a diplomácziának képviselőit magába fogadni, hogy az, a mit az első és a második hágai konferenczia mint alapvető munkát végzett, — inkább csak elméletileg mondván ki az óhajokat, — a harmadik konferenczia alkalmával már testet is öltsön és már látható eredményeket is teremtsen az európai kultúrának ez az igazán áldásos intézménye. De midőn én nagyhatalmi pozicziónkról beszélek, nem szabad megfeledkeznünk azokról az eszközökről és módokról sem, a melyek a magyarságnak, a magyar államnak további fennállását valóban biztosítják. A németek büszkék az ő iskolamesterükre, azt mondják, hogy a kőniggrätzi és a sedáni győzelmüket is a német iskolamester vívta ki, az az iskolamester, a ki nevelte azt a nemzedéket, telve nemzeti öntudattal, mely azután a német fegyvereknek intelligencziájával is dicsőséget tudott szerezni. En a német iskolamesternek sokkal szebb, sokkal dicsőségesebb munkáját ismerem, mint azokat a véres csatákat. A német iskolamester munkája az a nemzeti kultúra, az az általános intelligenczia, a mely odasegitette a német népet, hogy mind a földmüvelés, mind az ipar terén a korral tud haladni és a mely megteremtette az igazán erős és hatalmas Németországot. (Ugy van! Ugy van!) A mi nagyhatalmi törekvésünk is ugyanezt a feladatot rója ránk és azért politikánknak erre a térre kell központosulnia minden erővel; emelni kell lehetőleg minden tekintetben a közművelődést, emelni a népnevelést. (Altalános helyeslés.) E téren nekünk, őszintén megvallva, nagy teendőink, nagy pótlásaink vannak. A költségvetésből meggyőződtem arról, hogy ez év folyamán is tervbe van véve egynehány száz uj népiskolának felállitása. Örömmel üdvözlöm ezt. Örömmel üdvözlöm azt is, hogy középiskoláink fejlesztése van tervbe véve. Azonban nekünk nemcsak a folyó szükségletekkel kell számolnunk, hanem figyelembe kell azt is vennünk, hogy épen most, a midőn arról van szó, hogy nemzetünket politikailag is emeljük, mindenekmárczius 21-én, kedden. előtt arra is kell törekednünk, hogy annak intelligencziáját és műveltségét is mennél jobban emeljük. (Élénk helyeslés a ház minden oldalán.) E tekintetben minden esetre igazat kell adnom Maculay ama szavainak, melyekkel azt mondja (olvassa): »Rövidlátó barátja az alsó néposztályoknak, a ki jó buzgalommal telve választójogot akar neki adni, mert mindenhatóvá teszi őket, de másrészt távol tartja attól a műveltségtől, a mely nélkül a hatalom átokká válik.« Azonban ugyanez a Maculay azt is mondja (olvassa) : »A rossz kormányzat legalább is felerészt ezen a szofizmán alapszik: Ha a nép nyugtalan, azt mondják, nem érett a szabadságra ; ha meg - nyugodt, akkor azt mondják: nem kívánja a szabadságot.* (Felkiáltások a balés a szélsöbaloldalon: Nagyon jó!) Abból, hogy a mi népünk nyugodt, még nem következik az, hogy nem kell neki a szabadság. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az a szabadság, a politikai jogok fejlesztése, a népakarat tiszta nyilvánításának biztosítása nemcsak annak az éhes, millió számú népnek kell, hanem kell mindnyájunknak, kik a magyar kultúrát elő akarjuk mozdítani. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezért tény az, hogy nekünk egyszersmind meg kell alapoznunk ezt a szabadságot, nekünk a népnek meg kell adnunk azt a kellő műveltséget, mely egyszersmind a szabadság élvezetéhez vezet. (Élénk helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Azért nekünk kettős kötelességünk a nép művelődését, a népoktatást minden lehető módon előmozdítani. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) E tekintetben, mintha egy folytonos circulus viciosusban mozognánk. Egyrészt, mintha nem akarnók a népet kellőleg nevelni, másrészt azt mondják, hogy azért nem lehet a szabadságot megadni, mert népünk nincsen kellőkép nevelve. További czirkulusokat nem lehet várni. A szocziális, a gazdasági haladás megkívánja azt, hogy a XX. századba lépjünk ós e tekintetben nincs semmiféle késedelemnek helye. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbáloldalon.) Arra nézve, hogy a népművelődés, a népoktatás a maga utján haladjon előre, arra nézve szükségesnek találjuk mi — és mikor azt mondom mi, azt hiszem, nemcsak a katholikusokat értem, hanem érthetem Magyarország minden előretörő polgárát — hogy a katholikus autonómiát mindig újból és újból emlegessük. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon, j Mi azt reméljük és azt kívánjuk, hogy oly autonómiát nyerjünk, amely által épen a néjmevelés ügyének hatalmas előbbrevitelét mozdíthassuk elő. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert hiszen az eszközök maguk nem hiányoznak nálunk, de nincs meg az a csatorna, a melyen a meglévő anyag mindenhova elvezetzethető, főkép oda, a hol leginkább szükség van